Árak

Gólyakézikönyv III.

Egyáltalán nem elhanyagolandó tényező az, hogy mi mennyibe kerül. Az egyetemisták nagy többsége nem rendelkezik önálló jövedelemmel, és azok sem teljesen önfenntartók, akik az egyetem mellett dolgoznak. Így elsősorban a szülők pénzéből élnek. 

Nem is kérdés, hogy mindenkinek van valami vágya, de nem biztos, hogy ezt meg tudja magának engedni, főleg annak fényében, hogy egy-egy városban pusztán a lakbér értéke közelít a romániai átlagjövedelemhez. És ez csak a lakbér. Emellett még ott vannak a számlák, a napi költségek, és az egyetemhez szükséges felszerelések beszerzése. Ezek a tényezők is komoly összegeket tudnak kivenni a családi pénztárból. Arról nem is beszélve, hogy a diák is ember, tehát szociális lény, vagyis néha ki kell mozduljon egy esti kocsmázásra, ami ismételten a pénztárcát terheli. 

Összeségében mennyibe kerül egy hónap egy idegen városban, mennyit költenek a diákok, és melyik város nevezhető a legdrágábbnak? Ez derül ki sorozatunk harmadik részében.

Kedei Csenge: Vásárhely nem olyan drága…

– Bentlakásban laktam, ami anyagilag nagyon megérte, és emellett még szerettem is ott lenni. Nekem elsődleges szempont volt, hogy ne legyek egyedül. Amikor felmentem Vásárhelyre, jóformán senkit sem ismertem, és úgy gondoltam, hogy a bentlakásban sok érdekes emberrel ismerkedhetem meg. Tehát anyagilag nagyon megéri a bentlakás, ismerőseimtől hallottam, hogy egy kétszobás lakás bérleti díja egyes negyedekben elérheti a 300 eurót is.

 Máskülönben maga a város annyira nem drága, egyértelműen olcsóbb, mint Kolozsvár. Ha buliba mentem, sok mindent nem vásároltam bent a szórakozóhelyen. Az egyetemistáknál inkább a „bemelegítés” működik, vagyis összepótoltunk, vettünk egypár üveg piát – abból is az olcsóbbat, főként sört –, és azt megittuk egy parkban. 

Domokos Ferenc: A kolozsvári árak már elérték a budapestieket

– Meggyőződésem, hogy már sokan hallottak a hírhedt kolozsvári lakbérekről. Nemrég egy ismerősöm Budapesten ugyanannyiért kapott egy háromszobás lakást, mint amennyiért kezdődik ezeknek az ára Kolozsváron. Ez azért meglepő, és jól látszik, hogy a lakbérek nem alacsonyak. Mondjuk egy kétszobás lakás 200-250 eurótól kezdődik, míg egy háromszobás esetében 400-450 eurós a kezdőár. Valószínűleg a legtöbben, akik Kolozsvárra készülnek, és kinnlakásban szeretnének lakni, erre fel vannak készülve. Viszont azoknak, akik nem szeretnének ennyit fizetni lakbérre, meg kell említeni azt is, hogy rengeteg bentlakás van, nemcsak az egyetemeké, hanem egyházi bentlakások is, amelyek nagy segítséget jelentenek ilyen helyzetben, természetesen akkor, hogyha az ember hajlandó a lakterét megosztani másokkal.

Ha tovább megyünk árak tekintetében, akkor el kell mondani azt, hogy Kolozsvár nem feltétlenül a legpénztárcakímélőbb hely. Ha a megélhetésbe beleszámoljuk a különböző eseményeken való részvételt vagy akár egy kocsmázást, kávézást és éttermi ebédet, akkor azt fogjuk látni, hogy egyértelműen magasabbak, mint Marosvásárhelyen. Erre fel kell készülni olyan szempontból is, hogyha valaki találkozik egy ismerősével, barátjával, vagy éppenséggel egy megbeszélése, tárgyalása lesz, valószínűleg nem egy parkban, egy padon fogja ezt megejteni, hanem egy kávé vagy tea mellett. Kolozsváron, a diákélet hektikussága miatt, nagyon gyakori tud lenni a kocsmázás, kávézás Kolozsvár számos és nagyon változatos lokáljaiban. Ezek tényleg nagyon vonzóak, de kell vigyázni arra, hogy az ember ne lépje túl a keretét az ilyen költekezésekkel. Nem létszükséglet például minden esetben étteremben vagy gyorsétteremben étkezni, mert a legtöbb helyen a különböző karoknak is van olyan étkezdéje, ami nagyon méltányos áron juttat egy laktató ebédhez, ezt pedig nagyon sokan igénybe is veszik. Természetesen, ha az ember valamennyivel több időt fektet ebbe, és megoldja saját maga számára az étkezést, akkor csak még jobban jár. 

Gáspár Attila: Ha Pesten akarsz élni, akkor fizess!

Ha valaki Budapesten akar élni, akkor elég mélyen a pénztárcájába kell nyúljon. De Pesten is megfigyelhető az a jelenség, hogy kintről befele emelkednek az árak, ez így van mind a kocsmák, mind a bérleti díjak esetében.

Én diáklakásban laktam, amit két férfi működtetett, tehát nem állami bentlakás volt, külön érdekesség, hogy az egyik a két tulajdonos közül Marosvásárhelyről származott. Ez lényegében egy óriási lakás volt 20 szobával, amelyeknek nagy volt a belmagassága. Ezt kihasználva a tulajdonosok még építettek egy szintet, egyfajta galériás stílusban. Itt egy hónapra a bér 300 euró volt.

De más területen is elég magasak az árak. Például egy esti kocsmázás alkalmával lazán elmegy 3000-4000 forint. Az elején még próbáltam a forintot gondolatban átváltani lejre, de rájöttem, hogy ezt nem szabad csinálni, a lelkemnek nagyobb megnyugvás volt, hogy például az 5000 forintot 50 lejnek számoltam. Ezt a saját megnyugvásomért csináltam, de még így is elmondható, hogy nagyon drága minden.

Ha most összeszámolnám, hogy különböző klubokban mennyi pénzt költöttem el egy sörre, akkor biztos, hogy elájulnék, de akkor, amikor ott van az ember, nem nézi annyira az árakat, főleg ha kártyával fizet. A belvárosban rettenetesen gyorsan tud fogyni a pénz.

Az erasmusos diákok kapnak havi 450 eurót, de ha elkezdek számolni, akkor 300 elmegy a lakbérre, és 150 euróból szinte lehetetlen megélni Budapesten. Esetleg úgy elég ez az összeg, ha soha sehova nem mozdul ki az ember, és vajas kenyeret eszik párizsival, de még abból is az olcsóbbat veszi. 

Összegezve elmondható, hogy Budapest drága város, de ezt mindenki tudja, aki odamegy. Természetesen vannak drágább városok Európában, igazából én egy erős középmezőnybe tenném, annak fényében, hogy Románia olcsó ország. 

Seprődi Franciska: Nem jó, de nem is tragikus

– Bukarestben a lakbérek érezhetőbben magasabbak, mint egy kisebb városban, de úgy hallottam, hogy például Kolozsvárhoz viszonyítva egyes helyeken még olcsóbban is lehet lakást bérelni. Egy kétszobás lakás 300 és 500 euró között mozog, a nagyon modern, illetve a főtérhez közeli ingatlanok bérleti díja pedig még ennél is magasabb. 

Maga az élet pedig szintén drágább, de azért nem annyira megfizethetetlen, mint ahogy sokan képzelik. Sokan jönnek külföldről szórakozni a román fővárosba egy-egy hétvégére, mert még mindig sokkal alacsonyabbak ott az árak, mint Európa más nagyvárosaiban. Ennek ellenére összeségében azért nem nevezhető olcsónak, attól függ, hogy mihez viszonyítjuk. 

Szabó Fruzsina: Kevesebb pénzből is meg lehet élni

Lakás szempontjából Nagyvárad mindenképpen sokkal olcsóbb. Én eddig itt három lakásban éltem, és egy külön szobára 66 eurónál többet soha nem kellett fizessek.

Ez a lakbér, emellett ott van a megélhetés is, ami nagyban függ az ember igényeitől, tehát kérdés az, hogy az illetőnek megfelelő-e az olcsóbb sajt, vagy vendéglőbe szeret járni, de mindenképpen sokkal kevesebb pénzből ki lehet jönni, mint Kolozsváron. Mi főként nagy bevásárlóközpontokban szoktunk vásárolni, ahol nagyrészt olyanok az árak, mint más városokban. Viszont a kocsmázások sokkal olcsóbbak, ami egyetemistaként elég nagy pluszpont tud lenni. Az a kocsma, amit én mindenképpen ajánlani tudok, a Moszkva kávézó. Ez egy régi bérház több, összevont lakásában található. Van külön udvarrész, külön koncertterem, van egy buliterem a pincében és két bárrész, de ez az egész nincsen annyire elkülönítve egymástól. Jó fej a tulaj, vagány emberek járnak oda, és az árak is zsebbarátok. Emellett szuper kon-certek vannak ott, minden hétvégén legalább egy, de általában inkább kettő, pénteken és szombaton, sőt néha még vasárnap is szokott lenni valamilyen program. Illetve még vannak kézművesvásárok, gyerekfoglalkozások, táncház és még sorolhatnám. Ez a kocsma pont a színház mellett van, ebből adódón sokan mennek be egy-egy előadás után meginni valamit. Koncertek terén még elmondható, hogy az elmúlt években minden nagy magyarországi alternatív zenekart meg tudtam hallgatni a Moszkva kávézóban, illetve rengeteg kisebb nagyváradi banda is fellépett, akiket szintén érdemes meghallgatni. A kiállítások nem olyan gyakoriak, inkább felkérések útján szoktak tárlatot szervezni. Mindenféle ember megfordul ott, tehát fellelhető a techno buli, az alter zene, de még a táncház is. Nekem mindenképpen az egyik kedvenc helyem Váradon, és rendszerint ott gyűlünk össze a barátaimmal. 

Egy másik jó és nem drága hely a Bodega, ami pont a Partiumi Keresztény Egyetem mellett van. Ez szintén egy hangulatos hely, sajnos másfél évvel ezelőtt változott a stílus, én részben ezért nem járok már oda. De mindenki felfedezi majd a saját ízlésének és pénztárcájának megfelelő helyeket. 

A sorozat következő részében rávilágítunk arra, hogy nem fenékig tejföl az élet egy idegen városban. A diákok szinte kivétel nélkül szembesültek valamilyen nehézséggel. A kérdés csak az, hogy melyik város milyen megpróbáltatásnak teszi ki a frissen odaérkezetteket.