Államcsőd árnyékában Görögország
A hét végén megszakadtak a tárgyalások a görög kormány és a nemzetközi hitelezők között, az Európai Központi Bank (EKB) pedig fenntartotta ugyan a görög bankok likviditási támogatását, de a pénteki szinten befagyasztotta a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) igénybe vehető források keretösszegét.
A hét végén megszakadtak a tárgyalások a görög kormány és a nemzetközi hitelezők között, az Európai Központi Bank (EKB) pedig fenntartotta ugyan a görög bankok likviditási támogatását, de a pénteki szinten befagyasztotta a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) igénybe vehető források keretösszegét. A görög kormány hétfőn hat munkanapra bezárta a bankokat, és tőkekorlátozásokat vezetett be, hogy megakadályozza a bankrendszer összeomlását. Görögországnak június végéig mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége vált esedékessé, megállapodás hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezi eurózóna-tagságának fenntarthatóságát.
Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében mintegy 240 milliárd eurót kapott a nemzetközi hitelező intézményektől, az Európai Bizottságtól, az Európai Központi Banktól (EKB) és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Ennek fejében a görög kormányok súlyos megszorítások és reformok végrehajtását vállalták. A 2015. január 25-i előre hozott választásokon a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzött, amelynek programjában a hitelszerződés feltételeinek újratárgyalása szerepelt az első helyen. Az Alekszisz Ciprasz vezette kormány a február óta tartó egyeztetéseken az adósság egy részének elengedését, a fennmaradó adósság futamidejének meghosszabbítását szerette volna elérni, a hitelezők viszont a pénzügyi helyzet fenntarthatóságát biztosító költségvetési reformokat vártak volna el a kabinettől.
Csak nyugdíjakat fizetnek ki a görög bankok a héten
Az adósságválsággal kapcsolatos legfontosabb hétfő délutáni bejelentés a görög nyugdíjasoknak szólt: nagy valószínűséggel országszerte számos bankfiók kinyit csütörtökön, hogy kifizessék a nyugdíjakat. A német kancellár eközben jelezte: Európa kész újrakezdeni a tárgyalásokat, ha Athén is ezt akarja.
Ewald Nowotny, az osztrák központi bank elnöke, az EKB igazgatósági tagja szerint az Európai Központi Bank igazgatótanácsa várhatóan szerdán dönt a görög bankok likviditási hitelkeretének felemeléséről.
A görög bankszektort érintő, hétfőtől hatályos intézkedések kedvezőtlen hatásainak kivédésére több ország korlátozásokat vezetett be a görög anyabankok és leányvállalataik közötti tranzakciókra. A szerb központi bank hétfőn bejelentette, hogy korlátozta a tranzakciókat a görög anyabankok és szerbiai leánycégei között. Ugyanígy döntött Macedónia, míg Albánia szerint nincs szükség korlátozásra, miközben Romániában már hónapok óta korlátozzák a bankközi műveleteket Görögországgal.
A délután folyamán megszólalt a német kancellár, aki azt mondta, hogy Európa készen áll felújítani a tárgyalásokat Görögországgal a vasárnapi referendum után, ha ilyen kérés érkezik a görög kormány részéről. Angela Merkel hozzátette: „a görög kormánynak jogában áll referendumot kiírni. Ennek eredményét pedig tiszteletben kell tartani”.
Az Európai Bizottság elnöke pedig arra kérte a görögöket, hogy mondjanak igent a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra a július 5-én tartandó népszavazáson. Jean-Claude Juncker szerint az igenek győzelmével a görögök azt az üzenetet küldenék, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban akarnak maradni.
Rácz Margit: Ciprasz a „legötletesebb” megoldást választotta
Már egy ideje nyilvánvalóvá vált, hogy csak nagyon szigorú költségvetési intézkedések révén lehet a görög gazdaságot pénzügyileg olyan helyzetbe hozni, hogy egy idő múlva fenntartható költségvetésből tudja fizetni a lejáró adósságot – nyilatkozta az MTI-nek szombaton Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa, aki szerint Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a referendum kiírásával a „legötletesebb” megoldást választotta.
A szakértő szerint az a tárgyalási huzavona, amely több mint 4 hónapig tartott, bizonyította: a legszigorúbb hitelező, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra az álláspontra jutott, hogy a Ciprasz-kormány által néhány nappal ezelőtt letett tárgyalási javaslat kevés. Ugyanakkor nyilvánvaló volt az is, hogy a januári választások nyomán a görögök nem hajlandók további megszorításokat elfogadni. A miniszterelnök felismerte, hogy a hitelezők elzárkóznak az athéni javaslat elfogadásától. A maga részéről ugyanakkor nem fogadhat el olyan ellenjavaslatot, amelyet otthon nem képes elfogadtatni. A lakosság nagy része viszont ragaszkodik Európához és az eurózónához. Így azután a „legötletesebb” megoldást választotta, és azt találta ki: szavazzon a nép arról, hogy mit fogad el, illetve mit nem.
Rácz Margit emlékeztetett arra: mostanáig június 30-a volt az utolsó határideje annak, hogy Athén 1,6 milliárd eurót törlesztésként vissza tudjon fizetni a Nemzetközi Valutaalapnak. Az IMF egyelőre hivatalosan még nem foglalt állást arról, hogy meg lehet-e hosszabbítani a június 30-án lejáró határidőt. „Nem ismerem az IMF vonatkozó jogszabályait, de ha közben »belép a törlesztési csőd«, teljesen mindegy, hogy lesz-e népszavazás vagy nem”, július első heteiben kezdetét veszi a görög államcsőd.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombaton úgy foglaltak állást, hogy a referendummal kapcsolatos döntéssel Görögország becsapta az ajtót a további tárgyalások előtt, és közvetve arra utaltak, hogy elkerülhetetlenné válik Görögország kiválása az euróövezetből. Ezzel összefüggésben Rácz Margit arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kilépésről és nem is kizárásról van szó. Utalt arra, hogy az övezetből történő kilépésre vagy kizárásra nincs jogszabály. Szavai szerint Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nem véletlenül fogalmazott úgy még februárban, hogy Görögország „kisodródhat” az eurórégióból. Mégpedig egy olyan pénzügyi szabályrendszeren keresztül, amely nem közvetlen politikai döntések, hanem pénzügyi technikák következménye.
