Az Alkotmánybíróság több mint negyedszáz, pontosan huszonhat alkotmányossági kifogást fogalmazott meg a hét végén a szenátus elnöke által vezetett alkotmánymódosító bizottság véglegesített alkotmánytervezetével szemben.
Az Alkotmánybíróság több mint negyedszáz, pontosan huszonhat alkotmányossági kifogást fogalmazott meg a hét végén a szenátus elnöke által vezetett alkotmánymódosító bizottság véglegesített alkotmánytervezetével szemben. A taláros testület elnökének nyilatkozatai szerint egyes cikkelyeket alkotmányellenesnek nyilvánítottak, és a teljes szöveg törlését javasolták a törvényjavaslatból, máshol pedig kiigazításokat, egyeztetéseket igényeltek a szövegben. Ugyanakkor abbeli reményüknek is hangot adott, hogy a törvényhozás figyelembe veszi ajánlásaikat, ugyanis ezeket az alkotmányossági kifogásokat ajánlás jelleggel fogalmazta meg az Alkotmánybíróság. Csupán bizonyos esetek számítanak kötelezőnek a parlament számára. Augustin Zegrean elnök szerint ezeket, miután a parlament elfogadja az új változatot, újból ellenőrizni fogják, egyébként a honatyák döntik el, hogy figyelembe veszik-e vagy nem az Alkotmánybíróság által megfogalmazott ajánlásokat. Véleménye szerint jó lenne, ha a parlament nem tekintene el az ajánlásoktól, különben fennáll a veszély, hogy „defektes” alkotmány születik, amelyben cikkelyek vagy hatáskörök nem egyeznek esetleg, amiből aztán komoly bonyodalmak következhetnek. Azonban, jelentette ki, reméli, hogy civilizált párbeszédre kerül sor, és megszívlelik a jobbító szándékkal tett megjegyzéseket. Újságírói kérdésre, hogy ilyen körülmények között, amikor huszonhat cikkely ellen kellett alkotmányossági kifogást emelniük, módosít-e a parlament, azt válaszolta, hogy egyetlen cikkely esetében is szükséges a módosítás.
Az ellenzéki demokraták azonnal az alkotmánymódosító bizottság lemondását követelték a parlamentből, élén Crin Antonescuval, a bizottság elnökével, mert szerintük a bizottság „megsértette a nép szuverenitását és a jogállamiságot”, illetve „végleg eljátszották a parlament hitelét az állampolgárok előtt”. Amivel teljes mértékben egyetérthetünk.
Nagyon is elgondolkoztató, ami az alkotmánymódosítás során történt: az úgynevezett alkotmányozó bizottság tagjaitól, akiknek nagy része jogászi diplomával is dicsekedhet, még az egyszerű polgár is többet vár. Nem fércmunkát. Az, hogy ilyen sok hibát talált a tervezetben az Alkotmánybíróság, azt mutatja, hogy vagy nem értenek hozzá, vagy nem érdekli őket, mi kerül ki a kezük alól.
Ezek után nem csodálkozunk, hogy annyi rossz, értelmezhető, agyafúrt ügyvédek által kiforgatható, tetszés szerint csűrhető-csavarható szabályzó kerül kihirdetésre. Hiszen az alaptörvény az egyetlen, amelyet az Alkotmánybíróság, úgymond, „hivatalból” ellenőriz. De képzeljük azt a sok-sok törvényt, amelyeket csak akkor nézhet át a jogtudorokból álló testület, ha valaki/valakik feljelentést tesznek nála. Ha senki sem emel kifogást, maradnak a rossz törvények, a botrányok, pereskedések, „értelmezés” szerinti bírói ítéletek stb.
Elgondolkodhatnának a törvényhozók, mit adnak cserébe az állampolgárok szavazataiért, de ezek után a választók is jobban odafigyelhetnének, hogy kiket küldenek szavazataikkal a parlamentbe.
