Az EKB kitart a laza monetáris politika mellett
Draghi leszögezte, továbbra is nagy szükség van gazdaságösztönző intézkedésekre, ezért az eurót használó országokban tapasztalható fejlemények dacára folytatódni fog az EKB kötvényvásárlási programja.
Az euróövezeti országokban megugró infláció ellenére az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett, az emelkedés ugyanis csak átmeneti és jórészt az olajárak növekedésének számlájára írható – jelentette ki Mario Draghi, a pénzintézet vezetője hétfőn az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának meghallgatásán.
Draghi leszögezte, továbbra is nagy szükség van gazdaságösztönző intézkedésekre, ezért az eurót használó országokban tapasztalható fejlemények dacára folytatódni fog az EKB kötvényvásárlási programja.
A pénzintézet vezetője beszámolt az európai gazdaság fellendüléséről, amelyet szerinte jól mutat a bruttó hazai termék (GDP) növekedése és a 2009 májusa óta mért legalacsonyabb munkanélküliségi ráta. Mint mondta, a kötvényvásárlási program hatékonynak bizonyult, ezért terveik szerint március után meghosszabbítják decemberig vagy még tovább.
Az EKB-nak nem kell reagálnia az infláció rövid távú emelkedésére, csak a tartósabbnak bizonyuló változásokra – közölte Draghi, aki szerint az árnyomás az energia és az élelmiszer árát leszámítva továbbra is rendkívül alacsony.
A hétfői meghallgatásról beszámoló sajtóhírek emlékeztettek, hogy a decemberben és januárban növekvő infláció tovább szította a vitát az Európai Központi Bank rendkívül laza monetáris politikájának lezárásáról, a kötvényvásárlási program kivezetésének gyorsításáról. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt hangsúlyozta egy hétvégi interjúban, hogy az EKB monetáris politikája „túlságosan laza Németország számára”.
Mario Draghi emellett reagált Peter Navarrónak, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi főtanácsadójának múlt heti kijelenté-seire, amelyek szerint Németország a „durván alulértékelt” euró révén kizsákmányolja főbb kereskedelmi partnereit, köztük az Európai Unió más országait és az Egyesült Államokat.
„Nem vagyunk árfolyam-manipulátorok” – mondta Draghi, hozzátéve, hogy az euróövezet közös jegybankja utoljára 2011-ben avatkozott be a devizapiaci árfolyamokba.
Az ülésen a képviselők közül többen aggodalmuknak adtak hangot az Egyesült Államokban tervezett protekcionista gazdaságpolitikai intézkedésekkel, valamint azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump pénteken rendeletet adott ki a szigorú banki szabályozások lehetséges enyhítéséről.
„Aggodalommal tekintünk a lehetséges protekcionista intézkedésekre, minthogy az Európai Unió a szabadkereskedelemre épül, de ki kell várnunk a végét” – vélekedett Draghi. Szerinte veszélyes lehet a bankszektorra vonatkozó szabályok amerikai enyhítése, az ugyanis „elvetheti a magjait” egy újabb pénzügyi válságnak és felboríthatja a „lassú, de biztos gazdasági fellendülést lehetővé tevő relatív stabilitást”.
