Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Új évet köszöntöttünk. Az idén először jelenik meg a Népújság Agrovilág című mezőgazdasági melléklete, amelynek szerkesztője, munkatársai ezúttal is sikeresebb, gazdagabb új esztendőt kívánnak olvasóinknak. Azzal a céllal jelentetjük meg az oldalt, hogy tájékoztassunk a nagyon fontos gazdasági ágazatban megjelent újdonságokról.
Nem vagyunk szaklap, de igyekszünk szakszerűen beszámolni az eseményekről, újdonságokról nemcsak a gazdáknak, hanem széles körű olvasótáborunknak. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar egyre hangsúlyozottabb gazdasági szerepet kap az idén is és az elkövetkezendő években is. Válságos időszakot élünk át a vírusjárvány miatt. A pandémiának több következménye van, az időközben begyűrűzött energiaárak elszabadulása miatt elkerülhetetlenül megdrágulnak az élelmiszerek, és ez a tény mindannyiunk életét befolyásolja. Ebben a kontextusban nem szabad megfeledkezni azokról a gazdákról, akik éjt nappallá téve az év 365 napjában azon dolgoznak, hogy legyen mindenkinek az asztalán ott a mindennapi kenyér, annak ellenére, hogy egyre kevesebb a saját bevételük. Mi ezt a munkát szeretnénk segíteni azáltal, hogy a szakmai információk mellett szólunk a gazdák életéről, az őket érintő kérdésekről, felvetjük a témákat, a figyelem középpontjába helyezzük mindazt, ami érinti a gazdatársadalmat. Tesszük azzal a hittel, hogy így összefogásra ösztönözzük mindazokat, akik ezen a területen dolgoznak, ráirányítjuk a figyelmét azoknak, akinek pusztán az asztal mellett jut eszébe, hogy a felszeletelt kenyér, a megsütött hús vagy levesbe kerülő zöldség valakinek a munkája által jutott a terítékre. Mögöttük pedig ott vannak a szakemberek, a szakmai szervezetek, gazdakörök, falugazdászok, szakpolitikusok, helyi közigazgatásban dolgozók és sokan mások, akik csupán teszik a dolguk. Róluk, értük, nekik, mindannyiunknak szól ez az oldal.
Az utóbbi hónapokban elszabadult energiaárak miatt olyan kulcsfontosságú mezőgazdasági, állattenyésztési ág is veszélybe kerülhet, mint a sertés- és a háziszárnyas-tenyésztés. Az előbbi esetében, mindamellett, hogy már több mint négy éve az afrikai sertéspestis is tizedeli az állományt, a magas energiaárak miatt lehetetlenné válik a farmok, hizlaldák fenntartása. Az érintettek sürgős megoldást várnak a hatóságoktól.
A sertéstenyésztők arról panaszkodnak, hogy januárra várhatóan 6-7-szer nagyobb gáz- és villanyszámlákat kapnak, mint az előző év decemberében, és ez jelentősen megnövelni a tenyésztési költségeket, ugyanis a sertés- és a szárnyasfarmokon nélkülözhetetlen a fűtés, a megfelelő szellőztetés. Számításaik szerint, ha nem intézkednek a hatóságok, hat hónapon belül csődbe megy ez az állattenyésztő szakágazat. A pestis miatt 2020-ig 3,7 millió, 2021-ben pedig még 750.000 sertést pusztítottak el, köztük több mint 40.000 kocát, ami tovább csökkenti majd az országos szaporulatot, ezzel teret adva a sertéshús-forgalmazóknak, hogy a hazai hiányt importból pótolják. Az utóbbi intézkedés pedig a behozott élelmiszertermékek alacsony ára miatt szintén veszélyezteti a hazai tenyésztőket, nem beszélve arról, hogy a nagyáruházakban eladott felvágottakból és húsból származó bevétel adója nem marad az országban. A gazdák szerint élősúlyban 6 lejnél drágábban nem tudják értékesíteni a feldolgozásra szánt állatot, a hús és felvágott-forgalmazók is jelentős többlettel dolgoznak, míg a sertéshús kilogrammja a vágóhidaktól 7,50 lejért kerül a kereskedőkhöz, addig a vásárlók a dupláját fizetik. A Sertéstenyésztők Országos Egyesületének információi szerint az inputok értéke a 2021. év végére több mint 30%-kal növekedett, mindemellett Romániába 5,8 milliárd euró értékben hoztak be élelmiszeripari termékeket és élő állatokat, így ez az összeg gyakorlatilag „elhagyta az országot”, és nem térült meg a hazai gazdaságban. A szakmai szervezet képviselői azt állítják, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva 2022-ben az élelmiszeripari termékek kereskedelmi mérlege 3 milliárd euró lesz, egymilliárddal több, mint amennyit 2021-ben megjósoltak.
Erdély egyik legnagyobb sertéstenyésztője a mezőbándi a Pig Band Kft. által üzemeltetett farm. Szabó János, a vállalkozás társtulajdonosa elmondta, jelenleg két farmon – kocákkal együtt – 11-11 ezer egyedük van. A vírusjárvány miatt kialakult gazdasági recesszió, a sertéspestis és a tavaly elszabadult energiaválság mélyen érintette a vállalkozást. 2021. március óta hangsúlyosabb lett a válság, ugyanis a pandémia miatti szükségállapotban a gazdaság leállt, a vendéglátóipari egységek bezártak, illetve kevesebb fogyasztóval üzemeltek, a rendezvények elmaradtak, így jóval kisebb lett az átlagfogyasztás, mint a járvány előtt. Áprilisban és májusban 50 százalékkal, a lazítás időszakában 20-30 százalékkal kevesebb sertést vásároltak, azonban az eladási ár azóta több mint 30 százalékkal csökkent. Csak az utóbbi időszakban az élősúly ára (5,60 lej volt) kilogrammonként 30-40 banival visszaesett. Ez egy 100 kg-os sertés esetében 30 lejt jelent, ami, ha több száz egyedre számítják ki, már jelentős veszteség. A tenyésztési költségek 65-70 százalékát teszi ki a takarmány, amelynek ára szintén megnőtt. Az árnövekedés előtt négy kg takarmányból egy kg húst lehetett előállítani, most a takarmánymennyiséget 2,5 kg alá kell szorítani, hogy ne legyen veszteség. Mindemellett több lett az alkalmazottak javadalmazási költsége, emelkedett a védőoltások ára és a bankkölcsönök kamatai is, amelyből két farmfejlesztési támogatás önrészét állták. Jelenleg az egyik farm havi energiafogyasztása 42.000, míg a másiké 45.000 lej, ha ez megsokszorozódik, nehéz lesz kifizetni, és elkerülhetetlenné válik a csőd.
Szabó János szerint, ameddig más országokban túltermelés van, addig a romániai tenyésztők veszteségesen tudják piacra dobni a sertéshúst. Jelenleg a piacot a nyugat-európai helyzet diktálja, ugyanis Oroszországot embargó alá helyezték, a kínai piacot elvesztette az EU, ugyanakkor a szaklapok előrejelzése szerint az elkövetkezendő években is túltenyésztés lesz. A kereskedelmi mérleg helyreállítására a román kormánynak támogatnia kellene a hazai farmok létesítését, fejlesztését, ugyanakkor nem garantálja senki azt, hogy a nyugat-európai olcsó hússal szemben el lehet adni a hazai terméket. Szabó János tudomása szerint a hazai sertéstenyésztő farmok 80 százaléka is külföldi kézben van. A hazai termelés biztosítéka a jó tenyészállomány, így a kormány ezeknek a felvásárlását is kellene támogassa. Tudomása szerint az EU 18 tagállama kérte az EB-t, hogy az unió lépjen közbe, és nyújtson támogatást a sertéstenyésztőknek, ezt a bizottság nem engedélyezte. Így nem maradt más, mint egy nagy kampányt szervezni a fogyasztók körében, hogy hazai termékeket vásároljanak.
A sertéspestis visszaszorításának egyik módszere lenne a vaddisznóállomány csökkentése, ugyanis a vadak ellenőrizhetetlenül terjesztik a kórt. Az energiaválság mérséklésére behatárolni kellene az árakat a kis- és közepes vállalkozók, illetve farmok számára is, ugyanakkor minél előbb alternatív energiaforrásként pályázatokat kiírni napelemes rendszerek kiépítésére. Erre lehetőséget ad a Covid okozta károkat mérséklő újjáépítési program is. Minél később intézkednek a romániai hatóságok, annál jobban elmélyül a válság, és a sertéstenyésztő ágazat csődjével komoly szociális gondok merülhetnek fel, amelyeket nehezebben lehet kezelni – mondja tapasztalatára hivatkozva a gazda.
A mezőgazdasági kifizetés ütemezése
Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter nem sokkal kinevezését követően találkozott Adrian Pinteával, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) országos vezérigazgatójával, akit arra kért, szorgalmazza munkatársainál, hogy a 2022-es mezőgazdasági évre szánt támogatásokat idejében folyósítsák a gazdáknak, világos, átlátható és követhető rendszert alakítsanak ki, amivel az érintettek kiszámíthatóbbá, előreláthatóbbá tehetik saját gazdaságuk pénzügyi-gazdasági ügyvitelét.
A kérésnek eleget téve az APIA országos központja közölte, hogy 2022. január 3. és 17. között 51,04 millió euró kifizetését engedélyezték. Bordi Kacsó Zsolt, az APIA Maros megyei kirendeltségének aligazgatója tájékoztatott, hogy megyénkben 23.807 kérvényt nyújtottak be a tavalyi mezőgazdasági évre földalapú támogatásra. Ebből 2021. október 15. és november 30-a között 21.439 gazdának utalták át a megítélt támogatási összeg előlegét, ami összesen 38.545.120,81 euró. A végleges támogatást 2021. december 1-je és 2022. június 30. között kapják majd meg az érintettek. Január 18-ig 22.566 igénylőnek kézbesítették a teljes összeget, ami összesen 29.226.778,18 euró. Az előleggel együtt megyénkben eddig összesen 67.771.898,99 eurót utaltak át a gazdáknak. Maros megyében 265.459, 68 hektár termőföldre kértek támogatást a gazdák.
Az idéntől kizárólag online lehet benyújtani a kérvényeket. Adrian Pintea vezérigazgató a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a gazdáknak nem kell személyesen a megyei kirendeltségeknél kérvényezni a földalapú és az állatlétszámért járó támogatást, hanem kizárólag elektronikus úton tölthetik fel a megadott elérhetőségen, és érvényes lesz az elektronikai aláírás is. Két éve működik az online rendszer is, mi több, ha kötelezővé válik, másként nem veszik figyelembe az igényléseket. A kérvényeket 2022. március 1. és május 15-e között lehet majd feltölteni az APIA elérhetőségére. Június elseje után naponta az igényelt összeg 1%-át visszatartják késedelmi büntetésként. A kérvényeket legkésőbb szeptember 30-ig lehet majd aláírni. A támogatások előlegét október 16-ától folyósítják, a végleges összeget pedig 2023. június 30-ig.
Az Európai Unió 2022-re 1.919.363.000 eurós pénzkeretet szabott meg Romániának a direkt támogatásokra. Ebből az APIA-n keresztül, a benyújtott kérések alapján utalható át a pénz a mezőgazdászoknak. Az idén a következő kategóriákban lehet továbbra is támogatást igényelni:
A területalapú támogatást a termesztett növénytől függetlenül a megdolgozott földterületért lehet kérni. Továbbra is kapják az ún. nemzeti átmeneti finanszírozást azok a növénytermesztők és állattenyésztők, akik 2013-ban is részesültek ebben a támogatásban. A farmok zöldítéséért, vagyis a környezetkímélő (klíma- és környezetvédelmi) gazdálkodás meghonosításáért az országos keretösszeg 30%-át bocsátják azok rendelkezésére, akik többféle kultúrát szeretnének telepíteni úgy, hogy csökkentik a mezőgazdaság karbonlenyomatát, és hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez. A visszaosztott támogatást a farmgazdaság nagyságától függetlenül egy évben egyszer az „első” 30 hektár megműveléséért ajánlják azzal a céllal, hogy ösztönözzék a területek összevonását, tagosítását. Továbbra is igényelhetik a támogatást a kérvény benyújtásakor 40 év alatti fiatal gazdák, akik mezőgazdasági farmot alapítanak és farmvezetőként (şef exploataţie agricolă) legalább öt évig művelik a területet, illetve állatokat tenyésztenek, és igényelnek földalapú támogatást. Az idén is igényelhető a gazdasági helyzet által indokolt terményekre szánt társult támogatás. A kisgazdaságokat fenntartók legtöbb 1250 eurót igényelhetnek a 2015-ben bejelentett és adókötelezettség alatt álló farmok meghatározott arányú területére (hektárra). Vagyis ezáltal azokat segítik, akik 2015-től bizonyos kisebb területet (50 hektár alatt) dolgoznak meg. A 2022-es kiírások elsősorban az aktív farmereket támogatják, akik részt vesznek a mezőgazdasági termelőtevékenységben, a cél, hogy megteremtsék számukra az anyagi biztonságot, amellyel továbbra is előállíthatják terményeiket, illetve eltarthatják haszonállataikat.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint meghosszabbították a vidékfejlesztési ügynökségen (AFIR) keresztül az élelmiszeripari termékeket feldolgozó üzemek beruházásaira, valamint a mezőgazdasági termékek marketingjére szánt 4.2-es pályázati kiírás leadási határidejét egy hónappal, azaz a korábbi január 7-ről február 7-ig. A pályázat keretösszege 182.777.722 euró. A pályázattal kapcsolatos bővebb tájékoztató megtalálható az ügynökség honlapján: www.afir.info, az Investiţii PNDR menüpontban.
Az RMGE Maros olyan Maros megyei településekhez és jeles napokhoz (húsvét, karácsony, egyéb ünnepek és alkalmak) kötődő hagyományos ételrecepteket keres, amelyeket kiadványban jelentetne meg, népszerűsítve megyénk gasztronómiai kínálatát. Érdeklődni, jelentkezni lehet az RMGE Maros 0787-723-733-as telefonszámán. A recepteket január 25-ig – Word, vagy beszkennelve PDF, JPG formátumban – az egyesület office@rmgemaros.ro e-mail-címére kell beküldeni, megjelölve a helységet, ahonnan származik a recept és az adatközlő elérhetőségét (név, cím, telefonszám, e-mail-cím).