Az 1848-as nemzetőrség megszervezéséről

Az utolsó marosvásárhelyi postamester, Vályi Károly törvénybíró hagyatékában találtam a következő korabeli nyomtatványt, melyen gróf Batthyány Lajos miniszterelnök eredeti aláírása olvasható…

Batthyány miniszterelnök eredeti aláírása

Az utolsó marosvásárhelyi postamester, Vályi Károly törvénybíró hagyatékában találtam a következő korabeli nyomtatványt, melyen gróf Batthyány Lajos miniszterelnök eredeti aláírása olvasható:

„782-dik szám.

Rendelet.

Miután a tapasztalás a nemzetőrségek összes kimozdítását czélszerűtlennek mutatja, mert ez által nemcsak hogy sok munkás kéz elvonatik szokott foglalatosságaitól, de számos családfő, beteges gyenge egyén is jelen meg a csatatéren, kik részint viszonyaik, részint testalkotásuk miatt hosszabb háborúi szolgálatra alkalmatlanok, s a gyakori felváltást épen akkor teszik szükségessé, mikor már a nagyobb rész a hosszabb táborozás által a hadi szolgálatra alkalmatos lett volna; ide járul még a tetemes költség, melly a felváltások véghezvitelére szükséges: elhatározta a ministerium, hogy ezentúl nem fogja a hatóságoktól a nemzetőrséget minden egyéni kivétel nélkül kimozdítani.

Tekintve azonban a hazánk vészteljes helyzetét, nagy haderőt a lehető legrövidebb idő alatt kifejteni mulhatlanul szükséges.

Rendelem tehát ezennel, hogy minden megyék, városok, kerületek, egyszóval: minden törvényhatóságok mindjárt, s mint ezt veszik, vagy a „Közlöny”, vagy már hírlap útján olvassák, egy nemzetőrökből álló hadi erőt teremtsenek, melly önkéntesen¹ ajánlkozó, erős, egészséges egyénekből legyen alkotva, kik kötelezvék mindaddig, míg a harcz tart, vagy a haza szolgálatjokat igényelni fogja, a kormány rendelete alá helyezni magokat.

Az ajánlkozókat a hatóság, ott hol a legczélszerűbbnek fogja tartani, szedje össze, ossza be századokba, fegyverezze fel legjobb fegyvereivel, ha máskint nem lehetne, requisitio útján a hatóság körében vadász, kutacs és más jó lőfegyverek nyugtatvány mellett összeszedendők, – adjon tanításukra katona-szolgált egyéneket, gyakoroltassa a fegyverben, és jelentse számukat haladéktalanul a hadi tanácsnak, megnevezvén azon megyebeli őrnagyot, vagy más egyént, kiknek vezérlete alatt leginkább szeret szolgálni a nép, hogy majd ezt parancsnokul tüstént ki lehessen nevezni.

Ha ez megtörtént, ezen önkéntes csapatoknak kiindulási napját és útba igazítását tudtára fogja az illető hatóságnak adni a hadügyminister; mind a tisztek, mind a vitézség szint olly fieztést fognak szedni kiindulási napuktól számítva haza jöttükig, mint a honvédsereg, mellynek fegyelmi rendszabályai, míglen a hadi szolgálatuk tart, rájok is alkalmazandók. –

Minden egyéb, a nemzetőrségek kimozdítására vonatkozó ezennel megszüntettnek, kivevén azokat, a mellyek a már kimozdított, vagy a hadügyminister rendelete folytán még e hónapban kiinduló nemzetőrségeket illetik; ezeknek – hogy valamikép az operatiok fonala meg ne szakadjon – az előbbi határozatokhoz kell magukat tartani, mígnem az újonnan alakuló önkéntes harczosok által fel nem fognak váltatni.

Hazánkfiai buzgó honszeretete, ügyünk igazsága és szentsége, biztosítanak, hogy az elöljáróságok törekedni fognak e rendeletnek fényes sikert szerezni, és hogy számos polgártársunk kész lesz vérével, életével védeni szabadságunkat, függetlenségünket és a magyar szent korona jogait.

Pest, augustus 13-án 1848.

Batthyány”

Nagyon szép a korabeli színes nyomtatvány is a nemzetőrök egyenruhájáról, mely eredetiben ugyancsak a Kolozsvári Állami Levéltárban lévő Vályi-hagyatékban található.

E szép, eredeti okiratok közlésével emlékezzünk a Marosvásárhelyen nyugvó Szász Károlyra is, mint a Batthyány-kormány egyetlen erdélyi tagjára!

^{1Az eredeti okiratban „önkénytesen” szerepel}