Az East Grain kerelőszentpáli gabonaraktára

Mezőgazdasági integrátorként működik

Szeptember végén nyitotta meg kapuit Kerelőszentpálon Erdély egyik legnagyobb gabonaraktára, amelyet a kolozsvári székhelyű East Grain Kft. működtet. Közel 40.000 tonna gabonát dolgozhatnak fel és tárolhatnak benne. A telephely nem véletlenül van az UBM cégcsoport és az East Csoport által működtetett takarmányüzem mellett, mivel nagy szerepe van az egység ellátásában. Ezenkívül más feldolgozókhoz is kerül gabona. A nyersanyagot a környékbeli gazdáktól vásárolják fel. A gabonaraktár működéséről Vincze Tamással, az East Grain Kft. igazgatójával beszélgettünk.

– Miért Kerelőszentpálon létesítették az East Grain Kft. legnagyobb erdélyi telephelyét?
– Nem véletlenül nyitottuk meg Kerelőszentpálon a telephelyet, hiszen a szomszédban levő takarmánykeverő üzemmel együtt mezőgazdasági integrátorként vagyunk jelen Maros megyében és nem csak. A kerelőszentpáli telepet cégünk 7,4 millió eurós beruházással létesítette. Nem csak úgy vagyunk testvérvállalat a szomszédban működő takarmányüzemmel, hogy ellátjuk nyersanyaggal, az East Grain Kft.-nek tulajdonrésze van a magyarországi UBM-mel közösen igazgatott vállalkozásban. A helyszínválasztásnak több oka is van. Vállalatunk 2007-től létezik, azóta nagyon sok Maros megyei gazdával sikerült együttműködnünk. Követhettük a fejlődésüket, és láthattuk, hogy milyen lehetőségek vannak a szántóföldi növénytermesztésben, ugyanakkor nagyon kevés az olyan tárolóegység, ahol a piacképes elvárásoknak megfelelően kezelni tudják a gazdák által termesztett gabonát. Nyugat-Romániában, a Bánságban és Magyarországon már vannak hasonló gabonatárolók, de Erdélyben még kevés ilyen épült. Nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben a megye mezőgazdasága, de hiányoztak az ilyen infrastrukturális beruházások. Egységünk működtetésével hiánypótlásként, mezőgazdasági integrátorként hozzáadott értéket teremtünk. A gazdák elhozzák a terményüket, amiből „EU-konform”, piacképes árut állítunk elő, majd felhasználjuk a takarmánygyárban, belföldön és/vagy külföldön a szabad piacon értékesítjük. Mindamellett, hogy a takarmánygyár folyamatosan igényli a megfelelően előkészített alapanyagot, a hozzánk elhozott gabonát biztonságosan tároljuk és adjuk tovább más feldolgozóknak is.
– A logisztikai előnyök mellett valószínűleg alapos gazdasági számítások előzték meg a döntéshozatalt.
– A gazdasági indok sem elhanyagolható. Eddig is felvásároltuk a gazdáktól a termést, amelyet azonnal elszállítottunk a felhasználókhoz vagy köztes telephelyekre, ami pluszkiadást jelentett. A Maros megyében termesztett gabona legnagyobb része a mezőről a konstancai kikötőbe kerül. Ebben az esetben a vételár 20-25%-át a fuvardíj teszi ki. Gyakorlatilag a gazda, a termesztési kiadások mellett, még ennyit fizet azért, hogy értékesítse a gabonát. Ezt a költséget spórolhatja meg, ha Kerelőszentpálra hozza a termést. Ugyanakkor cégünk a folyamat másik oldalát is követte, mert takarmányt is forgalmazunk. Mi a takarmánygyár létesítése előtt importáltuk a terméket. A takarmány 60-70%-a szemes gabona, eddig az történt, hogy az alapanyagot itt (Maros megyében) termesztették, majd több száz kilométerre szállították, hogy feldolgozzák, aztán ugyanekkora utat tett meg, hogy kész tápként visszahozzák, megvásárolják és végül felhasználják. Az alapanyag átalakításának a hozzáadott értékét nem itt állították elő, és ebben láttuk a hatalmas lehetőséget. Együttműködésünk során arról is megbizonyosodtunk, hogy a környékbeli gazdákkal együtt tudunk dolgozni, van akire építeni, és folyamatos igény van tápanyagra is, amit szintén a környékbeli állattenyésztők használnak fel.

– Ennek a függvényében mérték fel a raktár befogadóképességét?
– Számítások előzték meg a tervezést, az említett kapcsolatoknak köszönhetően felmértük a keresletet és a kínálatot. Felmértük, mennyi gabona terem a környéken, és azt is tudtuk, hogy a szomszédban levő takarmánygyár évente mennyit használ fel, mennyi árut juttathatunk más környékbeli feldolgozókhoz, mit exportálhatunk. Így készültek el a tárolóegységek. A telephely teljes kapacitása 40.000 tonna. Tizenkét, egyenként 2600 tonnás siló és két síkraktár – amiben külön-külön 6000 tonna gabonát tárolhatunk – áll rendelkezésünkre. Először kisebb egységet szerettünk volna építeni, amelyet fokozatosan bővítünk, de láttuk, hogy milyen ütemben fejlődik a környéken a mezőgazdaság, mennyire megnőtt a kereslet, és ez indokolta, hogy ilyen nagy telephelyet létesítsünk. Az üzleti terv szerint az első működési évben a telephelyen idén szeptembertől jövő szeptemberig 100.000 tonna árut forgatunk, mozgatunk, ennek mintegy felét az előkészítés, tisztítás, szárítás után átszállítjuk a szomszédos takarmánygyárba, a másik részét pedig különböző ügyfelekhez, takarmánymalmokhoz, állattenyésztési farmokhoz vagy exportra nagyobb étolaj- és etanolgyárakhoz.
– Mennyi idő alatt épült fel a gabonaraktár?
– Az építkezés az első kapavágástól az első gombnyomásig egy évet tartott. 2019. szeptember végén kezdték a munkát, és 2020. szeptember végén elindítottuk a szállítószalagokat. Jelenleg a tároló 95 százalékban működik, még néhány berendezésen állítunk, de már naponta több 100 tonna gabonát veszünk át, szárítunk és szállítunk partnereinkhez. Mivel több mint 10 éve jelen vagyunk a gabonapiacon, a partnereinknél láttuk, hogy milyen technológiát használnak, így az itteni körülményekhez igazodva német technológiát használunk.
– Mit kell tudniuk azoknak a gazdáknak, akik az East Grain Kft. kerelőszentpáli gabonaraktárához szállítják terményeiket?
– Azt tapasztaltuk, hogy a gazdák szeretnek hozzánk jönni, mert gyorsan átvesszük a termést, és garantáljuk a korrekt elszámolást. Eddig többnyire Maros megyéből jöttek, de voltak Beszterce-Naszód és Szeben megyéből is gazdák. Az átvételi árakat naponta kifüggesztjük, és igyekszünk ezeket az értékeket stabilan tartani. A gabona ára ugyanis csak részben határozható meg a helyi kereslet-kínálat függvényében, nagyrészt a világpiaci ártól függ. A konstancai kikötőben jegyzett árakhoz viszonyítjuk a kínálatot. Nyilván figyelembe vesszük azt is, hogy a környékbeli gazdák milyen árat tudnak fizetni. Például a kukorica árát a STAS-minőségre állapítjuk meg, ami 14%-os nedvességi fokot jelent, 2%-os idegenanyag-tartalmat és 5%-os veszteséget (a törött kukoricaszem aránya). Amennyiben magasabb a mag nedvességtartalma, visszaszámoljuk az árat 14-es értékig, így kevesebbet fizetünk a behozott termésért. Jelenleg (sz. m.: beszélgetésünk idején) kg-onként 0,80 lejt fizetünk a szabványminőségben leszállított kukoricáért, 800 lejben vesszük át tonnáját. Bár a fő termék a törökbúza, átveszünk búzát, napraforgót, szójababot, káposztarepcét és árpát is.
– Hogyan juthat el a gabona a mezőről a kerelőszentpáli raktárhoz?
– Először szerződést kötünk a gazdával, amiben rögzítjük az együttműködés feltételeit. Ajánlatos aratás előtt megkötni a megállapodást, mert ebben rögzíthetjük a becsült terménymennyiséget is. Arra kérjük a gazdákat, hogy kevesebbet szerződtessenek le, mint a becsült termés, hogy ne legyen utólag meglepetés, úgyis mindent átveszünk. Meg lehet kötni a szerződést az átvételkor is. Arra is kérjük a gazdákat, szállítás előtt kössék meg, hogy ne kelljen átvételkor ezzel időt veszíteni. Mindenki számítógépes nyilvántartásba kerül, így az adatbázisba vételt követően csak a nevet kell mondani a kapunál, és máris előkerül a dokumentum. Miután a learatott termést elhozzák hozzánk, a kapunál lemérjük a megrakott járművet, miközben az automata mintavevő a magokat a kapusszobában levő minilaboratóriumhoz szállítja, ahol rövid idő alatt a számítógép kimutatja a paramétereket (nedvességtartalmat stb.), és a rendszer kiszámolja az árát is. Ezután a jármű hátramegy a telephelyre, lerakja az árut, majd újra megmérik az autót, a különbségből kiderül a behozott áru mennyisége. A gazda már tudni fogja a minőségi paramétereket, így számoljuk ki, hogy mennyit fizetünk a termésért. Az összeget öt napon belül átutaljuk a szerződésben megadott bankszámlaszámra. Legtöbb 15 perc alatt át lehet adni az árut. Nyilván aratáskor nagyobb lehet a forgalom, és várni kell a bejáratnál, ezért ajánlatos előzetesen egyeztetni a szállítás időpontjáról.

– Mi történik, ha nem megfelelő a mag nedvességtartalma?
– Ha mondjuk a kukorica nedvességtartalma 18%-os, akkor a 14-hez képest van egy 4%-os vízelvonás, emellett pedig felszámoljuk a szárítási költséget (ehhez földgázt használunk), ami százalékonként 10 lej. Így, a 4% különbséggel számolva, levonunk 40 lejt a tonnánkénti árból. Az árumozgatás miatt még felszámolunk 1%-os technológiai veszteséget.
– Miért fontos, hogy a szentpáli raktárhoz szállítsák a termést a növénytermesztők ahelyett, hogy egyenesen a feldolgozókhoz, a fogyasztókhoz vinnék?
– Ennek több oka is van. Bármilyen feldolgozónál az elsődleges szempont az alapanyag minősége. Mi nem csak abban tudunk segíteni, hogy megfelelő minőségű alapanyagot készítünk elő, és garantáljuk ennek a tárolását, hanem egyszerre nagyobb mennyiséget is értékesíthetünk, amivel csökkentjük az eladási költséget. Ezért veszünk át bármit, még akkor is, ha netán nagy a gabona nedvességtartalma, és több idegen anyag került közéje. Van egy nagy kapacitású professzionális és egy sima tisztítónk, szinte bármit megtakarítunk, és a szárítóval beállítjuk a standard magminőséget. Ami pedig a szállítást illeti, nemrég egy szerelvénnyi napraforgómagot küldtünk Németországba, így jóval olcsóbb volt a szállítás, mint ha több kamiont indítottunk volna útnak.
– Nagyipari feldolgozásról van szó; van-e alsó mennyiséghatár, amely alatt nem vesznek át szállítmányt?
– Először is kizárólag ömlesztve, nem zsákolva várjuk a szállítmányt. A mennyiségi alsó határ egy utánfutónyi áru vagy hozzávetőlegesen minimum 5-7 tonna. Az eddigi tapasztalatokból láttuk, hogy legkevesebb tíz tonnát hoztak átvételre, felső határ nincs. Az idén hektáronként 8–12 tonna törökbúza termett környékünkön, így nem lesz gond az ellátással. A leszerződtetett nagyobb – 100 tonna feletti – mennyiséget saját tehergépkocsinkkal is elszállítjuk a helyszínről. Előre egyeztetünk a gazdával, hogy mikor arat és mennyit, majd a megbeszélt időpontban a mezőre küldjük a kamionokat, és beszállítjuk a termést a gabonaraktárhoz, a gazda pedig jelen lehet a minőségellenőrzésnél, az áruátvételnél.
– Hogy léphetnek kapcsolatba az érdekelt növénytermesztők önökkel?
– A legegyszerűbb, ha a 0745-372-460-as telefonszámon érdeklődnek. Ezenkívül Eastgrain néven Facebook-oldalt is működtetünk, ahol az érdeklődők naprakészen értesülhetnek a gabonaátvételi árakról, ugyanakkor bővebb információt találnak cégünk www.eastgrain.ro honlapján is. Szeretettel várjuk a gazdákat!