2024. november 21., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Beadvány a minisztériumhoz

A cukorrépa-termesztők Beta nevű egyesülete március 22-én beadvánnyal fordult Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszterhez, hogy mentse meg a nemrég bezárt marosludasi cukorgyárat, amelyet a gazdák tudomása szerint a franciaországi tulajdonosok nem szándékoznak újranyitni, mi több, a berendezéseket szétbontanák, és a marosvásárhelyihez hasonlóan ócskavasként értékesítenék, utólag a területtel együtt. A miniszter ez ügyben tárgyalt a szakágazatban levő munkáltatók szövetségével és  franciaországi kollégájával is. De még megoldás nem született. 


Fotó: Nagy Tibor



Vészkiáltás a 24. órán túl 

Az Istrate Dorel elnök által aláírt beadványban többek között arra kérik a minisztert, hogy a megfelelő jogi és politikai szálakon győzzék meg a Tereos cég vezetőit, hogy változtassák meg korábbi elhatározásukat. Utalnak a miniszter azon nyilatkozatára, hogy „a jelenlegi (válság)helyzetben a farmereknek stabilitásra és előreláthatóságra van szükségük tevékenységükben”. Ezt a cukorrépa-termesztők esetében abban látják, hogy a minisztérium felvállalja az egyesülethez tartozó – Maros, Kolozs, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Hunyad, Hargita, Kovászna és Brassó megyékben levő – mintegy 298 gazda érdekét, akik az utóbbi években 6500 hektáron termesztettek cukorrépát és látták el évente átlagban 47 tonnával a ludasi cukorgyárat. A beadvány szerint a gyár bezárása nemcsak a feldolgozóegység alkal- mazottait érinti, hanem az élelmiszeripart is, mert így még több cukrot kell importálni, és ez a helyzet az ukrajnai háború miatt országos szintű, és drasztikusabb, mint korábban. 

Annak ellenére, hogy lett volna, aki megvásárolja a gyárat, a Tereos inkább a teljes leállást és a felszámolást választotta, mint a működtetésből származó kisebb jövedelmet. A gépek és felszerelések egy részét a cég Csehországban levő gyárába szállítaná – áll a beadványban, majd azt is felvetik, hogy amennyiben a francia cég tönkreteszi a gyárat, nagyon kevés esély marad arra, hogy törlessze tartozását az államnak. 

Az ismételt kérés mellett, hogy mentse meg a minisztérium a vállalatot, a gazdák arra is felhívták a figyelmet, hogy több mint 130 éves múltra tekint vissza a cukorrépa-feldolgozó ipar, és az országban a rendszerváltás után közvetlenül még üzemben levő 22 cukorgyárból jelenleg csupán egy, a románvásári üzemel. 

Költséges a cukorrépa-termesztés 

A marosludasi gyárat 1960-ban alapították, akkor is franciaországi technológiával, a Botoşani megyei Buceceában létrehozottal együtt. Az utóbbi is még működött a rendszerváltást követően, majd szintén privatizálták, és két év alatt tönkretették, 15 évvel ezelőtt bezárt, és eladták a javait. A ludasi gyár fénykorában, az 1980-as években 1200 alkalmazottal 2500 tonna cukorrépát dolgozott fel naponta. Cukortermesztésben az országban mindig az első három helyen állt. Az egységet az 1990 évek derekán privatizálták, majd eladták a franciáknak, gyakorlatilag két vállalkozónak, akik 2013-ban tovább- passzolták a Tereos cégcsoportnak. Az átadáskor a cégcsoporthoz mint-egy 12.000 termesztő és feldolgozó tartozott. A cukorrépa-termesztés liberalizálása miatt gyakorlatilag olcsóbban állítják elő és jobb minőségben az alapanyagot Nyugaton, így lassan veszteséges lett a ludasi gyár. A cukorgyárnak beszállító gazdák elismerték, hogy az inputok jelenlegi árával számolva nem éri meg cukorrépát termeszteni. Egy idényben 7-10-szer is gyomot kell irtani, ami jelentősen növeli a költségeket, nem beszélve a korszerű gépek áráról. Hozzátehetjük, hogy 2021-ben a cukorrépa-termesztők hektáronként összesen 1098,43 eurós támogatást vehettek fel, amely a következőkből állt: 95,47 euró területalapú támogatás, visszaosztott támogatásként 5 eurót, ha 1 és 5 hektár, valamint 28,14 eurót, ha 5-30 hektár fölötti területről van szó, 57,89 eurót zöldítésért, 46 euró gázolaj-támogatást, 11,94 euró országos átmeneti támogatást, 78,13 euró terményre (cukorrépára) szánt támogatást, 804 euró (ANT 6) társult támogatást az APIA által megítélt terület függvényében. 

A stratégia hiánya tette tönkre a szakágat 

A munkáltatók képviselői szerint több vásárlóval is tárgyaltak, de nem kaptak megfelelő ajánlatot. A franciák érdekeltsége megmarad ugyan, mert azt tervezik, hogy megőrzik a cukorcsomagoló egységet Ludason, és ezt tovább működtetik. Az országban lenne helye a cukorrépa-feldolgozó iparnak, mert fogyasztó is van elég. Romániában évente 500.000 tonna cukrot fogyasztanak, a románvásári gyár évi össztermelése 60.000 tonna, a ludasi 40.000 tonnát termelt. A többletet behozatalból fedezték. Érthető, hogy miért zárt be a gyár, hiszen a termelőkapacitásához képest kevés cukorrépát dolgoztak fel. Az unió tagországaiban megszüntették a cukorkvótát, emiatt a nyugati országok termesztői több cukorrépát vetettek; csökkent a végtermék ára, és nem érte meg termeszteni a hazai farmereknek. Többen a szalmásgabonát választották, amit könnyebb volt termeszteni, és nyereségesebb volt, ez is hozzájárult a gyár csődjéhez – nyilatkozta a sajtónak a beadványt benyújtó egyesület elnöke. 

Adrian Luţă, a cukorgyár igazgatója az európai konjunktúra miatt kialakult árakat okolja a csődhelyzetért. 2017–2018-ban szüntették meg a kvótarendszert, így a szabadpiacon a cukornádból könnyebben és olcsóbban vonják ki a cukrot, mint a répából. Konkurálni csak bő terméssel és jó minőségű répával lehet. Vannak kiváló termelőcsoportok, amelyek megtettek mindent ezért, de nem mindenki ilyen – mondta az igazgató. Szerinte az lenne a megoldás, ha az állam megvásárolná a gyárat. Egy romániai szaklapnak Francois Queva, a Tereos Románia vezérigazgatója elmondta, a cégcsoport eldöntötte, hogy bezárja a gyárat, hogy ezt miként teszi, az egység belügye. A napokban felleltározták a gyár berendezéseit, amelyeket vagy áttelepítenek, vagy ócskavasként eladnak. A románvásári gyár egy év alatt – 120 kampánynapon – legtöbb 60.000 tonna cukrot termelhet, mint említettük, a hazai szükséglet 500.000 tonna. Az európai piacon egy tonna cukor 650 euró, de van, ahol 700-750 euróért is értékesítik (nagykereskedelmi ár). Romániába mintegy 400-440 ezer tonnát kell importálni, mai 650 euróval számolva ez évi 300 millió euró kiadást jelent. 

Ioan Gherman, a cukorrépa-termesztők országos szövetségének elnöke szerint azért ment tönkre a hazai cukorrépa-termesztés és -feldolgozás, mert nem volt egy országos stratégia, amely 1990 óta megelőzhette volna ezt a helyzetet. 

Miniszterek közötti tárgyalás 

Március 28-án Adrian Chesnoiu miniszter online tárgyalt a Cukorrépa-termesztők és Feldolgozók Országos Munkáltatói Föderációjával, és közölte, hogy a ludasi gyár helyzetét követi a minisztérium.

„Tárgyalásokat folytattam ez ügyben a francia mezőgazdasági miniszterrel, Julien Denormandie-val. Múlt héten hivatalos levélben kértem fel, hogy tárgyaljon a Tereos csoport képviselőivel, és közölje, ha nyitottak az építő jellegű tárgyalásokra. Szándékunk az, hogy őrizzük meg a gyárat jelenlegi állapotában, hogy működtessék más beruházók vagy az érdekelt farmerek által” – nyilatkozta a miniszter, és hozzátette: közbenjárásával szeretnének megoldást találni. Áprilisban a szaktárcavezető Erdélybe látogat, és felkeresi a ludasi cukorgyárat is. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató