2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Megyénkbe látogatott Petre Daea miniszter 

Január 20-án megyénkbe látogatott Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. A marosvásárhelyi Grand szálloda előadótermében találkozott mezőgazdasági szakemberekkel, gazdákkal, és röviden ismertette a 2023–2027-es országos mezőgazdasági stratégia fontosabb irányvonalait. 

Hosszas tárgyalások és egyeztetések után az Európai Bizottság 2022. december 7-én fogadta el az ország mezőgazdasági stratégiáját, aminek alapján Románia a 2023–2027-es uniós finanszírozási időszakban 15,8 milliárd euró uniós támogatást fordíthat a mezőgazdasági és vidékfejlesztésre. A dokumentum 1900 oldalból áll, és leszögezi mindazokat az irányvonalakat, feltételeket, illetve a konkrét támogatási programokat, amelyek alapján az EU által rendelkezésünkre bocsátott európai mezőgazdasági hitelkeretből és az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési hitelkeretből támogatják majd a hazai mezőgazdaságot. 89 mezőgazdasági és 38 vidékfejlesztési programot határoztak meg. A stratégiába foglalták azokat a követelményeket is, amelynek alapján a gazdálkodók és a vidéki helyi közigazgatási egységek majd pályázhatnak. Mindezekről mintegy másfél órás beszámolót tartott a miniszter, majd különböző mezőgazdasági és politikai jellegű kérdésekre is válaszolt. A tanácskozást követően a miniszter Szászrégenbe látogatott, ahol jelen volt a Mirdatod cég támogatási finanszírozásának az aláírásánál, ugyanis az egyetlen, unió által szavatolt földrajzi eredetvédelemmel rendelkező erdőlibánfalvi Mirdatod tejfeldolgozó üzem pályázat útján 720.000 lejnyi kormánytámogatást nyert a községben levő egység épülete energia-háztartásának hatékonnyá tételére. Az összegből napelemes rendszert szerelnek fel, amivel jelentősen csökkentik a villanyáram-fogyasztást. A Maros megyei cég a negyedik az országban, amelynek sikerült mezőgazdasági tejfeldolgozóként ilyen jellegű kormánytámogatást elérnie. Végül pedig a tárcavezető meglátogatta az ország egyik legismertebb és elismertebb (mezőgazdasági és erdőkitermelő gépeket gyártó) szászrégeni cégét, az IRUM-ot is. 

Petre Daea miniszter (középen) a marosvásárhelyi piacon

Fotó: Facebook/Dumitriţa Gliga


Évértékelő a Székely Gazdaszervezetek Egyesületénél

Január 17-én, kedden a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete Szovátán tartotta évértékelő gyűlését, amelyen a falugazdász-hálózat tagjai mérlegelték az elmúlt év tevékenységeit, programjait, és az idei tervekről is beszéltek. Barabási Antal Szabolcs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára bemutatta az új országos mezőgazdasági stratégiát. 

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Az elnök kifejtette: „Fontosnak tartom az éves kiértékelőt, mert közösen elemezhetjük a múlt év tevékenységeit, eredményeit, és közösen tervezhetjük 2023 eseményeit, programjait. Gyűlésünkön szó volt a Maros megyei falugazdász-programokról is, ezeket egyeztettük a megye elöljáróival, és körvonalaztuk a jövőbeni tevékenységeket. Az idén is nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai tanácsadásra, ezért kérjük a gazdákat, hogy bizalommal forduljanak falugazdászainkhoz.” 

Az elnök felszólalását követően az egyesület vezetőségi tagjai, illetve falugazdászai, programfelelősei külön-külön értékelték a tavalyi tevékenységet, és felvázolták az idei terveket, kijelölve a prioritásokat. 2023-ban is folytatódnak a hagyományossá vált programok, mint pl. a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem, a Székelyföldi bioprogram, az Ákovita nemzetközi párlat- és pálinkaverseny, illetve a Nektária székelyföldi mézverseny. Az egyesület idén is több témában számos szakmai fórumot szervez a székelyföldi gazdáknak, és a szaktanácsadás-sorozat sem marad el, mivel bővül a falugazdász-hálózat. A hangsúlyt a következő hónapokban az új országos mezőgazdasági stratégia ismertetésére helyezik, hiszen fontos, hogy a gazdák értsék meg az új támogatási formákat, teljesítsék az elvárásokat, és készüljenek fel a pályázatokra. 

A rendezvényen Barabási Antal Szabolcs államtitkár ismertette az országos mezőgazdasági terv fontosabb irányelveit, és válaszolt a falugazdászok kérdéseikre, felvetéseire is. Az egyesület szakemberei elkészítették a stratégia kivonatának magyar változatát, amely elérhető a www.szekelygazda.ro honlapon – tájékoztatott Cilip-Szilágyi Dalma Orsolya, a szervezet sajtóreferense. 



Gazdák kezébe kerülhet a marosludasi cukorgyár

Folytatódtak a marosludasi cukorgyár újraindításáról szóló tárgyalások. Mint ismeretes, a francia tulajdonú Tereos Románia Rt. 2021-ben jelentette be, hogy bezárja a veszteséges gyárat, és a berendezéseit ócskavasként értékesíti. A mintegy 400 tagot számláló Cukorrépa-termesztők Egyesülete a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordult azzal a kéréssel, hogy mentse meg a cukorgyárat. A szaktárca felkarolta az ügyet, de nem sikerült megvásárolnia az egységet, így a gazdák álltak elő konkrét ajánlattal. A tárgyalások közel fél éve húzódnak. 

Teodor Aflat, az egyesület elnöke szerint jó esély van arra, hogy február elejétől az új tulajdonosok kezébe kerüljön a gyár, ugyanis január elején a gazdák találkoztak az üzem vezetőségével, ezután sikerült a tárgyaló felek jogászainak is megegyezni az adásvételi szerződés részléteiről, és úgy tervezik, hogy a szerződést január 30-án aláírják, így ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a több mint 60 éves feldolgozóegység februártól a cukorrépa-termesztők tulajdonába kerül, és megmenekül a bezárástól, illetve a lebontástól. A gazdák azt ígérték, hogy foglalkoztatni fogják az üzem mintegy 150 alkalmazottját, akik január végéig kényszerszabadságon maradnak. Közülük tízen időközben nyugdíjba vonultak, vagy más munkahelyet kerestek, így egyelőre várhatóan 140 személlyel kezdene a gyár. Mint ismeretes, a múlt év végén az egyesület felkért több gazdaszervezetet, hogy segítsen szerződést kötni a potenciális beszállítókkal, akiknek – akárcsak az előző években – vetőmagot biztosítanak. Természetesen a szerződéskötést folytatják, hiszen a termelés szempontjából fontos tudni azt, hogy a cukorgyár beindításakor mennyi cukorrépát dolgoznak majd fel. Az átvétel után következik a gyáregység humánerőforrás-struktúrájának kiépítése és az eladási szerződéskötések is. Az egyesület ebben továbbra is számít a szaktárca támogatására. 


11. Agrárakadémia 

Az RMDSZ Maros megyei szervezete és a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) február 3-án, pénteken 9.30-tól a kelementelki kultúrotthonban szervezi meg a 11. Agrárakadémiát, ahol a gazdákat a 2023-as év mezőgazdasági újdonságairól tájékoztatják. Többek között szó lesz az állattenyésztésről, a várható mezőgazdasági pályázatokról, támogatásokról, erdőgazdálkodásról és környezetvédelemről, a vadkárok megtérítéséről és a mezőgazdaságot érintő egyéb aktuálpolitikai kérdésekről. Többek között jelen lesz Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter, dr. Barabási Antal Szabolcs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. 


100 eurós állatjóléti támogatás fejőstehenekért 

Az idéntől a tejhasznú szarvasmarhákért évente egyszer 100 eurós egyedenkénti támogatást adhat a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA)  az állattartóknak, amennyiben betartják az Európai Unió által megszabott állatjóléti szabályokat. 

Ezt a támogatást befoglalták az országos mezőgazdasági stratégiába is, és a vidéki sajátosságoktól és az állatfajtól eltérően bárhol alkalmazzák. A célja az, hogy ezzel a hozzájárulással arra ösztönözzék az állattenyésztőket, hogy fokozzák az élelmiszer-biztonsági intézkedéseket és a pluszjövedelemmel egy fenntartható nyereségcélú farmot működtessenek. Egyetlen kikötés, hogy a gazdaságnak szerepelnie kell az országos farmjegyzékben (registrul naţional al exploataţiilor), ami azt jelenti, hogy állategészségügyi engedéllyel rendelkező, fülszámmal bejegyzett állatállományú, engedélyezett farmmal kell rendelkeznie, illetve az állattartó az előírásoknak megfelelő, aktív gazda kell legyen. A PD 07 elnevezésű programcsomagot igénylőknek kötelezően be kell tartaniuk a 75/2015-ös rendelet által szabályozott állategészségügyi szabályokat, az ellenőrzésre és az állatnyilvántartásra vonatkozó 35/2016-os módszertani szabályokat (norme metodologice), a borjakra vonatkozó 72/2005-ös állategészségügyi szabályokat, a farmok felszerelésére, ellátottságára vonatkozó 72/2005-ös rendelet, illetve az EU 58/1998-as állatjóléti előírásait. A pályázati kérelem elbírálását megelőzően megvizsgálhatják azt, hogy a farmon van-e megfelelő létszámú, szakképzett személyzet, mennyi szabad teret biztosítanak az állatoknak, milyen felszereltségű az istálló, milyen fejőberendezést használnak, és számít az etetés módszere, a táplálék minősége is. Kiemelten fontos a szarvasmarha traumamentes fejési eljárása, a tőgy és a köröm tisztán tartása, illetve a pihenőzóna biztosítása az állatok számára. Évente 2027-ig erre a kiírásra 28.551.300 euró a keret. Potenciálisan a jelenlegi állomány szerint mintegy 285.000 állatra lehet igényelni támogatást. 


500 millió euró a helyi akciócsoportoknak 

Az Európai Unió 2023–2027-es finanszírozási ciklusában 500 millió eurót szánnak a romániai helyi akciócsoportok (GAL) támogatására. A kistérségekben levő, több települést átfogó helyi akciócsoportok az ottani igényeknek megfelelő projekteket támogatnak az unió által rendelkezésre bocsátott pénzösszeggel. 

Alexandru Potor, a helyi akciócsoportok országos szövetségének elnöke szerint ez az összeg kevés, hiszen a korábbi tapasztalatokra hivatkozva akár 2 milliárd euróra is lenne igény, ugyanis ez a pályázati kiírás lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a mezőgazdaságot karolják fel, hanem az ezt kiegészítő szolgáltatásokat, mi több, kisebb kulturális, egészségügyi és társadalomfejlesztési terveket is támogassanak. A GAL-ok által kezdeményezett, felkarolt tervek elsősorban a vidéki életminőség fejlesztését célozzák meg, és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági élet fellendítéséhez, de akár az iskolák utáni programot, a művelődési életet is felkarolják, ezzel a cél leginkább az, hogy a fiatalokat vidéken otthon tartsák, családalapításra ösztönözzék

A 2023–2027-es mezőgazdasági stratégia alapján Románia 15,8 milliárd eurót fordíthat mezőgazdasági és vidékfejlesztési projektek támogatására. A statisztikai adatok szerint az ország lakosságának 44%-a vidéken él, így az említett pénzügyi időszakban az ország rendelkezésére bocsátott teljes finanszírozáshoz viszonyítva nagyon kevés  konkrét vidékfejlesztési projektre a pénzösszeg. Jelenleg a szövetség a helyi akciócsoportok stratégiáján dolgozik, aminek alapján majd lehet pályázni a kiírásokra. Ez egy hosszas egyeztetési folyamat, az országban levő 230 akciócsoport igényeit egyeztetni kell a vidékfejlesztési ügynökség (AFIR) és a minisztérium, valamint más érintett központi közigazgatási egység szempontjainak megfelelően, mivel a rendelkezésre bocsátott kevés pénzösszeg miatt fel kell állítani valamilyen elfogadható szűrőrendszert, aminek alapján a pályázóknak majd odaítélik a pénzt, és számonkérhetik ennek a hatékony elköltését – nyilatkozta az elnök a sajtónak. 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató