Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-06-05 12:32:58
Az adásvételi előszerződés (románul antecontract de vânzare-cumpărare) egy olyan egyezség, amelyben a felek kötelezettséget vállalnak egy egyezség utólagos szerződésbe foglalására, és amelynek értelmében jogosulttá válnak, arra hogy a másik fél a szerződést betartja.
Ilyen jellegű előszerződéssel a leggyakrabban ingatlanok adásvételekor találkozunk.
Az adásvételi előszerződés megkötésével az azt aláíró felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy az abban foglaltak alapján később egymással szerződést kötnek. Tehát egy ingatlan-adásvételi előszerződésnél a felek megállapodnak abban, hogy mikor, milyen feltételekkel kötik meg a végleges adásvételi szerződést.
Egy ilyen jellegű szerződés megkötésekor általában az a felek célja, hogy bebiztosítsák magukat afelől, hogy egy későbbi időpontban – általában az előszerződésben megszabott határidőn belül (például 1 év múlva) – a végleges közjegyzői adásvételi szerződés létrejön.
Az adásvételi előszerződés fő jellemzője az, hogy annak megkötésekor a tulajdonjog nem ruházódik át az eladóról a vásárlóra, mivel akkor a felek csak egy kötelezettséget vállalnak egy utólag megkötendő adásvételi szerződés aláírására. Következésképpen, a követett adásvételi szerződés tárgyát képező ingó vagy ingatlan feletti tulajdonjog csak a szerződéskötés értelmében fog átszállni a vevő tulajdonába.
Ettől a szabálytól függetlenül a felek megegyezhetnek abban, hogy az egyezség megkötésének pillanatától (vagy akár egy azt követő időponttól) a jövendőbeli vásárló használja az egyezség tárgyát, illetve, hogy az azzal járó költségeket is fedezze.
Más országok törvénykezésével szemben a román törvénykezés nem tartalmaz olyan kitételt, hogy az előszerződést ugyanolyan formában kell megkötni, mind a végleges szerződést. Ez azt jelenti, hogy az adásvételi előszerződést gyakorlatilag bármilyen formában meg lehet kötni, még akkor is, ha ingatlan képezi annak tárgyát.
Az előszerződést általában írásban kötik meg a felek, de nem kötelező ezt közjegyző előtt tenni.
Egy adásvételi előszerződés általában a következőket tartalmazza:
a) a szerződő felek neve és személyi adatai,
b) az előszerződés tárgya (azok a javak, amelyek eladására, illetve megvételére kötelezik magukat a felek),
c) a szerződés tárgyának ára, esetleg az előleg mennyisége, valamint a kifizetés módja,
d) a felek kötelességei (a szerződés megkötése, a javak addigi használata, az illetékek és adók fizetése stb.),
e) az előszerződés előírásainak be nem tartása miatti szankciók,
f) a végleges szerződés megkötésének időpontja, illetve annak körülményei,
g) az esetleges vitás helyzetek (perek) megoldásával kapcsolatos eljárás.
Ahogy már említettük, a szerződő felek kötelezik magukat egy jövőbeni végleges adásvételi szerződés megkötésére. Legtöbb esetben az előszerződés előírásainak végrehajtása, vagyis az adásvételi szerződés megkötése önkéntesen, zavaró körülmények nélkül történik.
De mi a megoldás akkor, ha az egyik fél eláll az előzetes egyezségtől, és nem akarja véglegesíteni az előszerződésbe foglalt adásvételi szándékot? Ilyen esetekben, az új Polgári törvénykönyv 1669. cikkelye szerint, a másik fél polgári per útján kérhet egy olyan bírósági határozatot, amely az ellenkező fél beleegyezését helyettesíti, azaz egy olyan döntés hozatalát, amely magát a szerződést jelképezi.
Az új szabályozás szerint az ilyen jellegű perbehívási lehetőségnek 6 hónap az elévülési határideje, az adásvételi szerződés megkötése céljából megszabott időponttól számítva.
Ugyanazon előírások szerint, ellenkező egyezség hiányában, az adásvételi előszerződés megkötésekor kifizetett pénzösszeg a végleges adásvételi ár előlegét képezi.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com