Árvák karácsonytól húsvétig
2012-04-12 14:55:51
- Nagy Székely Ildikó
Vannak gyerekek, akik télen nem a piros puttonyos nagyszakállút, tavasszal sem a húsvéti tapsifülest várják leginkább, hanem édesanyjukat, apjukat, esetleg mindkettőjüket.
Vannak gyerekek, akik télen nem a piros puttonyos nagyszakállút, tavasszal sem a húsvéti tapsifülest várják leginkább, hanem édesanyjukat, apjukat, esetleg mindkettőjüket. Számukra az az ünnep, amikor egy-két hétre, netán egy teljes hónapra hazajön a rég nem látott szülő. Nem a messziről hozott ajándékokért számolnak vissza sok-sok nappal a nagy nap előtt, még ha társaiknak pontosan így „reklámozzák” is az eseményt. Ideig-óráig úgy érezhetik, biztos pontja, közepe van világuknak. Más kérdés, hogy az a pont aztán újra elmozdul valamerre…
„De kár, hogy nincsen házi…”
Jó időben, szélfúvásban mindig felbukkan a játszótéren. Futballozik, bakugános kártyákat cserél, csőből papírlövedéket fúj. Állandóan mozgásban van, nincs olyan csínytevés, amire ne lenne vevő, de az iskolában a legjobbak közé tartozik. Pár héttel első becsengetése után mondogatta is időnként, milyen kár, hogy másnapra nincs házi feladat. Tamás szülei külföldön dolgoznak, nagyszülei nevelik. Lélekben erős, talpraesett fiúcska, nem törte meg apja, anyja távolléte. Minden mozdulatából, szavából vidámság, gondtalanság árad, sohasem láttam még rosszkedvűnek. A szerencsés kivételek közé tartozik, a legtöbb otthon hagyott gyerek ugyanis nehezen viseli azt, hogy szüleitől több száz kilométer választja el.
Romániában 80 ezernél is több kiskorú szülei dolgoznak külföldön. Az utóbbi időben, a gazdasági válság térhódítása következtében sokan arra kényszerültek, hogy hazatérjenek, így valamivel csökkent a szülői gondoskodás nélkül maradt gyerekek száma: míg 2009-ben 86 ezer, 2011-ben 83 ezer kiskorúnak kellett ezzel a helyzettel megküzdenie. Három évvel ezelőtt 60, tavaly 59 ezer családból „kaptak szárnyra” a szülők, 35 ezer esetben csak az egyik szülő távozott. Összesen 10.264-en teljesen támasz nélkül maradtak.
Nagyszülők mint pótszülők
Maros megyében tavaly áprilistól júniusig összesen 900 kiskorú szülei dolgoztak külföldön, múlt év első három hónapjában 687, júliustól szeptemberig 711, októbertől decemberig 632 volt ezeknek a gyerekeknek a száma. A jelenség a Mezőségen, illetve a Segesvár környéki falvakban a leggyakoribb – tudtuk meg Doru Constantintól, a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság szóvivőjétől. A szóvivő szerint ez azzal magyarázható, hogy ezeken a vidékeken nagyobb a szegénység, kevesebb a munkalehetőség. Marosvásárhelyen a hivatalos adatok alapján nem nagy az ideiglenesen szülők nélkül maradó kiskorúak száma, ez azonban aligha felel meg a valóságnak. A külföldre távozó személyeknek kötelességük bejelenteni szándékukat a helyi önkormányzatnál, és meg kell nevezniük azt a személyt, aki a továbbiakban kiskorú gyermekükről gondoskodni fog, ezt azonban sokan elmulasztják.
– Legtöbb esetben a nagyszülőkre bízzák a gyerekeket. Tavaly három esetben kellett a gyermekvédelemnek közbelépni gondatlanság és iskolaelhagyás kockázata miatt, két kiskorút más családnál, a harmadikat egy alapítvány által működtetett intézetben helyezték el – tette hozzá az igazgatóság szóvivője.
Nem minden külföldön dolgozó romániai tudja, hogy, ha törvényes keretek között vállal munkát, az illető országtól is igényelheti a gyermekpénzt, amely az itthoni 42 lejnél jóval nagyobb összeg, Németországban például havi 154 euró. Cristian Răduţ, a Maros Megyei Szociális Szolgáltatások Ügynökségének igazgatója szerint a megyében körülbelül 350-en mondtak le a szimbolikusnak számító hazai „támogatásról” a külföldi javára, az viszont nem biztos, hogy iratcsomójuk kiértékelése után ugyanennyien meg is kapták azt.
Mellékhatások vannak bőven
Crăciun Melinda román szakos tanárnő, a marosvásárhelyi Traian Săvulescu Iskolaközpontban, a volt mezőgazdasági szakközépiskolában tanít. Tavaly elballagtak régi diákjai, az idei tanévet egy új kilencedik osztállyal kezdte. Ebből az osztályból 7-8 gyereknek dolgoznak külföldön a szülei.
– Van olyan kilencedikes kislány, aki teljesen egyedül él. Létezik egy nagymama, de ő nem lakik vele, a szülők pedig valahol a határ túloldalán dolgoznak. Az is gyakori forgatókönyv, hogy a szülők elválnak, és az anya anyagi támasz nélkül maradva külföldön próbál szerencsét. Ezek a gyerekek hamar felnőnek, megtanulnak önellátók lenni, és társaikról is gondoskodni próbálnak. Ugyanakkor a legtöbb esetben a szülői hiány számos negatív következményt von maga után mind a viselkedést, mind a tanulmányi előmenetelt illetően. Ez a régi osztályomban is többször bebizonyosodott. A külföldön dolgozó szülők gyerekei sok esetben nem anyagi, hanem lelki gondokkal küszködnek, és úgy érzik, hogy a hazapostázott pénzzel, divatos cuccokkal, miegymással felhívhatják magukra a figyelmet. Már nem érdekli őket a tanulás, lógnak órákról, és erre gyakran a szülők is rátesznek egy lapáttal. Az is előfordult, hogy a külföldről hazaérkező édesanya nem engedte iskolába gyerekét, hogy vele lehessen, az apa pedig falazott nekik. Arra is volt példa, hogy hosszas távollét után a gyereket is kivitték magukhoz a szülők, de ő visszakívánkozott és vissza is jött – meséli a fiatal pedagógus. Melinda egyetlen kislánynál nem tapasztalta a szülői távollét káros „mellékhatásait”.
– Ez a leányka rengeteget sírt az elején minden apróság miatt, de aztán talpra állt, ügyesen megállta a helyét az iskolában is. Az itthonhagyottak közül egyedül az ő édesanyja magyarázta meg nekem döntését, azt, hogy nem jókedvéből vállalt külföldi munkát, ő is szenved a távolság miatt, de számukra egyszerűen nem volt más kiút a nehéz anyagi helyzetből.
Az elmondottak is bizonyítják, hogy általánosítani, a sajátos helyzetek megismerése nélkül ítélkezni nem szabad. Nem mindegy ugyanis, hogy az otthoni körülményektől menekülni kíván, vagy azok megszüntetésére keres megoldást a szülő. Azon viszont érdemes elgondolkozni, hogy a megfelelő biztonsági intézkedések – az anya, apa hiányát legalább nagymértékben pótolni képes személy támogatása – nélkül ezzel a lépéssel elindulhat egy lavina, amelyet bizony pénzhegyek sem állíthatnak meg.
