Anti-Nobel-díjak, huszonnegyedszerre
Anti-Nobel-díjakat adtak át egyebek között a banánhéj csúszósságának kutatásáért, a jeges medvének öltözve rénszarvasokat ijesztgető tesztekért és a Jézus arcmását a pirítóson felfedezők agytevékenységének vizsgálatáért Bostonban.
Anti-Nobel-díjakat adtak át egyebek között a banánhéj csúszósságának kutatásáért, a jeges medvének öltözve rénszarvasokat ijesztgető tesztekért és a Jézus arcmását a pirítóson felfedezők agytevékenységének vizsgálatáért Bostonban.
A furcsa és humoros kutatásokért csütörtökön Bostonban immár 24. alkalommal átadott „elismerés” már majdnem olyan híres, mint a valódi Nobel-díj. Az úgynevezett Ig Nobel-díj nevét szójáték, az angol ignoble, vagyis alantas, méltatlan szó és a Nobel-díj kombinációja adja.
Mabucsi Kijosi japán kutatócsoportja laboratóriumban mérte meg a banánhéj és a cipőtalp közötti súrlódást, és kimutatták, az alma és a narancs héja nem annyira csúszós. Ezért az eredményért kaptak a Kitaszato Egyetem tudósai fizikai anti-Nobel-díjat.
A kitüntetést, melyet az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) című humoros tudományos magazin szponzorál, elsőre viccesnek tűnő eredményekért adják, aki azonban mélyebbre ás, komoly tudományos szándékokra lelhet.
A japán tudósokat az érdekelte, hogyan befolyásolja a súrlódás és a kenőanyagok az ember végtagjainak mozgását. Azok a szerves gélek, amelyek számlájára írható a banánhéj csúszóssága, megtalálhatók azokban a hártyákban, amik az emberi csontokat védik, és az eredmények segíthetnek a műízületek előállításában – mondta el a díjazott Mabucsi.
Anti-Nobel-díjat nyert az a tanulmány is, mely a pirítóson Jézus arcát és más ábrákat felfedező emberek agyát kutatta. Ennek a munkának ítélték oda az idegtudományi anti-Nobel-díjat.
A Torontói Egyetemről Kang Lee és kollégái azt keresték, hogy vesznek észre rendet a rendetlenségben, például ábrákat a véletlenszerűen megbarnult kenyérszeleten az önkéntes résztvevők.
Agyuk MR-vizsgálatával kimutatták, hogyan jönnek működésbe ugyanazok az agyi területek a nem létező arcok látványára, mint amelyek a valódi emberi ábrázat megjelenésekor. A kanadai tudósok szerint ezt a felismerést csimpánzoknál is tapasztalták már – mondta le Lee.
„Hogy az ember milyen arcot lát meg, az egyén személyes elvárásaitól, illetve attól függ, hogy miben hisz. Egy buddhista valószínűleg nem Jézus, hanem Buddha arcát látja majd a pirítóson” – tette hozzá.
A közegészségügyi anti-Nobel-díj idei nyertesei azok a cseh tudósok, akik azt vizsgálták, mekkora mentális kockázatot hordoz a macskatartás.
A biológiai elismerést szintén cseh kutatók nyerték el. Ők azt dokumentálták gondosan, hogy a dolgukat végző kutyák szívesebben igazítják a testük tengelyét a Föld észak-déli irányú mágneses vonalaival párhuzamosan.
Sarkvidéki tudományok kategóriában lett anti-Nobel-díjas a norvég Eigil Reimers, aki azt tesztelte, hogy reagálnak a rénszarvasok, ha jeges medvének öltözött emberek ijesztgetik őket.
