Állami támogatásban részesülnek a történelmi magyar egyházak lelkészképzői

„Először részesülnek Romániában diákalapú, úgynevezett fejkvótás állami támogatásban októbertől azon történelmi magyar egyházaink lelkészképzői, amelyek nem állami rendszerben szervezik az oktatást, ugyanis az RMDSZ által kidolgozott erre vonatkozó törvény megjelent a Hivatalos Közlönyben. A szövetségnek a kormánykoalíciót alkotó pártokkal kötött parlamenti megállapodása eredményeként könyvelhető el az a tény, hogy kezdeményezésünket egyhangúlag fogadták el a képviselőház és a szenátus döntőhozó fórumai” – mutatott rá Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, a szövetség oktatásügyi szakembere. Szabó Ödön Bihar megyei képviselő elmondta, hogy az RMDSZ a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozta ki a törvény-kezdeményezést az elmúlt évben, amelyet a parlamenti procedúrák miatt idén újból iktatnia kellett az alakulatnak.

„Történelmi magyar egyházaink ugyanúgy megmaradásunk záloga, mint iskoláink, kulturális intézményeink, a döntéshozó fórumokon való képviseletünk. Erős protestáns, református, evangélikus, unitárius gyülekezetek nélkül az erdélyi magyarság megmaradásának esélye jelentősen kisebb volna. Ezért is fontos a szövetség számára, hogy minden lehetséges eszközzel segítse egyházaink működését, a magyar lelkészutánpótlás biztosítását. Kezdeményezésünk, amely tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben, azért jelent nagy előrelépést, mert kifejezetten a kisebbségi egyházak lelkészképzésének állami támogatását oldja meg. A többségi egyház esetében a papképzés az állami oktatási rendszerben zajlik, így eddig is részesült fejkvóta alapú állami támogatásban. Történelmi egyházaink, főként a protestáns lelkészképzés, nem állami rendszerben szervezik ezt az oktatást, önálló rendszerben képezik a lelkészeket, így mostanáig számukra nem biztosított állami finanszírozást a tanügyi törvény. Az RMDSZ törvénymódosításának köszönhetően a következő egyetemi tanévtől a Protestáns Teológiai Intézet is részesül ebben a finanszírozásban” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője. Hozzátette: „a szövetség parlamenti munkájának eredményeként módosító indítványunkat sikerült még a tavaszi ülésszak vége előtt elfogadtatni a szenátus plénumával, amely végső döntéshozóként szavazott a kérdésben. Ez azért fontos eredmény, mert lehetőség nyílt arra, hogy már a 2017–2018-as tanévben állami támogatást kapjon a magyar lelkészképzés, nem kell erre újabb egy évet várni” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője.

„A törvény a következő egyetemi év kezdetétől érvényes, ez a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy október 1-jétől már alkalmazni kell. A következő lépéseket a Tanügyminisztériumnak kell megtennie annak érdekében, hogy végezze el a szükséges felméréseket, és különítsen el pénzkeretet ezen lelkészképzők finanszírozására, amelyet egy miniszteri rendeletben szabályozhat” – taglalta Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei törvényhozója, a képviselőház oktatásügyekért felelős bizottságának alelnöke. Kiemelte, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent az RMDSZ egy másik fontos módosító javaslata is, amely előírja ezentúl, hogy amennyiben egy településen különböző okokból adódóan nincs elfogadott iskolahálózat, a Tanügyminisztérium rendelettel előírhatja ezt. „Azért volt fontos bevinni egy ilyen jellegű módosítást a tanügyi törvénybe, mert sok esetben, mint például Marosvásárhelyen, rosszindulatból vagy gondatlanságból nem hagyták jóvá az iskolahálózatot, így az különböző nehézségekhez vezetett, hiszen a szakminisztériumnak nem volt semmilyen jogi eszköze, amellyel megoldja a helyzetet. Javaslatunkban azt kértük, hogy amennyiben helyi szinten nem hagyják jóvá az iskolahálózatot, a szakminisztérium rendelettel tudja ezt szabályozni. Így elkerülhetőek az olyan esetek, mint amelyek Marosvásárhelyen alakultak ki” – összegzett.

(Közlemény)