Az áldozatok védelmében
2012-02-29 16:41:55
- Menyhárt Borbála
A családon belüli erőszak áldozatainak a védelmét szolgáló, 10 éve várt törvénymódosításra került végre sor a napokban. A leglényegesebb újdonság a védelmi rendelet bevezetése, ami alapján a bántalmazó felet kötelezni lehet, hogy elhagyja a közös otthont, valamint megtiltani neki, hogy bármilyen módon (telefonon, levélben) közeledjen áldozatához.
A családon belüli erőszak áldozatainak a védelmét szolgáló, 10 éve várt törvénymódosításra került végre sor a napokban. A leglényegesebb újdonság a védelmi rendelet bevezetése, ami alapján a bántalmazó felet kötelezni lehet, hogy elhagyja a közös otthont, valamint megtiltani neki, hogy bármilyen módon (telefonon, levélben) közeledjen áldozatához.
A képviselőház kedden 166 igen vokssal fogadta el a törvénymódosítást, amelynek szükségességét az erőszak áldozatait felkaroló szervezetek évek óta hangoztatják. A 2003. évi 217-es, vonatkozó törvény előírásai ugyanis nem nyújtottak kellő védelmet azoknak, akiket saját családtagjuk bántalmazott. Az államelnöknek legtöbb 30 napon belül ki kell hirdetnie a törvényt, majd miután megjelenik a Hivatalos Közlönyben, lép érvénybe.
60 napig tilthatják a közeledést
A módosított változat legjelentősebb újdonsága a védelmi rendelet (ordin de protecţie) bevezetése, ez a nyugati országokban már bevett gyakorlat. Ezt a bíró bocsáthatja ki az áldozat kérésére, már a kérés benyújtásának a napján, és ezáltal kötelezheti a bántalmazó felet, hogy ideiglenesen elköltözzön a közös lakásból, valamint arra, hogy ne közeledjen az áldozatához. A rendelkezés nemcsak a személyes, hanem a telefonos, illetve levélben történő közeledést is tiltja. A távolságtartást előíró rendelet azonban csak ideiglenes, legtöbb hatvan napra szól.
Akkor is el kell hagyja a lakást, ha a sajátja
Kérdésünkre, hogy mi történik azokban az esetekben, amikor az áldozat a bántalmazó fél lakásában lakik, Elena Micheu, a családon belüli erőszak áldozatait felkaroló marosvásárhelyi Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet pszichológusa közölte, amennyiben az agresszor veszélyt jelent a bántalmazott félre nézve, a védelmi rendelettel kötelezhető, hogy elhagyja az otthont, még akkor is, ha az övé a lakás. Ha ezt önszántából nem teszi meg, a rendőrséggel távolítják el. A bíróság által kibocsátandó rendeletet nemcsak az áldozat kérheti, hanem az ő nevében a jogi képviselője is, vagy annak a szervezetnek a képviselője, amely az családon belüli erőszak áldozatainak a védelmében fejti ki tevékenységét. Amennyiben az agresszor megszegi a rendelet bármelyik előírását, 1 hónaptól 1 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető.
A leggyakoribb a lelki terror
Mindemellett a módosított változatban elkülönítik az erőszak különböző formáit, belefoglalva a verbális, pszichikai, fizikai, szexuális, gazdasági bántalmazást is. Legtöbb esetben ugyanis ezek társulnak, viszont arra is van példa, hogy tettlegességre nem kerül sor, viszont a szavak útján történő megalázás, a gazdasági kiszolgáltatottságból fakadó semmibe vevés napirenden van a családban. Van, aki szavakkal, tettekkel olyan stresszhelyzetben tartja házastársát, hogy az idegileg kikészül.
Elena Micheu szerint a törvénymódosítással jelentős előrelépés történt, ugyanis a legtöbb nő azért nem meri senkinek bevallani, hogy terror alatt él, mert tudják, hogy a törvény nem nyújt elegendő védelmet, és ha feljelentést is tesznek, utána vissza kell térjenek otthonukba, ahol az agresszor is lakik. – Bízunk abban, hogy a törvénymódosítás nyomán többen veszik majd a bátorságot és segítséget kérnek – mondotta a szakember.
Elena Micheu szerint egyre növekszik a hozzájuk forduló áldozatok száma, az intézethez tartozó menhelyen, ahová az agresszorok elől rejtik el ideiglenesen a bántalmazott nőket és gyerekeiket, sokkal többen vannak, mint amekkora a befogadóképesség. 2008-ban 41 százalékkal, 2009-ben 8 százalékkal növekedett a segítséget kérő nők száma. Az elmúlt év során 176-an tettek feljelentést családon belüli bántalmazás miatt.
