Állambácsi és a szenvedők
A románoknak kevesebb mint egynegyede hajlandó „saját erőből” megbirkózni életkörülményeinek javításával, a legtöbben beletörődtek sorsukba, vagy a kormánytól, a hatóságoktól várnak megoldást – áll a GfK piackutató vállalat tanulmányában.
A románoknak kevesebb mint egynegyede hajlandó „saját erőből” megbirkózni életkörülményeinek javításával, a legtöbben beletörődtek sorsukba, vagy a kormánytól, a hatóságoktól várnak megoldást – áll a GfK piackutató vállalat tanulmányában. A tanulmány szerzői három kategóriába sorolták a válaszadókat: a „szenvedők” minden reménye a kormányban és hatóságokban van, és azoktól várják a megoldást is, úgy vélik, nem nekik kell tenniük életkörülményeik javításáért, a „küzdők” hajlandók kockázatokra is a jobb élet reményében, és maguk tesznek is ezért, a „foglyok” pedig azok, akik elvesztettek minden reményt, beletörődtek sorsukba. A románok 67 százaléka a „szenvedők” közé tartozik, főként az ötven éven felüliek, középfokú végzettségűek, nyugdíjasok és az átlagosnál kisebb keresetűek sorolhatók ide. A „foglyok” aránya 14 százalék, ők legtöbben 60 évesnél idősebbek, illetve 20 évesnél fiatalabbak, legfennebb középiskolai végzettségűek, munkanélküliek és alacsony jövedelműek. A megkérdezetteknek csupán 21 százaléka tartozik a
„küzdők” közé, főként fiatalok és 40 év alattiak, középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, jövedelmeik közepesek, illetve magasak.
