Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Március 2-ától lehet igényelni a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) a földalapú támogatást. Amennyiben az igénylés több mint 50 hektárra vonatkozik, a kérvényeket a megyei APIA-központban kell letenni, amennyiben a terület ennél kisebb, a marosvásárhelyi városi, segesvári, szászrégeni, marosludasi és dicsőszentmártoni kihelyezett irodákban is benyújtható. Ugyanitt kérhető az állattenyésztési támogatás is.
A farmereknek kérvényt kell benyújtaniuk, akkor is, ha más helyen – más helységekben, megyében – levő területre szól az igénylés. Ahogy az előző években is, az APIA szakértői eligazítást nyújtanak a kérvények kitöltésében. Románia, mint az Európai Unió tagállama, a környezetkímélő mezőgazdálkodás (agromediu) meghonosítását, a fiatal farmereket, a kisgazdaságokat, valamint a növénytermesztőket és az állattenyésztőket támogatja. A vidékfejlesztési alapból finanszírozzák a 10-es programcsomagra járó környezetkímélő gazdálkodást (agromediu), a 11-es csomagból az ökogazdálkodást, a 13-as csomag kiírása alapján pedig a természetvédelmi vagy más megszorítások miatti kiegészítő támogatást ítélik oda. Az országos alapból finanszírozzák a növénytermesztésre és az állattenyésztésre szánt ún. átmeneti támogatásokat.
Az idén a nyilatkozatokat online ki lehet tölteni az IPA-online applikációval a http://lpis.apia.org.ro/ elérhetőségen. A kérvényt az APIA alkalmazottainak a jelenlétében kell lezárni, miután ellenőrizték a benne foglaltakat a digitális adattárban. Ugyanez az eljárás az állattenyésztők esetében is. Az állományra vonatkozó adatok ellenőrzését követően az APIA szakemberének jelenlétében zárható le a beadvány.
Mind a kifizetési ügynökség, mind a vidékfejlesztési ügynökség révén lehívott támogatásért a gazdák kötelesek évente új kérvényt benyújtani az uniós elvárásoknak és az Európai Unió, valamint az ország törvényeinek megfelelően. A 10-es és a 11-es programcsomag esetében be kell tartani a 2014–2020-as országos vidékfejlesztési programban szereplő sajátos követelményeket is. A 10-es, 11-es és 13-as intézkedésre vonatkozó elvárások tanulmányozhatók az APIA honlapján, a http://www.apia.org.ro/ro/materiale-de-informare/materiale-de-informare-anul-2020 elérhetőségen. A gazdákat személyesen is tájékoztatják a feltételekről az APIA megyei központjaiban és a vidéki kirendeltségeken.
A finanszírozás folyósításáért a gazdáknak (attól függetlenül, hogy magán- és/vagy jogi személyek) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium utólag módosított és kiegészített 619/2015-ös rendeletében szereplő dokumentumokkal kell igazolniuk a földhasználati jogot és azt, hogy megművelik a területet. A mezőgazdasági terület tulajdon- és/vagy használati jogára vonatkozó iratokat a kérvényezést megelőző időszakban kell elkészíteni, érvényesek kell legyenek a kérvényezés időpontjában. A dokumentumok valóságtartalmáért a farmerek és/vagy esetenként a kibocsátó hatóságok felelnek.
Az igényelt programcsomagoktól függetlenül a gazdáknak be kell tartaniuk a mezőgazdálkodásra vonatkozó eljárásokban rögzített környezetkímélő szabályokat. A programcsomagonkénti előírások, a közigazgatási egységek térképeivel és a támogatásra jogosultakat tartalmazó jegyzékkel együtt a helyi APIA-kirendeltségeknél és a www.apia.org.ro, valamint a www.madr.ro és a www.pndr.ro elérhetőségeken tanulmányozható.
Az APIA-alkalmazottak arra kérik a farmereket, hogy tartsák be a dosszié lezárására kiküldött meghívóban megjelölt időpontot (napot, órát). Ha valamilyen okból nem tudnak akkor megjelenni, vegyék fel a kapcsolatot a felelős APIA-alkalmazottal, aki egy újabb időpontot szögez le. Az előjegyzés célja, hogy minden jogosult gazdának lehetőséget adjanak arra, hogy időben benyújthassa a kérvényt. A földalapú támogatás igénylésének határideje 2020. május 15-e – tájékoztattak az APIA Maros megyei kirendeltségétől.
Nechita Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter megyénkbeli látogatásakor a prefektúra gyűléstermében tartott találkozón Vasile Bota mérnök, a Maros Megyei Méhészek Egyesületének elnöke rövid hozzászólásában a méhészek aktuális gondjaira hívta fel az elöljáró figyelmét.
Az elnök kifejtette, hogy a készülő országos mezőgazdasági stratégiába kellene foglalni a méhészeti kutatási programokat, amelyeket a funduleai intézet végezhetne el. Erre azért lenne szükség, mert nem tisztázott a növénytermesztők és a méhészek közötti vita arról, hogy milyen növényvédő szereket használjanak. Közismert, hogy a vegyi anyagok befolyásolják a pollengyűjtést, illetve a méz minőségét, extrém esetekben akár a méhek pusztulásához is vezethet.
Egy másik gond a méz minőségi ellenőrzése. Nemcsak hazai, hanem európai uniós gond, hogy hamis mézet hoznak be nagy mennyiségben, leginkább Kínából, Ukrajnából, Dél-Amerikából, ezért a valódi hazai terméket igen alacsony áron tudják forgalmazni. A méhészegyesület elnöke arra kérte a minisztert, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyekkel megtiltják a hamis méz behozatalát. Emellett pedig szorgalmazzák, hogy az iskolákba juttassanak minél több mézet, ugyanakkor a kormány tegye lehetővé az ehhez szükséges mennyiség felvásárlását hazai termelőktől.
Felmerült az is, hogy az állattenyésztési támogatáshoz hasonlóan nyújtsanak anyagi támogatást a virágporozásra.
A miniszter válaszában elmondta, hogy néhány napja az unió betiltotta a neonikotinoid növényvédő szereket, mert nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett jelentősen veszélyeztetik a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat is. A miniszter elmondta, mivel nemcsak Romániában, hanem az unió más országaiban is igen agresszíven megtámadták a kártevők a törökbúza-, napraforgó- és repcetáblákat, az uniós előírások ellenére a minisztérium 2014-től felmentést kért és kapott az uniótól, ami 2019 végén lejárt, így a minisztérium kiadott egy rendeletet, miszerint 2020. január 18-ától nem lehet használni neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szereket. Nem tisztázott, hogy milyen növényvédő szer miként hat a mézbegyűjtésre, így szükséges a kutatás. De nehéz megbékíteni a növénytermesztőket a méhészekkel, hiszen valahol ellentétesek az érdekek.
Az Európai Bizottság 274-es határozata értelmében a 2020–2022 időszakban az országos méhészeti program alapján Romániában 31.492.100 euró támogatást nyújtanak a méhészeknek, amiből 15.746.050 euró uniós hozzájárulás. Az említett összegből finanszírozzák a méhészek és méhészegesületek szakasszisztenciáját, a méhbetegségek leküzdését, a vándorméhészetet, a méhcsaládok szaporítását, valamint a méhészeti termékek minőségének javítását.
Ami a hamis méz forgalmazását illeti, a miniszter elismerte, hogy ez nemcsak Romániának, hanem az unió minden tagállamának fejtörést okoz. Ömlesztve, hamis címkével kerül be az unió országaiba a hamis termék. Ezt jó esetben felkeverik, de van, hogy kisebb kiszerelésben kerül az üzletek polcára úgy, hogy jelzik ugyan az összetételét, de alig kivehetően. A kiszűrésnek egy módja van, ha minél több ellenőrző laboratóriumot működetnek, és többször ellenőrzik a méhészeti termékeket forgalmazó üzleteket, de „sajnos nem lehet minden rossz szándékú, felelőtlen forgalmazó mögé ellenőrt állítani”.
A Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Országos Ügynökség által meghirdetett 6.1-es intézkedéscsomag alapján fiatal gazdák összesen 42,68 millió euróra pályázhatnak. Alapfeltétel a gazdaság minimális 12 ezer SO-euró értéke, továbbá saját vagy bérelt terület, illetve idősebbektől átvett gazdaságok (termőföld, állatállomány). Ez utóbbi esetében többletpontot lehet szerezni.
A pályázó 41 év alatti kell legyen. Magánszemélyként nem lehet pályázni, engedélyezett fizikai személy (PFA), egyéni, illetve családi vállalkozás vagy cég formájában kell bejegyeztetni a gazdálkodási formát. A mezőgazdasági vállalkozás cégbírósági bejegyzése nem lehet két évnél régebbi, ugyanígy az új gazdálkodási forma APIA-s vagy állategészségügyi nyilvántartásba vétele sem haladhatja meg a két évet. A kifizetési ügynökséghez a területalapú támogatásra vonatkozó kérvényt az új gazdálkodási forma szerint kell letenni, a gazdaságban levő állatokat át kell iratni az új vállalkozásra. Pályázatonként 40, illetve 50 ezer euró támogatás jár a gazdaság SO-euró értékétől függően. A támogatást két részletben folyósítják: a szerződés megkötése után rögtön a teljes összeg 75 százalékát, a második részletet pedig legtöbb 3 év után. Ennél az intézkedésnél a legfontosabb feltétel a terméseladási kikötés, a pályázó fiatal gazdának vállalnia kell, hogy az első részlet 20 százalékát kitevő értékben értékesít terméket legtöbb három év alatt. Ezenfelül vállalnia kell az üzleti tervben leírt, a gazdaság korszerűsítését célzó tervek megvalósítását. A legkevesebb 20 százalékos termékértékesítési vállalás a támogatás értékének függvényében 6000–7000 eurót jelent, ezt a második részlet igénylésekor igazolni kell. A fiatal pályázónak a gazdálkodás mellett más munkahelye is lehet az illető községben vagy a község 75 kilométeres körzetében. Az ágazat fontosságának függvényében a növénytermesztés területén többletpontot kap, aki gyümölcsöt vagy zöldséget termeszt (szántóföldön vagy üvegházban), ez 30, illetve 20 pontot jelent. Az állattenyésztésben 30 pont jár a szarvasmarha-tenyésztőknek, a méhészek 25, a juhtartók 20 pontot kapnak. 15 pont jár annak a fiatal gazdának, aki három gazdaságot vesz át egészében, két gazdaságnál 10, egy gazdaság esetén 5 pontot kap. A kiválogatásnál a mezőgazdasági egyetemet végzettek 25 pontot, a szaklíceumi végzettséggel rendelkezők 20-at, a szakmai képzéssel rendelkezők 10 pontot kapnak. Külön pont jár annak függvényében, hogy a község, ahol a gazdaság található, milyen termőképességű csoportba van besorolva. A magas termőképességűre 25 pont jár, a közepes termőképességű községek esetén pedig 20. Pluszpontot kapnak abban az esetben, ha a pályázó őshonosnak számító növény-, illetve állatfajtákat tart – ezért további 5 pont szerezhető.
Ősztől biztosan indul erdőmérnöki szak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában. A Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság jóváhagyta az ideiglenes működési engedélyt. Az agrármérnöki szakhoz hasonlóan huszonöt tandíjmentes és öt költség-hozzájárulásos helyet hirdetnek meg a 2020–2021-es tanévre, a tanárokról négy évre gondoskodtak.
Az induló első évfolyamon több tantárgy közös az agrármérnöki szakkal, másodéven a hallgatóknak ettől eltérő szaktantárgyai is lesznek, mint a dendrológia, dendrometria, vadgazdálkodás, erdőbecsléstan, erdőkitermelés stb. Az akkreditációs dosszié alapján 36 oktató tanít majd az erdőmérnöki karon, a tantestület fele a Sapientia igazolt tanára, legalább tízen a Soproni Egyetem erdőmérnöki karáról érkeznek, és helyi oktatókat is bevonnak a munkába.
Nyárádi Imre István, a helyi tanulmányi központ igazgatója elmondta, még tisztázni kell, hogy kétfordulós lesz-e a felvételi, ennek függvényében júliusban vagy csak ősszel válogatják ki a diákokat. Ez nem érinti különösebben az érdeklődőket, mert a dossziék benyújtását követően, a többi agrár szakhoz hasonlóan, az érettségi vizsga átlaga alapján döntik el a bejutási rangsort, attól függetlenül, hogy az illető milyen líceumban végezte tanulmányait. Adott esetben a természettudományi tantárgyversenyeken díjazottak előnyben részesülnek. A tanév 2020. szeptember 21-én kezdődik.
A Sapientia sepsiszentgyörgyi terjeszkedésének igen fontos, de nem egyetlen lépése az erdőmérnöki szak beindítása, hiszen testnevelő tanári és edzőképző szakot is terveznek, ugyanakkor a Sapientia Alapítvány a város csíkszeredai kijáratánál, a Sepsi Arénával szembeni szakaszon, tizenkét hektáros területen szándékszik megépíteni új, ötszáz hallgatóra méretezett, négy szakkal működő egyetemi campusát. (Háromszék)