Anna két élete

Székelyudvarhelyről eljött Marosvásárhelyre is a megesett, kiközösített székely lányból öntudatos munkásasszonnyá, agitátorrá váló Anna, aki egy tömbházlakás vélt kényelmében tekint vissza az életére. A Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat idején érkezett a Megyei Múzeum Néprajzi részlegének főtéri épületébe. Azóta is ott lakik, és várja a látogatókat, hogy elmesélje, bemutassa össze-bogzódott életének két szálon elképzelt történetét. 

Hogy hányan ismernek önmagukra vagy legalábbis életüknek egy részletére, ez akkor derül ki, ha megnézik a kiállítást, hogy személyesen is megismerkedjenek Annával. A székely család öt gyermeke közül a legkisebb lány 17 évesen ment hátra a legjobban táncoló legény unszolására a csűrkertbe. Attól kezdve egészen más fordulatot vett az élete, mint amit látástól vakulásig dolgozó szülei szántak neki. Pontosabban két változatot is bemutatnak a kiállítás szervezői, és mindkettő a paraszti társadalom 20. századi felbomlásáról beszél, a kollektivizálás traumájáról, a munkásmozgalomban önmagára találó, majd a falusi házat és gazdaságot a tömbházlakás kényelméért elhagyó idős asszony magányosságáról. 

Élő, mozgó kiállítás, amelyen Anna hangja indít el az úton a csűrtől, ahol pereg a tánc, a vénlegénnyel kötött kényszerházasság színhelyére, a paraszti világ jellegzetes tárgyai közé, ahol az asztalra vetített ebéd jelzi, hogy különleges kiállítás látogatói vagyunk. Hangok, képek, színek, a sokak által még ismert tárgyak képezik a kiállítás anyagát, amely két változatot kínál a megesett lány történetére: a szerelem nélküli házasságét a szomszéd falusi vénlegénnyel vagy a gazdag zsidó családnál való cselédeskedést, aztán a gyárat, s a város vonzásában a munkásmozgalmi kitérőt és az öregséget. Nem pusztán tárgyak gyűjteménye, bár azok is beszédesek, hanem a tárgyak életre hívása, megszólaltatása a kiállítás, amely a székelyudvarhelyi  Haáz Rezső Múzeum által kiadott esztétikus, szép „műsorfüzet” szerint olyan kérdésekre ösztönöz, hogy mivé lettünk, miért alakult így az életünk, és az egyszer elkövetett hibának, kisebb és nagyobb döntéseinknek mi lehet a következménye.

A kiállítás ötletgazdái, Anna történetének megalkotói a kolozsvári néprajzi iskola fiatal kutatói: dr. Kinda István, dr. Miklós Zoltán, dr. Salló Szilárd, dr. Szőcs Levente, dr. Vajda András, valamint az egyetlen hölgy, dr. Kolumbán Zsuzsánna történész, múzeológus. A modern technika lehetőségeire épülő látványelemek Baróti Hunor képzőművész, látványtervező elképzelései nyomán születtek. A női életút megalkotására a magyar és az erdélyi néprajzi irodalomban olvasható asszonyszerepeket, személyes női életsorsokat bemutató kiadványok és a valóság ihlette a szerzőket. 

Érdeklődéssel néztem a kiállítást, de személy szerint jobban örültem volna,  ha Anna történetének részleteit folyamatosan egy nyelven követhettem volna végig, s azután következik a más nyelven elmondott szöveg. (bodolai)