Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Amint követhető a különböző hírforrásokból is, az orosz–ukrán háború miatt megnőttek az üzemanyagárak, és ezzel együtt az élelmiszertermékeké is. A benzinhisztéria mellett legutóbb az étolaj miatt alakultak ki sorok országszerte, de láthattuk, hogy más szomszédos államokban is eltűnt a polcokról e fontos élelmiszer. Ennek oka az, hogy Európa egyik legnagyobb étolaj-exportálója Ukrajna volt. Továbbá azt is tudni kell, hogy Oroszország látta el a világpiacot, főként az európait, jelentős mennyiségű műtrágyával. Még a konfliktus kirobbanása előtt zárolták az orosz műtrágyakivitelt, így ez is érintette a mezőgazdaságot. Mindezek tudtában arra voltunk kíváncsiak, hogy miként hat az agrárszektorra a háború. Erről a minisztérium illetékes osztályainak képviselői tájékoztatták lapunkat.
Nincs ok az aggodalomra, van elég gabona
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat két éve válságban van. Először a világjárvány, majd az energetikai gondok, ezt követően pedig az orosz–ukrán háború miatt alakult ki krízishelyzet a világpiacon, amely érintette Romániát is. Mindezek ellenére az alapélelmiszerek biztosítottak Romániában. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a hatáskörébe tartozó intézmények, igazgatóságok közvetítésével folyamatosan követi a forgalmazókon, a termesztőkön, valamint a sütő- és pékipari cégeken keresztül a gabonatartalékok alakulását. Az elmúlt napokban a minisztérium képviselői találkoztak a mezőgazdasági termékeket forgalmazók egyesületével (Asociaţia Română a Comercianţilor de Produse Agricole – ARCPA), valamint a malom-, sütő- és pékipari munkáltatók szervezetével (Patronatul Român din Industria de Morărit, Panificaţie şi Produse Făinoase – ROMPAN). Naprakész adataik igazolták, hogy Romániában van elég alapélelmiszer-tartalék, az ország elég búzát termeszt ahhoz, hogy lefedje a hazai fogyasztást, így nem szorul behozatalra.
Engedélyezték a műtrágya-behozatalt nem EU-tagországokból
A hazai műtrágyaválság kezelésére, amelyet leginkább az Azomureş Rt. leállása okozott, a minisztérium megoldást talált arra, hogy miként biztosítsa a gazdáknak a szükséges mennyiségű műtrágyát. Adrian Chesnoiu miniszter mandátumának átvétele után megkezdte tevékenységét az az országos bizottság, amelyik jóváhagyja az EU-n kívül eső országokból származó műtrágya behozatalát. Így gyakorlatilag jóváhagyták azon mennyiségek importálását, amelyekről korábban már folyamatban voltak a tárgyalások. Már 2021 decemberében a minisztériumközi bizottság elemezte és tesztelte a különböző növénykultúrákra ható, külföldről beszállítandó műtrágyát, és jóváhagyta három termelő 16 termékének ideiglenes importálását, további hat termelő 40 termékre állandó behozatali engedélyt kapott. Decemberben 9 cég 57 termékére lehetett behozatali szerződést kötni.
2022. március 4-én ülésezett az említett minisztériumközi bizottság, és újabb engedélyeket bocsátott ki. Kilenc cég 30 termékre ideiglenes, míg újabb 12 cég végleges engedélyt kapott 36 termék importálására, így március 4-én összesen 24 cég 70 külföldi műtrágyaterméket (fajtát) hozhat be az országba.
Ehhez hozzátehetjük, hogy még decemberben, az energiaválság kirobbanásakor szó volt arról, hogy a minisztérium támogassa a gazdákat a műtrágyavásárlásban, de mivel ez a tétel nem szerepelt a szaktárca költségvetésében, egyelőre ez a lehetőség nem valósult meg. Továbbá, mivel az unió más tagállamait is érintette a műtrágyaválság, uniós szinten is szóvá tették a támogatást. Azt ígérték az EB szakértői, hogy erről március 2-án döntenek. Tudomásunk szerint ez is elmaradt, valószínű, az azóta kirobbant orosz–ukrán háború miatt e téma lekerült a napirendről.
Segítség az ukrán menekülteknek
Az ukrajnai háború jótékonysági kezdeményezéseibe is bekapcsolódott a minisztérium. A minisztériumban önkéntes alapon megalakult egy helyi akciócsoport, amelynek a közvetítésével a szaktárca együttműködési egyezményeket kötött különböző romániai termesztőkkel, és fontosabb szupermarketláncok vezetőivel, amelyek szálláslehetőséget ajánlottak fel a menekültek számára, ugyanakkor jelentős élelmiszer- és egyéb szükségleti cikkeket is adományoztak. Ugyanakkor az Ukrajnával határos megyékkel is felvette a kapcsolatot a csoport, felajánlva a segítséget az élelmiszerek és más cikkek leszállításában, elosztásában, valamint a különböző tanács-adásban. A csapat tagjai a határátlépőknél is vállaltak önkéntes szolgálatot – tájékoztattak a minisztériumból.
Március 19-én délben a Kovászna megyei Maksán levő Benke-kúrián tartják a székelyföldi gazdaszervezetek egyeztető fórumát. A zárt körű rendezvényen szó lesz a három megyét összefogó szakmai társulás eddigi tevékenységéről, fontosságáról, a Kárpát-medencei gazdák összefogásáról és az agráriumot érintő aktuális kérdésekről.
A tervezett program szerint a megnyitón felszólal Becze István, az SZGE elnöke, továbbá Tamás Sándor, Kovászna, Péter Ferenc, Maros és Borboly Csaba, Hargita megye elnökei. Tóth László főkonzul a magyar kormány nevében köszönti az egybegyűlteket, míg dr. Torda Márta a magyarországi Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya vezetőjeként a szaktárca üdvözletét tolmácsolja, és a Kárpát-medencei gazdák összefogását célzó programokról értekezik. Ezt követően dr. Barabási Antal Szabolcs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Pap Zsolt György, a magyarországi Mezőgazdasági Minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, illetve a MAGOSZ elnöke, Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke szólal fel. Ezután a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének beszámolójáról és jövőbeni terveiről Becze István SZGE-elnök tájékoztatja a jelenlevőket, majd átadják az agrártárca ösztöndíjait és a Magyarok Kenyere programban részt vevő gazdáknak a köszönő okleveleket. A rendezvény hivatalos állófogadással zárul.