Életbe léptek a kormány első megszorító intézkedései az idevágó törvény elnöki aláírásával. Az alkalmazás előtti napokban egyes csatornákon vastagon folyt a pénz, és egy ezzel kapcsolatban felszínre került botrány a közberuházásoknál látható gyatraságokra is rávilágít.
A sokat emlegetett megszorításokból néhány már a vonatkozó törvény hivatalos közlönybéli megjelenésével életbe is lépett. Ezek egyike, hogy az önkormányzatok nem költhetnek egy sor dologra, többek között szaktanácsadásra sem. Ennek mentén az egyik hírportál készített egy elemzést, adataik szerint a megszorítás életbe lépése előtti napokban, amely intézmény tehette, igyekezett bevásárolni ilyen szolgáltatásból. Hatszor annyit költöttek országos szinten erre a célra, mint egy átlagos időszakban. Ez a „szaktanácsadás” bürokratául azt jelenti, hogy az illető szaki segít az őt szerződtető intézménynek szakszerűen összeállítani valamilyen pályázati dokumentációt. Ugyanez magyarul úgy hangzik, hogy aki a pályázati rendszerből pénzhez szeretne jutni, a megfelelő közvetítőkön keresztül kell megkenje a pénzcsapot, hogy abból csöppenjen is valami. Ez abból is még világosabbá vált, hogy a szerződéshullámban például aratott a beruházási és európai alapok minisztériumának egyik magas rangú tisztviselője, aki a „rozzant” fizetését úgy pótolta fel, hogy ilyen szaktanácsadó céget működtetett. Közel félmillió eurót kaszált október végén. Betartalékolt rendesen a nehezebb időkre, mert amint az elemzést készítő kollégák felkeresték a kérdéseikkel, lemondott. Na nem a cégéről, hanem a minisztériumi tisztségéről. Pedig azt nyilatkozta nekik, hogy amit csinált, az nem törvénytelen, de lehet, hogy ehhez még az ügyészségnek is lesz majd hozzáfűznivalója, már ha a törvény szigorú őreit politikus gazdijaik utasítják a fellépésre.
Amúgy a spórlócsomag eme intézkedése is látszatra elmegyógyászért kiált, mert normális helyeken az a dolgok rendje, hogy a különböző beruházásokat szaktanulmányokkal készítik elő, tehát ha megtiltják az intézményeknek a szaktanácsadás igénybevételét, elvileg a jó és pontos munka egyik alapfeltételétől fosztják meg őket. A honi sajátosságok figyelembevételével itt inkább azt láthatjuk, hogy a közpénzeket haveri zsebekbe lecsatornázó, túldagadt rendszerből kiiktattak egy csapot, némi spórlás reményében, de úgy, hogy még az elemi látszatra sem ügyeltek. Vagy azért, mert pontosan tudják, hogy a szaktanácsadó műfaj csak álca a lopáshoz, vagy nem látják át a teljes pályázati rendszer működésének elvi alapjait, ezért nem tudnak legalább látszólag jó döntéseket hozni. Ezzel a lépéssel néhány kiváltságosnak odalett a jó üzlete, de ha az amúgy sokszor csapnivaló minőségű közberuházások pályázati rendszeréből spórlás címén kiiktatnak egy olyan láncszemet, amely jó esetben javíthatná a minőséget, akkor ezen az intézkedésen hosszú távon sokkal többet vesztünk, mint amennyit a bevezetésével meg lehetett spórolni. De legalább az önelakasztás műfajában ismét kiemelkedőt alakított a kormány.
