Az Általános Városrendezési Terv időszerűsítése (6.)
Az Energiahatékonyság és megújuló energiák fejezet egyetlen akcióra koncentrál, éspedig a tömbházak hőszigetelésére, amelyről részletes táblázatokat is közöl.
(Folytatás tegnapi lapszámunkból)
Az Energiahatékonyság és megújuló energiák fejezet egyetlen akcióra koncentrál, éspedig a tömbházak hőszigetelésére, amelyről részletes táblázatokat is közöl. Itt is kiemelt teret kapott a virágos polgármester személyes érdemeinek ismertetése. Ehelyett – s gondolom, nemcsak engem – inkább a hőszigetelési akció energiahatékonysági mutatói érdekeltek volna, amelyeknek egyébként a tervekben (legalábbis a törvény szerint) szerepelniük kellett volna. De itt sem ismertetik a megújuló energiákat, Marosvásárhely potenciálját, az uniós és hazai energiahatékonysági mutatókat, a város energiahatékonysági helyzetét, az uniós és hazai távlati célkitűzéseket, mutatókat és a célok elérésére szolgáló városi kezdeményezéseket, terveket és lehetőségeket. A megújuló energiák hasznosítása terén csak példaként említem a vízenergia majd százéves hagyományát a Turbina erőműnél, továbbá, hogy néhány helyen (bármilyen szerény és elszigetelt magánkezdeményezések is legyenek) már használják a geotermikus energiát és a napenergiát (ez utóbbit többnyire melegvíz-előállításra és kevésbé villamos energia előállítására). Energiahatékonysági tényezők például az ivóvíz-ellátási nyomászóna-övezetek kialakítása, a csatornahálózatba iktatott átemelő állomások számának minimálisra csökkentése, az alternatív közlekedési eszközök használatának elterjesztése, a hatékony közszállítás megszervezése és kiterjesztése, emeletes parkolók építése, a forgalomirányítás ésszerűsítése, zöldtetős építkezések, energiatakarékos épületek létesítése (zöldházak, passzív házak), takarékos közvilágítás, jó hatásfokú hőenergia-előállítás, energiahatékony technológiák alkalmazása az iparban és egyebek. Mindezekről egy árva szót sem említenek. Nyilvánvaló, hogy ide is szakember szükségeltetik.
A közlekedési tanulmány láthatóan alapos munka eredménye. Éppen azért feltűnő, hogy a jelenlegi közlekedési hálózat tanulmányozásakor a Ballada utcát aktív utcaként kezelik, holott ez nem igaz. Ugyanígy a jövőbeni intézkedéseket illetően ismét a Ballada utcát jelölik meg, mint a főtéri zónát tehermentesítő forgalom egyik legfontosabb tényezőjét. Ez azért is meglepő, mert bárki – különösen szakember – már csak a várostérkép tanulmányozásából, de már egyetlen helyszíni szemle alkalmából rögtön megállapíthatja, hogy ebben az irányban a széles Arany János utca a legalkalmasabb a főtéri forgalom csökkentésére. Ilyen körülmények között nagyon valószínűnek tűnik, hogy az illető tervezők sajnálatos módon hagyták magukat káros módon befolyásolni a városvezetés által. Egy másik nagyon feltűnő dolog, hogy a tanulmány nem létező közlekedési csomópontokat és lehetetlen útvonalakat emleget. Ilyen például a Pandúrok–Segesvári út, Dózsa György–Bodoni–Rebreanu, Arató–Pandúrok útkereszteződések, valamint a következő útvonalak: a Dózsa György–Segesvári út meghosszabbítása–Sziget utca, Segesvári út meghosszabbítása a Mezőség irányába egy, a Maroson átívelő újabb híd építésével. A forgalomcsökkentő javaslatok között kiemelt helyen szerepel a Rózsák tere alatt egy 400 férőhelyes parkoló építése, amelyről szintén ismert, hogy a városvezető egyik, már régebbről igen dédelgetett, ellenben nagyfokú polgári tiltakozást kiváltó elképzelése. Azt mindenki tudja, hogy egy parkoló körzetében mindig nagyobb a forgalom, ráadásul a főtér alatti parkolóba nem lehet majd távolabbról bejutni, csak közvetlenül a főtérről, és ott is csak a Színház tér felől, így ennek a parkolónak a Színház tér egyik része is áldozatul esne. Újabb bizonyságául annak, hogy a városatyákat legkevésbé sem zavarja a nem kevés közpénzbe kerülő, vagy alapos átdolgozásra szoruló, vagy végül is használhatatlan tervek és tanulmányok sorozatgyártatása.
A kivonatosan felsorolt komoly problémákat az illetékes hatóságok, mint látjuk, egyrészt szigorúan tilos tabuként rejtegetik a lakosság elől, másrészt fülük botját sem mozgatják a jelzett hiányosságok kiküszöbölésére (a fentiek nagy részét ugyanis már az ÁVT egy évvel ezelőtti szakaszában is jeleztem, most változatlanul ismétlődnek). Felszólalásom után egy riporter, aki érdekesnek tartotta azt, felajánlotta, hogy az ott készített rövid interjún kívül két helyi médiában is szeretne egy-egy hosszabb riportot készíteni. Természetesen az előbbieknek semmi köze ahhoz, hogy két nappal később a közüzemektől (amelyet a nyilvános vitán nem képviselt senki) baráti alapon figyelmeztettek: pontosan ismerik a történteket, és a riportban fogjam rövidre a mondanivalómat. Mindezek után mondanom sem kell: azóta sem adatott meg kipróbálni rövidre fogni a mondandómat, és csak remélhetem, hogy a riporter „merészségét” nem honorálták menesztéssel.
Kelemen Árpád
