Az agrárium jövője a tét

Gazdafórum Szovátán

Március 21-én Szovátán tartották meg a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) egyeztető fórumát, ahol beszámoltak a 2023-as tevékenységről és ismertették a szervezet terveit. A kerekasztal-beszélgetéseken az agrárium jövőjére vonatkozó fontos témákról volt szó. Az egyiken a Magyarország európai uniós elnöksége idején az EU közös agrárpolitikájának várható módosításairól, a másikon a romániai agrárszabályozási és támogatási rendszert módosító javaslatokról hallhattak az érdeklődők. A szekcióüléseken szakterületenként áttekintették a romániai mezőgazdaságot érintő fontosabb kérdéseket. 

A rendezvényen többek között jelen volt dr. Nagy István, Magyarország mezőgazdasági minisztere, Jakab István országgyűlési képviselő, a MAGOSZ elnöke, a három székelyföldi megye tanácselnöke, Péter Ferenc (Maros), Tamás Sándor (Kovászna) és Borboly Csaba (Hargita), Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja, Sándor Tibor-László, a bukaresti nagykövetség gazdasági attaséja, hazai parlamenti képviselők, szenátorok, szakpolitikusok, valamint romániai és magyarországi társult szervezetek képviselői, polgármesterek. 

Az együttműködést szorgalmazták

A jelenlevőket Becze István, az SZGE elnöke köszöntötte, aki röviden elmondta, hogy az első fórumot 2018-ban Zágonban tartották meg, ezután a pandémia idejének kivételével minden évben összehívták a gazdákat, hogy közösen döntsenek arról, miként képviselheti jobban az egyesület a gazdák érdekeit. A továbbiakban Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere, Péter Ferenc, Tamás Sándor, Borboly Csaba tanácselnökök köszöntötték a jelenlevőket. 

A megyei önkormányzat vezetői az összefogás, az együttműködés fontosságát hangsúlyozták. Székelyföld gazdasági megítélése attól függ, hogy hány családnak ad kenyeret a föld, az erdő, a legelő, ezeknek a tisztelete, megmunkálása jelenti a szülőföld iránti szeretetet, és fontos szerepe van abban, hogy magyarként megmaradjunk Erdélyben, a Kárpát-medencében. Ezért fontos, hogy egy véleményen legyünk az EU támogatási rendszeréről, közösen fejlesszük, fiatalítsuk a mezőgazdaságot, piacot keressünk a termékeknek a Kárpát-medencében, Európában, hogy kiszámítható jövőt teremtsünk a gazdáknak, és ezt csak közös erőfeszítéssel, összefogással érhetjük el. Péter Ferenc elmondta, a Maros Megyei Tanács a vidékfejlesztési egyesület révén tudja segíteni a gazdákat. Népszerűsítik a gazdák körében a pályázati lehetőségeket, országos és nemzetközi szinten is reklámozzák a Maros megyei termékeket, valamint a falugazdász-hálózattal együttműködve segítik az embereket. „Azt kell elérni, hogy a gazdálkodó a saját munkájából tudjon megélni, egyről a kettőre jutni, lássa értelmét az erőfeszítésének. Szembe kell néznünk a munkaerőhiánnyal is, tehát a gépesítés, a fejlődés nem halogatható tovább. Ezért fontos a digitalizáció, a pályázás, a jó kapcsolatok, az információkhoz való hozzáférés. Nekünk európai uniós és hazai szinten is meg kell teremtenünk annak a feltételét, hogy a gazdálkodás stabil, megbízható jövedelemforrás legyen” – hangzott el a beszédben. 

Jakab István, a MAGOSZ elnöke is az együtt gondolkodás, az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. „Hiszem, hogy azok a kihívások, amelyek előttünk állnak, nem jelentenek számunkra nehézséget, mert van tudás, képesség és akarat arra, hogy leküzdjük” – mondta, majd hozzátette, az EP-választásokon a jövőnkről döntünk, mert csak egységben tudunk építkezni. Ma már érezzük, megéljük a klímaváltozás hatását, a brüsszeli nyomás következményeit. Ezért olyan képviselőink kell hogy legyenek, akik azt az akaratot és szándékot képviselik, ami alapján élni akarunk emberi módon. Tudjuk, mennyire fontos a gazdák hátterének biztosítása, a szakmai háttér, hogy idejében megkapják a támogatást. Brüsszelben tévesen döntöttek. Nem értik, nem érzik, hogy vannak bizonyos elveink, aminek alapja az emberi élethez való jogunk. A szomszédunkban dúló háborúval kapcsolatosan nem az a dolgunk, hogy uszítsunk, hanem hogy békében építkezzünk, fejlődjünk. Jó gyakorlati példa és szakmai munka kell ahhoz, hogy érdekeinket érvényesítsük – hangsúlyozta az elnök. 

A szülőföldön maradást erősítik

Dr. Nagy István, Magyarország agrárminisztere először gratulált az SZGE elnökének, a fórum szervezőinek, hiszen megteremtették és intézményesítették a székelyföldi gazdaszervezeti összefogást, ugyanakkor hagyományt teremtettek, hiszen már az ötödik alkalommal sikerült egybegyűjteni a gazdákat, emellett évről évre bővül a szervezet, mert nemcsak a Székelyföldet, hanem a Partiumot, Belső- Erdélyt és a Bánságot is bevonták a tevékenységbe. A tárcavezető emlékeztetett, a közös európai agrárpolitika és az élelmiszer-ellátás mindannyiunk jövője szempontjából stratégiai kérdés. Éppen ezért van sorsdöntő jelentősége a júniusi európai parlamenti választásnak. Brüsszel ugyanis marginalizálta ezt a kérdést, nem akarja látni, hogy az agrárium célja az élelmiszer-ellátás biztosítása. Hozzátette, az európai gazdák látják ennek a jelentőségét, amit a gazdatüntetésekkel jeleztek is. A felelős politika ugyanis az, hogy felelősek vagyunk a fogyasztók egészségéért, tehát az egészséges élelmiszer nem hiányozhat az európai emberek asztaláról. A feladatunk pedig az, hogy a kiváló élelmiszert az asztalra tegyük, ezt nem vonhatja kétségbe és nem írhatja felül a politika. Nagy István kiemelte, a közeljövő másik fontos eseménye, hogy július 1-jétől Magyarország látja el az unió soros elnöki tisztségét. Ez pedig lehetőséget teremt a döntési folyamatok befolyásolására. Ebben a kérdésben partnerként tekintenek az erdélyi gazdákra. Hangsúlyozta, öröm látni, hogy ezt az összefogást megtestesíti a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének fóruma, amely összeköti az egyes régiók gazdaszervezeteit, mezőgazdászait és agrárszakembereit. Ilyen összefogás eredménye a kiterjesztett, kiválóan működő falugazdász- hálózat, amely a Kárpát-medencei magyarság támogatásában az egyik leghasznosabb és legelőremutatóbb intézkedés. A tárcavezető kiemelte, felelősségvállalásunk jól tetten érhető az agrárium területén, amelyben a magyar agrártárca fontos feladatának tekinti a határokon túlra szorult nemzettársai szülőföldön maradásának, boldogulásának és gyarapodásának segítését. Hozzátette, ennek egy eszköze olyan lehetőségekhez juttatni az Erdélyben és a Kárpát-medence többi részén működő agrárvállalkozásokat, amelyekkel meg tudják mutatni önmagukat, a termékeiket és a szolgáltatásaikat.

Fontos a nemzedékváltás

A továbbiakban Becze István, az SZGE elnöke beszámolt a 2023-as év tevékenységéről és körvonalazta az idéni teendőket. Megköszönte a partnereknek, az oktatási intézményeknek, a politikumnak, hogy felkarolták a tevékenységüket. Jelenleg 32 falugazdásszal dolgoznak, örömmel újságolta, hogy nemrég a gyimesi és a moldvai csángó vidékre is sikerült kiterjeszteni a hálózatot. Csíkszeredában modern székházba költözhettek, Sepsiszentgyörgyön, Erdőszentgyörgyön, Nyárádszeredában, Nagysármáson irodákat nyitottak. A fontosabb tevékenységek közül kiemelte a Bio Székelyföld programot, ezáltal a termékek biominősítésében nyújtanak segítséget a gazdáknak; eddig 46 egyesület és közbirtokosság dokumentációját állították össze, 507 gazda indította be a biominősítési folyamatot. 

Fontos a generációváltás, a fiatal gazda program keretében eddig 18 diák nyert ösztöndíjat, hogy itthon felsőfokú agrárképzésben részesüljön, emellett több mint 1000 gazda csatlakozott a programhoz, akiknek segítenek a pénzügyi források lehívásában és a képzésben. A Digitális Agrárakadémia égisze alatt 13 helyszínen tartottak szakelőadásokat. A rövid élelmiszerlánc kiépítésére 250.000 euró értékben nyertek el uniós támogatást. A rendezvények közül kiemelt helyen szerepel a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem, amelynek keretében eddig összesen 350 tonna gabonát gyűjtöttek össze és több mint 50 civil szervezetet támogattak. Sikeres az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny, a bor- és sajtmustra, a Nektária székelyföldi mézverseny. Ezeken a rendezvényeken a megmérettetés mellett lehetőséget teremtenek a tapasztalatcserére is. Maros megyében méhészképzés is folyik a Sapientia EMTE-n, ahol több mint 100 méhész termékének bevizsgálását vállalták. Beindult a székely géngyűrű program, amelynek célja az őshonoz állatfajok védelme, megőrzése. Mindezekhez társulnak a gazdanapok, a tapasztalatcserék és számos más olyan esemény, amelyek célja a gazdatársadalom erősítése. 

A beszámolót követően az első kerekasztal-beszélgetésen a közelmúlt eseményeinek tükrében a Magyarország európai uniós elnöksége idején a közös agrárpolitika módosításának lehetőségeiről beszélt dr. Nagy István, Jakab István, Vincze Loránt és Winkler Gyula EP-képviselők, moderátor dr. Csák László, a Planificatio Kft. vezetője volt. 

Vincze Loránt elmondta, amikor készült az EU 2023–2027-es közös agrárpolitikája, tudható volt, hogy néhány pontját a tagországok nem képesek majd megvalósítani. Mindezt tetézte a háború miatt kialakult helyzet, amely miatt Európa-szerte utcára vonultak a gazdák. Ennek egyik következménye, hogy az Európai Bizottság javaslatcsomagot dolgozott ki az élelmiszer-ellátási lánc biztosításáért, a mezőgazdasági helyzet javításáért. Kiderült, hogy az agrárium helyzetét a brüsszeli bürokraták szociális esetként kezelték, és nem az élelmiszer-biztonságot helyezték előtérbe. Az új javaslatot minél előbb alkalmazniuk kell a tagállamoknak, hiszen jelentős változások vannak. Egyik javaslat szerint meg akarják szervezni a mezőgazdasági termékek közös piacát, és elfogadtak egy szabályrendszert, ami kizárja a tisztességtelen gyakorlatokat. Mindez jól hangzik – tette hozzá a képviselő –, csak tudják gyakorlatba ültetni. 

Nagy István miniszter Frans Timmermanst, az EB korábbi elnökét okolta a kialakult helyzetért, ugyanis az elnök uralta az agrárpolitikát, és kifejezetten a zöldszempontokat vette figyelembe a stratégia kidolgozásában, az éghajlati károkért az agráriumot tette felelőssé. Ideológiai megközelítés volt, hiszen nem volt hatástanulmány, megfigyelés, ami ezt igazolná. Az amerikai szövetségi minisztérium kiadott egy tanulmányt, ami igazolta, hogy versenyképességi hátrányt szenved az EU, ha ezt a politikát alkalmazzák. Ezen változtatni kell, ami nem lesz könnyű, hiszen figyelembe kell venni, hogy az EU korábbi tagállamaiban nagyobb a fizetőképesség, és mi (volt kelet-európai országok) emiatt is hátrányban vagyunk az agrárpiacon. Meg kell változtatni a hozzáállást, mert csak úgy tudunk piacot nyerni. „Két dolgot tehetünk. Hamut szórunk a fejünkre, vagy felvesszük a kesztyűt, és megtaláljuk a lehetőséget, hogy új piacot alakítsunk ki. Ha nem tudunk nagy mennyiséget termelni, akkor minőséget és különleges termékeket kell piacra dobnunk – mondta a miniszter. 

– Fontos a hazai kiskereskedelmi láncok kiszolgálása és a termelői együttműködések kialakítása, mert a versenyhelyzetben minden cent számít a közösen felvásárolt inputok, árkedvezmények elérésében, a termékek értékesítésben. Fontos, hogy a Kárpát-medencei gazdák Kárpát-medencei piacban gondolkodjanak. Gondolkodásmód- és szemléletváltásra van szükség, hogy mindenki megtalálja a saját piacát. Nincs más választás! 

„Zöldagymosás” az EU-ban

Jakab István élesebben fogalmazott. Szerinte a közelgő EP-választásokon nagy erőket mozgatnak meg a zöldek, hogy tovább tartson „az agymosás egy őrült ideológia mentén”. Az állattenyésztőket bűnözőknek tekintik, le akarják venni a napirendről az állati termékek előállításának és forgalmazásának kérdését, előtérbe helyezve az újabb technológiával előállított biomasszát, a rovarfehérjét. Ami Ukrajnával kapcsolatosan zajlik, átverés. A MAGOSZ készített egy tanulmányt, amiből kiderült, hogy Ukrajnában a mintegy 41 millió hektár szántóföldből 544.000 hektár amerikai tulajdonban van. Nemrég megváltozott a földtörvény, amely lehetővé teszi, hogy 10.000 hektárig külföldiek is megvásárolhassák a szántóföldet, ha van egy ukrán részvényesük. Ezekkel az intézkedésekkel tudatosan tönkretették az EU mezőgazdaságát, s átadták az oroszoknak azokat a piacokat, amelyeket eddig ukrán termékekkel láttak el. Ukrajnában nemcsak az amerikaiak, hanem más országok nagy multicégei is szereztek óriási földeket, ahol bevezették az ultramodern precíziós gazdálkodást. A tanulmány során húszféle hatóanyagot (növényvédő és növekedésstimuláló) azonosítottak be, ami az EU-ból tíz éve ki van tiltva. Ezzel a helyzettel kell szembenézni, amikor az EU jövőbeni agrárpolitikájáról beszélünk – mondotta a MAGOSZ elnöke. A további hozzászólásokban a résztvevők az összefogás fontosságát hangsúlyozták, azt, hogy fontos a generációváltás, az új technológiák alkalmazása. Az EU közös agrárpolitikájában a legfontosabb az európai élelmiszer-ellátás biztonsága, biztosítása minőségi és megfelelő mennyiségű termékkel, úgy, hogy megőrizzük a teremtett világot, a rendezett tájat, a minőségi életfeltételeket. 

Kiszámíthatóbb mezőgazdaságot

A következő panelben a romániai agrárszabályozási és támogatási rendszert módosító javaslatok hangzottak el Könczei Csaba, Magyar Loránd és Kolcsár Károly parlamenti képviselők, Tánczos Barna szenátor és Barabási Antal Szabolcs állattenyésztési mérnök, volt mezőgazdasági államtitkár jelenlétében. Moderátor volt Miklós Ervin, az LGT Proiect agrárdigitalizációs szakembere. A politikusok egyetértettek abban, hogy Románia nem áll rosszul a támogatásokat és a megfelelő jogszabályokat illetően, az erdélyi agrárpiac is megfelelően fejlődött, vannak olyan székelyföldi termékek, amelyek felvehetik a versenyt az uniós kínálattal. 

Változtatni kellene az agráriumot érintő tűzoltópolitikán, hogy kiszámíthatóbb legyen a gazdálkodás. Ebben segíthet az RMDSZ parlamenti képviselete is. De sok minden a gazdáktól függ, hogy miként élnek az anyagi, oktatásbeli és egyéb lehetőségekkel. S az is elhangzott, hogy szükség van a piaci nyitásra, hiszen a minőségi székelyföldi termékeket nemcsak Erdélyben, hanem az országban bárhol, sőt a Balkán bármely országában is lehet értékesíteni és érdemes teret nyerni az EU-n kívül is. 

Délután szekcióüléseken a szakértők az érintett gazdákkal a szarvasmarha-tenyésztésről, a zöldség-, a gyümölcs-, a gyógy- és dísznövény, valamint a nagy kultúrájú növénytermesztésről, a sertéstenyésztésről, az erdő- és vadgazdálkodásról, a biogazdálkodásról, a juh- és kecsketenyésztésről értekeztek.