Az asztrológus üzenetei

Mottó: „A tér és idő rabjai,

az öröklét remetéi

vagyunk. Minden kétség fölött

őrlődünk két pólus között.

Kedves Olvasók!

A Nap égi útján elérkezett az Ikrek jegyéhez. A természetben felfokozott zsongást figyelhetünk meg: a rovarok, hangyák, legyek, méhek ki-ki a saját nyelvén örül ennek a varázslatos évszaknak. Ha vennénk magunknak a fáradságot és kinyitnánk szívünket ezekre az egyszerű dallamokban rejlő üzenetekre, minket is átjárna az öröm, és átéreznénk az élet szépségét. Csak azzal azonosulhatunk, amit magunkba engedünk. A Jóisten annyi érzékszervvel ajándékozott meg bennünket, hogy vétek lenne elzárni magunkat a természet mindennapos csodáitól. 

Az Ikrek a legkíváncsibb jegy. Gondolkodtak-e azon, hogy mi a kíváncsiság? Én úgy fogalmaznék, hogy újdonságvágy. Bár azt mondják, hogy mindenki kíváncsi valamire vagy valakire, mégis ismerünk olyan embereket, akik ragaszkodnak a szokott dolgokhoz, melyek egyfajta biztonságérzetet adnak. Ha ez a típusú álstabilitás elhatalmasodik valakin, képtelenné válik kimozdulni olyan élethelyzetekből, amelyekben gyakorlatilag nem érzi jól magát. A szokás hatalmának is nevezhetjük. Az sajnos egyértelmű, hogy bármiféle hatalom elnyomást gyakorol, és így van ez a mi esetünkben is. Mert ha elnyomnak, akkor a probléma elfojtásra kerül, és a tudattalanunk tárolókapacitása véges. Ha nem érezzük jól magunkat egy élethelyzetben, és képtelenek vagyunk önszántunkból változtatni, akkor a sors előbb-utóbb a segítségünkre siet. Megérkezik az életünk sakktáblájára az a szereplő, legyen az egy futó, egy huszár, egy királynő vagy király, esetleg paraszt, aki rávesz vagy rákényszerít az újratervezésre.

Az Ikrek levegős jegy, és mint tudjuk, nehéz őt bezárva tartani. Párkapcsolatokban sem rajong a kötöttségekért, a börtönőröket pedig előszeretettel kijátssza. Nem véletlen az sem, hogy a jegy uralkodó planétája Merkúr, a görög mitológia Hermésze, a sokoldalú isten, aki már újszülöttként remek üzleteket kötött Apollónnal. Egy kis turpisságért sosem kellett neki a szomszédba menni, pont leleményessége és problémamegoldó készsége tette kedveltté az olümposzi istenek közösségében. A tolvajok istene is volt, és ha ebből a perspektívából szemléljük, akkor Hadésszal karöltve a mai világunkban is sok híve lehetne.

Az Ikrek laza kapcsolatteremtő adottsága mögött az információközvetítés kvázi kényszere sejlik fel. Mondandója kiszínezése egyetlen célt szolgál: felkelteni az emberek figyelmét, mert mindennél fontosabb az, hogy meghallgassák. Manapság, az informatikai „ősrobbanás” következményeként egy másfajta világ kiépülésének vagyunk a szemtanúi. Csak kapcsolatnak tűnő kapcsolat minden, amiben nem veszünk részt személyesen. A kommunikáció egyik összetevője a beszéd, melyhez egy úgynevezett metakommunikáció is társul. Ez utóbbi egy komplex jelbeszéd, melyben részt vesz az egész testünk. A testbeszéd kódjainak megfejtése rávilágít a beszélő mondanivalójának igaz vagy hamis voltára. Azt is mondhatjuk, hogy a hiteles mondanivalót a gesztusaink hitelesítik, mint ahogy a hazugságainkat is leleplezik. A virtuális kapcsolat ennélfogva álkapcsolat. Hiteltelen. Egyes esetekben némi jóindulattal mondhatnánk, hogy a semminél kicsit több. Woody Allen gondolatát felhasználva: olyan, mint a maszturbálás. Nem kell hozzá kiöltözni. 

Feltehetnénk a kérdést, hogy vajon időnyereség-e vagy időveszteség az internet? Időveszteség, ha a virtuális síkon eltöltött időt kivonjuk a valódi kapcsolati időből. Bizonyos esetekben időnyereségnek tűnik, mert képtelenek vagyunk egy probléma megoldására kellő időt és energiát szentelni. Nem mindegy, hogy egy fagyasztott pizzát pár perc alatt „elkészítünk”, vagy főzünk-sütünk egy igazi vasárnapi ebédet. Ez utóbbira jó pár órát kell szentelni. Időt áldozni. Mert különben csak annyit ér, mint egy gyors menet. 

Az igazi kapcsolatokért áldozatot kell hozni. A szülő, aki nem játszik a kisgyerekével, nem olvas neki mesét, nem beszélget vele, olyan, mintha ott lenne, de mégsincs jelen. A televízió, a számítógépes játék, az okostelefon rendszeres használata kiváló eszközarzenál a kapcsolatok megnehezítésére, tönkretételére és megszüntetésére. Függőséget okoznak, és ezzel az erővel akár szeszes italt, cigarettát vagy könnyű drogokat is vásárolhatnánk gyerekeinknek. A párkapcsolatokat sem erősíti túlzottan a multimédiás eszközök használata. Mert időt rabol a valós kapcsolatunkból, és ez akkor is igaz, ha „való világnak” nevezik azt, amiről mindenki tudja, hogy nem sok köze van a valósághoz. 

A kísértésnek nehéz ellenállni, mert, valljuk be, a virtuális világot rendezők profi munkát végeznek. De az ember, aki szabad akarattal van megáldva, mindennap eldöntheti, hogy igazi, valós kapcsolatokat épít, vagy nyálcsorgatva nézi a virtuális világ delejes erejű délibábjait. Véleményüket, kérdéseiket és gondolataikat elküldhetik az asztros@yahoo.com e-mail címre. Vigyázzanak magukra és egymásra! 

Tóth Sándor