Az EB szerint a Microsoft ismét versenyellenes magatartást tanúsított
A Microsoft korábbi vállalásai ellenére a Windows 7 egyik verziójában a felhasználók másfél éven át nem választhattak a telepítéskor szabadon, hogy melyik böngészőt szeretnék használni, ezért a bizottság szerdán írásban közölte kifogásait az amerikai vállalattal.
A Microsoft korábbi vállalásai ellenére a Windows 7 egyik verziójában a felhasználók másfél éven át nem választhattak a telepítéskor szabadon, hogy melyik böngészőt szeretnék használni, ezért a bizottság szerdán írásban közölte kifogásait az amerikai vállalattal.
A Microsoft elismerte, hogy a Windows 7 operációs rendszernek a 2011 februárjában kiadott, 1-es szervizcsomaggal frissített változatában 2012 júliusáig valóban nem jelent meg a böngészőválasztást lehetővé tenni hivatott ablak.
A bizottság 2009-ben, más böngészőfejlesztő cégek panaszát követően, versenykorlátozó hatásúnak találta a Microsoftnak azt a gyakorlatát, hogy a Windows operációs rendszerekben alapértelmezett böngészőként csak a Microsoft saját szoftvere, az Internet Explorer kap helyet. Ezt követően vállalták a redmondiak, hogy az Európai Unióban forgalomba hozott Windows operációs rendszerekben 2014-ig elhelyeznek egy olyan ablakot, amely a felhasználó számára lehetővé teszi, hogy több böngésző közül válassza ki azt, amelyiket használni szeretné.
A bizottság jelenlegi aggályait úgynevezett kifogási nyilatkozat formájában juttatta el az amerikai nagyvállalathoz, amelynek jogában áll reagálni a brüsszeli testület aggályaira írásban, és szóbeli meghallgatást is kérhet. A bizottság esetleges büntetés kiszabásáról csak azt követően dönt majd, hogy a Microsoft is kifejtette álláspontját az ügyben. Ha a bizottság megállapítja, hogy a Microsoft megsértette a korábbi megállapodást és a piaci verseny szabályait, a kiszabott bírság a több mint 70 milliárd dolláros éves forgalmat lebonyolító vállalat bevételeinek tizedét is elérheti.
A bizottság szerdán az októberi kötelezettségszegési csomagról is döntött, amelynek keretében 16 országgal szemben lépett új szakaszba a kötelezettségszegési eljárás, a testület 25 esetben fogalmazott meg úgynevezett indoklással ellátott állásfoglalást és tíz esetben fordult az Európai Bírósághoz. Magyarország nem szerepel az októberi kötelezettségszegési csomagban.
