Átadják a felújított Kultúrpalotát

Eredeti pompájában Marosvásárhely legszebb épülete

Csodálatosan szép lett Marosvásárhely szecessziós épülete, a Bernády György által építtetett Kultúrpalota. A felújítás a Maros Megyei Tanács uniós projektje révén valósulhatott meg. A restaurálás során megújult az orgona, kijavították a beázások nyomait a nagy- és kisteremben, teljesen megújult a Tükörterem, aminek falai és mennyezete visszakapta eredeti minta- és színvilágát. A híres festett üvegablakok – négy Nagy Sándor és Róth Miska közös munkája, a többi Thoroczkai Wigand Ede és Muhits Sándor alkotása – felújítása nem képezte a projekt részét. Megújult a homlokzat, új Zsolnay-cserepekkel cserélték ki a régieket. Bár a munkálatokat még nem fejezték be teljesen, február 29-én 19 órakor ünnepi koncerttel az átadásra készülnek. 

A Kultúrpalota felújításáról Ötvös Koppány Bulcsúval, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával beszélgettünk. 

– 2020 novemberében vettem át a Maros Megyei Múzeum igazgatói tisztségét. Ekkor már folyamatban volt a munkálat, pontosabban abban a fázisban voltak, amikor az egyik kivitelezővel fel kellett bontani a szerződést, és leálltak a munkával. A munkát közbeszerzésen elnyerő ploieşti-i vállalkozó nagyon keveset dolgozott rajta, a bádogtetőnek csak egy részét újította fel. Tudni kell, hogy a Kultúrpalota tetőzetét 80 százalékban bádog fedi, csak a lentről látható külső részeket fedik Zsolnay-cserepek. Ez eredetileg is így volt. A bádogtető egy része egy alvállalkozónak köszönhetően jól sikerült, a másik része, amelyet egy másik alvállalkozó végzett, kevésbé. Közben beázott a nagyterem, a kisterem. Ezt kellett sürgősen megszüntetni. Én ebben a szakaszban vettem át a felújítás koordinálását – magyarázta Ötvös Koppány Bulcsú.

– Hogyan sikerült új vállalkozót találni, amely köztudottan a Lukács Alpin’s székelyudvarhelyi cég? 

– A szerződés felbontása után a munkálatok folytatására öt közbeszerzési eljárást írtak ki, ezek sikertelenek voltak. Nem jelentkezett senki. A hatodik kiírásra jelentkezett a Lukács Alpin’s. Ez a cég újította fel a Református Kollégium és a Bolyai líceum épületét. Ott találkoztam a vállalkozás képviselőivel, ugyanis a Bolyai felújítása során a régészeti munkálatokat mi, a múzeum végeztük. Láttuk, hogy milyen igényes munkát végeztek, elbeszélgettünk a kivitelezővel. Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy az öt sikertelen kiírás után jelentkeztek, s most kijelenthetjük, hogy munkájukkal nagyon elégedettek vagyunk. 

Kiváló, lelkiismeretes szakembergárda 

 – Minden munkát ők végeztek, vagy alvállalkozókkal együtt dolgoztak?

– Alvállalkozókkal együtt. De nem csak a Lukács Alpin’s veszi nagyon komolyan a munkát, sikerült egy kiváló szakemberekből álló, lelkiismeretes alvállalkozói gárdát összeverbuválni. Kiss Lóránt a falkép-restaurálást koordinálta, Mihály Ferenc az épület fából készült részeinek a restaurálásáért felelt, András Tihamér a fém- és Mihai Iancovescu szebeni restaurátor a kőelemek felújítását felügyelte. A Kultúrpalota felújítási tervét Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakember készítette. A projektfelelős Gorea Ágnes, a Maros Megyei Tanács munkatársa volt. 

A Lukács Alpin’s fővállalkozóként a tetőn, a falakon és a homlokzaton dolgozott, azokon a részeken, amelyek nem kő és fém, illetve nem ablak és mozaik. Ezeket az épületelemeket mind lebontották – felújításuk komoly szakemberek munkáját dicséri –, s restaurálva kerültek vissza a homlokzatra. 

Eredeti Zsolnay-cserepek kerültek a tetőre 

– Zsolnay-cserepekkel cserélték ki a megrongálódott régieket; ezeket hogyan sikerült legyártatni? 

– Ragaszkodtunk hozzá, hogy Zsolnay-cserép kerüljön a tetőre. Szerencsére az előző kivitelező még nem végezte el a munkának ezt a részét. Meg lehetett győzni egyrészt a kivitelezőt, másrészt a megrendelőt, a megyei tanácsot, hogy masszívan pótolja meg a költségeket, hogy Zsolnay-cserepet helyezhessünk a tetőre. Nagyvonalakban 6 millió lej volt az európai uniós támogatás és 5 millió lejt tett hozzá a Maros Megyei Tanács. Erre azért is volt szükség, mert a projekt nagyon elhúzódott, és közben felmentek az árak. A Zsolnay-cserepet illetően szerencsénk van, hogy létezik és működik még a gyár. Én mentem el tárgyalni, a gyárnak arab tulajdonosa van, készséggel állt mellém. Megkérdezték, honnan jöttem. Mondtam, Marosvásárhelyről; hányban épült a Kultúrpalota? 1912-ben, mondtam, kinyitották a szabványkönyvet, s minden benne volt, ami a Ferenc József Művelődési Háznak készült, minden méretarányosan le volt rajzolva, minden cserépről feljegyezték, milyen méretű, milyen vastag, milliméterre pontosan, mi kék, mi zöld, mi piros. Minden külső pirogránit díszítőelem, ami Zsolnay találmánya, s ami alulról kőnek látszik, megvolt. Mai napig ugyanazzal a technológiával készítik, ami nemcsak különleges, hanem minőségi is. Nem véletlen, hogy a cserepek több mint 110 évet tartottak. A tetőn nem is kellett minden cserepet kicserélni, csak azt, ami megrongálódott. A Kultúrpalota városháza felőli részén teljesen újak a zománcozott cserepek, ezeket elég jutányos áron sikerült megvásárolni. Egy cserép kb. 5 euró volt, viszont egy kupáscserép 90 euróba került. Egy méterre három kell belőle. A főtér felőli részre a régi Zsolnay-cserepeket helyezték vissza. A tetőn voltak olyan díszelemek, amelyek a kilencvenes években eltűntek, ezeket is újragyártattuk. Új hófogókat és villámhárítót szereltünk. Kicseréltük a csatornákat, megszűnt az ázás – számolt be az igazgató. 

Eredeti festés a Tükörteremben 

– Beszéljünk a Kultúrpalota csodálatos Tükörtermének felújításáról!

– Lokodi Edit Emőke tanácselnök idejében, 2006–2007-ben kezdődött a Kultúrpalota felújítása. Akkor restaurálták a Tükörterem bútorzatát is. Ezekhez most nem kellett hozzányúlni, de a velencei tükröket és a festett üvegeket leszámítva minden elemét felújítottuk. A szakemberek falkutatást végeztek, megtalálták a plafon alatt húzódó sávok eredeti falfestését, amire a hetvenes évek környékén ráfestettek egy teljesen más mintát. Rájöttek, hogy az eredeti is sablonfestés, ugyanazt a sablont elkészítették, s eredetiben újrafestették az egész termet. Itt-ott meghagytak részeket, hogy látható legyen az eredeti festés és a ráfestés is. Megújult a lambéria, kicserélődött a villanyhálózat, az összes lámpát sikerült restaurálni, a parkettet felcsiszoltuk. A Tükörterem keddre teljesen kész lesz, és visszahelyezik a bútorokat is.

Felújítják a Bernády-kiállítást

– Megújul a Bernády-szoba és kiállítás is. Ez is a projekt része? 

– A múzeumnak volt egy magyarországi pályázata, sikerült pénzt szerezni a Bernády-kiállításnak a felújítására is, ez csak a Múzeumok éjszakájára fog elkészülni. A megnyitás után zárva marad a három galéria is, mert a képtári feltételek – sötétítés, páratartalom – kialakítása még időt vesz igénybe.

Ezer ablakszárnyat kellett megjavítani

– Mi van a nyílászárókkal? Láttam, hogy hétfőn még sok helyen dolgoztak az ablakokon. 

– A nyílászárók felújítása messze a legnehezebb feladat volt, részben ezért húzódtak el a munkálatok, mert sokkal rosszabb állapotban voltak, mint amire számítottak. Mivel műemlék épületről van szó, nem lehet új nyílászárókat készíttetni, még az eredetihez hasonlót sem, a régieket kellett felújítani. El lehet képzelni, szinte ezer ablakszárny van a Kultúrpalotán. Vannak olyanok, amelyek teljesen elgörbültek az idők folyamán. A keretekről és a tokokról el kellett távolítani a festéket, úgy, hogy a fa ne sérüljön meg, s aztán speciális technikával vissza kellett egyenesíteni. A kivitelezést nagyon „megfogta” a nyílászárók javítása, amivel még nem készültek el.

– Mikorra várható a teljes befejezés? 

– Az uniós projektet eredetileg 2023. december 31-ére be kellett volna fejezzük, de volt lehetőségünk a hosszabbításra, éltünk is vele, mert így látom biztosítottnak, hogy el tudunk végezni olyan munkálatokat, amelyek eredetileg nem voltak benne a projektben, de a tervezővel megegyeztünk, hogy elvégezzük. Lásd a főbejárat fekete gránitkő lapjainak a restaurálását, ami az eredeti tervben nem volt benne. Egy ilyen palota felújítása folyamatos, tulajdonképpen mindig van mit tenni. A Tükörterem festett ablakait sem újítottuk fel, ezek nincsenek rossz állapotban, még bírják, annak ellenére, hogy néhol „elfáradt” az ólomkeret. Azt is tudni kell, hogy a palotában vannak olyan részek is, ahol az épületgépészet Bernády korabeli, ami szép és jó, csak a vízcső nem tarthat 120 évnél többet. Ezeket is ki kell cserélni. Ezek a munkálatok nem látványosak, mint a homlokzat felújítása például, de el kell végezni, s ezeket a múzeum önerőből, saját költségén is meg tudja oldani. 

A Kultúrpalota megnyitása február 29-én lesz, de az átadás elhúzódik még egy hónapot, a március 31-i határidőig. Így van lehetőség az úgynevezett retusokra. A napokban még a bejárati gránitlapokon dolgoztak, csiszolták, a letört részeket ki kellett egészíteni. A fémelemeket és az ajtókat is az utolsó pillanatokban restaurálták, a legvégén a világítótesteket szerelik fel.