Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
December 5-én az idén hetedik alkalommal tartották meg Budapesten, az Agrárminisztériumban az összefogás fórumát, amely alkalmat teremtett a Kárpát-medence jelentős gazdaszervezetei és szakemberei számára az év végi összegzőre. Nemrég indult be a kiterjesztett Kárpát-medencei falugazdászprogram, melynek működtetésére évi 420 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre. A fórumon átadták a programban részt vevő szervezetek számára a részvételt igazoló okleveleket.
Farkas Sándor, a magyarországi szaktárca államtitkára köszöntőbeszédében elmondta, hogy a rendelkezésre álló összegből több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrártárca 2012-ben kezdte el kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait, aminek köszönhetően a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium egészét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik. A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés a Kárpát-medencében rendkívül fontos, hiszen a külhoni magyar lakosság mintegy 70 százaléka vidéki környezetben él, és 30 százalékuk tartósan az agráriumból tartja el családját. Mintegy 40 külhoni civil kapcsolattal van folyamatos kapcsolata az agrártárcának, amellyel mint-egy félmillió külhoni magyar gazdálkodó szólítható meg – fogalmazott Farkas Sándor. Az államtitkár szerint nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében folyamatosan jelen lévő kérdés a generációváltás problémája. Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított, és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrár szakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőttek szakképzésének támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság, mezőgazdaság támogatása fontos érdek. A jövő évi költségvetési törvényben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési programok megvalósítására a Kárpát-medencében, a határon túli magyar régiókban. Közölte, hogy eddig mintegy 100 milliárd forint elérhető forrás jelent meg a határon túli vállalkozások támogatására.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MaGOSZ) elnöke azt említette, hogy a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: 14 évvel ezelőtt, december 5-én nemzeti sokk érte a magyarságot, az a nap szégyenfoltként vonult be a magyar történelembe, mély sebeket ejtett a magyar közösségek lelkén, hosszú időn át terhelte méltatlanul a magyar–magyar kapcsolatokat. 2010 óta a magyar kormány nemzetegységet kihangsúlyozó programjának eredménye, hogy mára egymillió magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, egyre erősebb az összetartozás érzése, egyre több együttműködési fórum van, amely a Kárpát-medencei összefogást segíti – tette hozzá a NAK elnöke.
A Kárpát-medence gazdavezetőinek felszólalásai rendjén Csomortányi István, az EMGE szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség tagszervezetei számára az erdélyi agrárium kérdése nem csupán egyszerű gazdasági, gazdaságossági kérdés, és nem szólhat csak a nagy profitot termelőkről. Az elmúlt századokban ugyanis a vidék volt az, mely biztosította a magyarság túlélését, és a történelemben nem volt még példa arra a katasztrofális népességfogyásra, melyet falvainkban az utóbbi évtizedekben tapasztalhatunk. Éppen ezért a vidék és a gazdák felemelése elsőrendű nemzetpolitikai kérdés, szigorúan véve létkérdés. Mindent meg kell tenni azért, hogy a gazdák gyarapodni tudjanak, meg tudják tartani a termőföldet, és munkájukkal megtartsák falvainkat is. Ezért előremutató és nélkülözhetetlen a falugazdászprogram, melyért köszönet jár a minisztériumnak, és mindent meg kell tennünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program sikeréért – összegzett Csomortányi.
A falugazdászprogramban részt vevő gazdaszervezeteknek járó, a minisztériummal való együttműködést igazoló oklevelet az Érmelléki Gazdák Egyesülete nevében Csomortányi István, a Szilágysági Gazdák Egyesülete részéről Bákai Attila elnök, a Hosszúmezői Agráregyesület részéről Várkola Tibor elnök, az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete részéről Fancsali Ernő ügyvezető elnök, az RMGE-Maros részéről Fazakas Miklós elnök, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete részéről Jakab Ernő elnök vette át. Majd átadták a minisztérium segítségével a Kárpát-medencei magyar agrár szakos egyetemi hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat elismerő okleveleket is. Erdélyben az EMGE szövetség hat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanuló diáknak biztosít ösztöndíjat. Az erről szóló szerződéseket Tiboldi László alelnök adta át. Emellett az Érmelléki Gazdák Egyesülete a minisztérium segítségével további három, a Partiumi Keresztény Egyetemen kihelyezett szakként működő agrárképzésben részesülő diáknak biztosít ösztöndíjat a 2018–2019-es tanévben – áll az EMGESZ közleményében.
A közelgő ünnepek alkalmával az afrikai sertéspestis miatt az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság november 30. és de-cember 24., valamint 2018. december 27. és 2019. január 7. között jól meghatározott program alapján fokozottan ellenőrzi a vágóhidakat és -pontokat, valamint a hentesáru-forgalmazó cégeket, piacokat. Elsősorban – az Európai Bizottság szabályzatának megfelelően – az állati eredetű élelmiszerek származási helyét és mozgását vizsgálják.
Az állategészségügyi igazgatóságnál és az állatorvosi rendelőkben az említett időszakban hétvégeken is állandó szolgálat lesz. Az orvosoknak kötelezően ki kell függeszteniük a rendelőknél a munkaprogramot és a szolgálatos orvos telefonszámát. A háztáji gazdaságokban a trichinellavizsgálatot a szabadfoglalkozású állatorvosok végzik el a megszabott és az állatorvosi rendelőknél kifüggesztett címen levő laboratóriumokban. A hatóságok képviselői az állatok – az élő sertés – szállítására, a hentesáru raktározására vonatkozó előírások betartását követik, különösképpen az állat eredetére és a termékek higiéniájára vonatkozó dokumentumokat.
A rendőrség segítségével a járműveket is ellenőrzik. Továbbá azokat a közélelmezési egységeket (vendéglőket, panziókat stb.) is
felkereshetik, ahol szilveszteri mulatságot szerveznek. A megbetegedések, fertőzések elkerüléséért az állategészségügyi hatóság képviselői azt ajánlják, hogy ebben az időszakban kizárólag engedélyezett élelmiszerüzletekből vásároljanak húst, felvágottat – áll az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság által szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Terepjárásaink alkalmával nem véletlen, hogy felkeressük azokat is, akik állattenyésztéssel foglalkoznak, hiszen falun sok esetben az állattartás az egyetlen jövedelemforrás. Magyarózdon is többen gazdálkodnak, jól működő farmok biztosítják a családok megélhetését. Magyari Márton és Anna-Zsófia takaros gazdaságot vezetnek a falu végén. Szeles, csípős hidegben csöppentünk a portájukra, ahol a vállalkozásukról beszélgettünk.
Ahogy kitárult az istálló ajtaja, kétoldalt gondozott szarvasmarhákkal találtuk szembe magunkat. A takarmányt éppen akkor tette eléjük a gazda, a nyárízű szénát megrohamozták a jószágok. Tizenkét fejőstehén és tizenkét növendék lakja be az istállót.
– A malomban dolgoztam Magyarbükkösön, de amióta megszűnt, megszűnt a munkahelyem is. Tizennégy éve gazdálkodunk. Nem volt könnyű az indulás, hiszen egy minifarm beindításához is pénz kell. Szerencsénk volt, mert egy Bichis-Bükkös nevű hollandiai alapítvány támogatott. Tízéves lefutású hitelt adott, amit a mai napig törlesztünk. Még ezer eurót kell megadnunk. Volt olyan esztendő, amikor nem tudtunk törleszteni, mert olyan alacsony volt a tej felvásárlási ára, hogy lehetetlen volt a megszabott összeget összegyűjteni. Ezt megértették, s megegyeztünk, hogy amint lehetőségünk lesz, fizetünk – tájékoztatott Magyari Márton.
A tejet egy mezősályi közvetítő vásárolja fel, amely az Olympus és a Romfulga tejfeldolgozónál értékesíti. 1,20 lejt fizetnek egy liter tejért. A gazda szerint, ha ekkora lett volna a tej ára az elmúlt években, már régen törlesztették volna a felvett hitelt. De volt idő, amikor 50 baniért vitték el a tejet a farmról, ami azt jelenti, hogy még az önköltségi árát sem fizették meg.
A gazda elmondta, hogy feleségével, Anna-Zsófiával dolgoznak. Hajnaltól estig. A felesége mindenben segít.
– Az állattartásban nincs szünet, nincs vakáció. Mi műveljük a földet, átlagban minden szarvasmarhára jut egy hektár föld, kaszáló, legelő és szántó. A takarmányt, a szénát, a silót mi állítjuk elő. Ez egész év folyamán rengeteg munkával jár, amiből az egész család, a két fiunk is kiveszi a részét. Gépeink vannak, de korszerűbbekre lenne szükség ahhoz, hogy könnyítsünk a munkánkon – fogalmazott Magyari Márton, aki kifejtette, hogy a gazdaságból származó jövedelem elég a család megélhetésére, viszont fejlesztésre nem. Nehezményezte, hogy nem kapnak elegendő támogatást, úgy, ahogy például a mezőségi gazdák kaptak a Pro Economica Alapítvány révén a magyar államtól.
Ilyen szép állomány láttán megfogalmazódik a kérdés, hogy a frissen érettségizett nagyobbik fiú vagy a kisebbik, aki idén érettségizik, folytatja-e a gazdálkodást. Szüleik példáját követve otthon maradnak-e vagy ők is az elvándorlást választják, mint olyan sokan a faluból? (m. s.)