2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sajtmustra a csíkszentsimoni termékkiállításon


Csíkszéki kitekintő  
Szeptember 22. és 24. között Csíkszeredában a megyeházán, illetve Csíkszentsimonban a gödöllői Szent István Egyetem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), Hargita Megye Tanácsával, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal és a Szent László Gyermekvédelmi Központtal közösen megszervezte Vidék – képzés – fejlesztés címmel a Csíkszéki Gazdanapok rendezvényt, amelynek keretében szakmai fórumokra került sor, volt kiállítás is, és megnyitotta 25. tanévét a Szent István Egyetem kihelyezett kara. 
A rendezvény szeptember 22-én délután kezdődött a csíkszeredai Fenyő szállodában a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumával. A zárt körű találkozón nemcsak a gazdaszervezetek képviselői voltak jelen, hanem igen széles körben azok a magánfinanszírozási (LAM Alapítvány), vagy oktatással, tájékoztatással (Agro Center) foglalkozó szervezetek, amelyek elsősorban a gazdákat segítik tevékenységükkel. A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy csak összefogással lehet erősíteni az agráriumot. És nemcsak a magyarországi mezőgazdasági minisztérium, a NAK és a határon túli szervezetek közötti együttműködést kell erősíteni, hanem mindenekelőtt a gazdaszervezeteknek kell egységesebb közképviseletbe tömörülniük. Darabos Tamás, a NAK főigazgatója elmondta, hogy a kamara a brüsszeli irodán keresztül nagyon komoly szakmai, ugyanakkor jogi hátteret is biztosíthat a határon túli gazdaszervezeteknek. Erős lobbitevékenységet tudnak folyatni Brüsszel felé, ami akár egyenes út, lehetőség is arra, hogy az unióval szemben felmerült kérdéseket tisztázzák, de javaslatokat is megfogalmazhatnak azok a mezőgazdászok, akik profit-orientált gazdasági tevékenységet szeretnének folytatni. Elhangzott az is, hogy mind a magyar szaktárca, mind a NAK támogatja a határon túli falugazdász-hálózat kiépítését. Létezik ugyan ezzel a feladatkörrel felruházott romániai szervezet, az agrárkamara, azonban szervezési és anyagi fedezet hiányában mindeddig nem sikerült hatékonyan működnie. Azért, hogy emiatt a határon túli, köztük az erdélyi gazdák ne maradjanak le azokról a lehetőségekről, amelyeket az unió a 2014-2020-as finanszírozási időszakban felkínál, szükség van minél előbb a hálózat kiépítésére. 
Felmerült a székelyföldi termékek magyarországi forgalmazásának a lehetősége is. Ehhez azonban nagy mennyiségű, minőségi termékre van szükség. A Góbé termékcsoport is igazolja, hogy csakis úgy lehet piacra kerülni, hogy a különböző – kiváló minőségű – terméket egységes védjeggyel látják el. Ezt célozza meg az Áldomás márkanév is, ami arra ösztönzi a magyarországi ős- és kistermelőket, hogy a nemzetközi piacokon is megtalálják a helyüket. Ehhez a székely termékeknek is ki kell építeni egy minőségbiztosítási rendszert. Ötletként elhangzott, hogy ebbe bekapcsolódhat az egyetemi szféra is, ami egyrészt elérhetővé tenne a gazdák számára a tudásanyagot, aminek köszönhetően előállíthatók a nemzetközi piacnak megfelelő termékek, ugyanakkor biztosítanák a termék-
ellenőrzést is. Ez másfajta gazdaszemléletet igényel, éspedig: a gazdák ne egyenként próbálkozzanak az értékesítéssel, hanem piacorientáltan szegmentálják a termékeket. A fórum konklúziója: a magyarországi szaktárca, a különböző szakmai és oktatási intézmények támogatják azokat a határon túli kezdeményezéseket, amelyek megerősítik a határon túli mezőgazdász-társadalmat, hiszen ezáltal az otthonmaradást is ösztönzik. 
Szeptember 23-án, a megyeháza gyűléstermében zajlott a Vidék–képzés–fejlesztés című agrárkonferencia, amelyen többek között részt vett Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke, aki azt mondta, az Európai Uniónak köszönhető egységes gazdasági teret okosan kell kihasználni a jövő nemzedéke érdekében. Huszonöt éve, hogy Székelyföldön elkezdődött az agrárképzés a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány tevékenységével, 15 éve a Sapientia EMTE indított ilyen irányú oktatást. Szükség van a fiatalokra, hiszen egy globalizálódó világban csak azok tudnak megmaradni, akik szervezetten vesznek részt a termelésben, a piacon. A tudás hatalom, érték, vagyon, és külön érték az együttműködés képessége, fogalmazta meg, majd zárszóként azt mondta, a Kárpát-medencében gondolkoznak, és nyitottak a közös feladatra.  
Tánczos Barna, a szenátus mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidékfejlesztési szakbizottságának titkára két fontos törvényt ismertetett. Az egyik az úgynevezett szupermarketek törvénye, amely arra kötelezi a nagy üzletláncokat, hogy 2017. január elsejétől az élelmiszer-ipari termékek felét a „rövid élelmiszerlánc” útján szerezzék be, vagyis hazai termelőktől vásárolják fel. 
A másik törvény az új szövetkezeti rendszerre vonatkozik, ez arra ösztönzi a gazdákat, hogy létrehozzák ezeket az együttműködési formákat. A törvény adókedvezményt biztosít azoknak a szövetkezeteknek, amelyeket ezentúl megalakítanak, a meglévőknek pedig öt évre garantálja az adómentességet. A szövetkezet is lehívhatja a területalapú támogatást, és visszaoszthatja az „aktív gazdáknak”, azoknak, akik nem csak földterületeikkel tagjai a társulásnak, hanem gyakorlatilag meg is dolgozzák azokat. Mindkét jogszabály célja, hogy minél több élelmiszeripari termék kerüljön ki a hazai termelőktől. 
„Látnunk kell, hogy a feltételeket, a minőségi és mennyiségi elvárásokat a piac diktálja. Piacorientált értékesítési politikát kell folytasson minden egyes gazda. Aki ezentúl meg akar élni a gazdálkodásból, csak akkor teheti meg, ha terméket állít elő, de ennek tudja biztosítani a folyamatosságát és a minőségét.” 
Ezért is az egyik szekcióülés fő témája a szövetkezésről szólt. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, ilyen jellegű szakmai együttműködés alakult ki az elmúlt időszakban Hargita megyében a tej- és gyümölcsfeldolgozásban. S jó példa az is, hogy a Székely termék védjegy több mint ezer termelőnek jelent jövedelmet.  A gondok között a húsfeldolgozást említette, ahol továbbra is dolgozni kell azon, hogy ebben a szakágban is kialakuljon az érintettek közötti jó együttműködés. A legnagyobb problémát az agrárkamara-rendszer hiányában látja, mert így nincs kapcsolat az intézmény és a gazdák között. Ezért is jó volna tanulni a magyarországi példákból, fogalmazta meg, és továbbra is azt kívánta, hogy legyenek pozitív eredményei a magyar–magyar együttműködésnek. 
Szombaton délután a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban volt a gödöllői Szent István  Agrártudományi Egyetem csíkszeredai tagozatának tanévnyitója. A jubileumi rendezvényen a székelyföldi agrárképzés 25. évfordulóját is ünnepelték. Magyar Ferenc főigazgató többek között elmondta, hogy 1991-ben 37 hallgató kezdte itt el az iskolát. 2006-ig  több mint ezren szereztek diplomát. 2012-től vidékfejlesztési agrármérnöki képzés is zajlik 30 hellyel. Minden tanévben túljelentkezés van erre a szakra is. Az idén a helyi igényléseknek eleget téve beindult a vadgazda mesterképzés. A magyar állam támogatásának köszönhetően 25 ingyenes helyet biztosítanak. S az is jó jel, hogy máris háromszoros a túljelentkezés. S míg a Sapientia elsősorban a frissen végzett fiatalokat célozza meg, addig Csíkszeredában olyanok tanulnak, akik az idősebb korosztályhoz tartoznak, a mindennapi munka mellett nem tudják vállalni a nappali tagozatot, de a munkahelyük miatt vagy a gazdaságuk irányításához  szükségük van a szaktudásra. 
A Csíkszéki Gazdanapok Csíkszentsimonban, a Csaba testvér alapítványa által gondozott Szent László Gyermekvédelmi Központban zárult, ahol a különböző helyi termékek bemutatója mellett versenyképes termékekkel vonultak fel a kézműves sajtkészítők a csíkszentsimoni Csengő tájszövetkezet által szervezett sajtmustrán, volt  lófajta- és szarvasmarha-bemutató, kisállat-kiállítás, kézművesvásár, szekérhajtó és rönkhúzó verseny, valamint kulturális program is.  

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató