Átfogó csomag készül a pénzügyi válság ügyében
A pénzügyi válság miatt átfogó intézkedéscsomagot készít elő Herman Van Rompuy az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek október 23-ra halasztott találkozójára.
A pénzügyi válság miatt átfogó intézkedéscsomagot készít elő Herman Van Rompuy az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek október 23-ra halasztott találkozójára.
Az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke kedden videokonferencián folytatott erről véleménycserét a tagállamok Luxembourgban ülésező külügyminisztereivel. A miniszterek tervbe vették, hogy az eredetileg 17-ére tervezett, de csaknem egy héttel későbbre tett brüsszeli EU-csúcs előtt – valószínűleg 22-én, szombaton – tartanak még egy előkészítő értekezletet az úgynevezett „általános ügyek tanácsaként” eljárva. Azt megelőzően, 21-én a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácskoznak egymással. Magán a csúcsnapon, 23-án a 27 EU-tagország első számú vezetőjének értekezletét követően elképzelhetően még külön megbeszélést is tart a 17 euróövezeti ország csúcsvezetője.
A Van Rompuy által készítendő átfogó csomag elemei a „görög ügy”, a stabilitási mechanizmus, a bankok feltőkésítése, valamint az intézményi kérdéskör.
Görögország megtámogatása ügyében július 21-én megállapodás született, de azóta is folyik a vita arról, hogy az akkor elhatározottak – ha maradéktalanul meg is valósítják – kielégítő megoldást jelentenek-e. Az euróövezet jelenlegi (EFSF-ként emlegetett), valamint jövőbeli (ESM-ként jelölt) pénzügyi stabilitási mechanizmusának különböző időbeli, illetve eljárási vonzata vár még tisztázásra. A szuverén adósságok kezelhetővé tételének ügye automatikusan átvezet a bankok újratőkésítésének kérdéséhez. Végül az intézményi kérdések a 27 EU-tagállam és a 17 euróövezeti ország egymáshoz való viszonyának kérdőjeleire utalnak.
Ez utóbbival kapcsolatban Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette: magyar álláspont szerint nem lenne jó, ha a 17-ek a pénzügyi válsághelyzetek elkerülhetővé tétele érdekében külön szerződést kötnének egymással. Az euóövezeten kívüli EU-tagországok többsége ugyanis idővel maga is euróövezeti tag lesz, amire nézve jogi kötelezettséget vállalt. Ha tehát az övezetbeli országok új intézményi struktúrát hoznának létre a ma még az övezeten kívüli országok bevonása nélkül, akkor az teljesen új helyzetet teremtene, és idővel további csatlakozási tárgyalások szükségességét vetné fel.
