Az eljegyzés és annak jogi következményei
A 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia új Polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lépett érvénybe.
A 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia új Polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lépett érvénybe.
Az új Polgári törvénykönyv (a következőkben Ptk.), újra egyesítette a polgárjog és az ahhoz kapcsolódó jogi ágakat és polgárjogi, családjogi, kereskedelmi jogi és más, ezekhez kötődő szabályozásokat foglal magában. Egyetlen probléma lesz észlelhető a Ptk. gyakorlatában, pontosabban az, hogy az új polgári perrendtartás érvénybe lépésének pontos pillanata még nem ismert, ennek következtében egyes új előírások nehezen, vagy akár egyáltalán nem is lesznek alkalmazhatók.
Ez alkalommal egy új jogintézményt fogunk bemutatni. Ez az eljegyzés.
A Ptk. 266-os törvénycikkelye szerint eljegyzésnek nevezzük a házasságkötés kölcsönös ígéretét.
Az erre vonatkozó törvényes előírások értelmében az eljegyzés érdekében a jegyesek ugyanazoknak a kitételeknek kell eleget tegyenek, mint a házasság érvényes megkötéséhez. E szabály alól kivételt is előírtak: a jegyeseknek, amennyiben azok kiskorúak, az orvosi véleményezés és a gyámsági bíróság jóváhagyása (a mai gyámhivatal jogutódja) nem szükségesek.
Az eljegyzés nem kötelező kitétel a házasság megkötéséhez.
Azt is szabályozták, hogy az eljegyzés, ugyanúgy, mint a házasságkötés, csakis egy nő és egy férfi között jöhet létre.
Az a jegyes, aki az eljegyzést felbontja, nem kötelezhető a házasság megkötésére.
Az eljegyzés felbontása esetén nem érvényes a kötbér-kikötési záradék. Kötbér-kikötési záradéknak (románul clauză penală) nevezzük azt a szolgáltatást, amelyet a szerződő fél a nem teljesítés vagy a nem megfelelő teljesítés esetére a másik szerződő félnek ígér.
Az eljegyzés felbontása érvényes bármilyen formaság nélkül és bármilyen eszközzel bizonyítható (tehát tanúval is).
Az eljegyzés felbontása nyomán minden olyan ingóságot vagy ingatlant, amelyet a jegyesek eljegyzéskor, a jegyesség alatt, a házasság megkötése érdekében kaptak, vissza kell szolgáltatni, kivéve az ilyenkor szokásos ajándékokat.
Az ilyen javakat természetben kell visszaszolgáltatni. Amennyiben az már nem lehetséges, azok értékét kell visszaadni.
Ez a szabály nem alkalmazható akkor, amikor a jegyesség felbontása az egyik jegyes elhalálozásának következménye.
A visszaéléssel történő jegyességbontás esetében a hibás jegyes kártérítésre kötelezhető a házassági előkészületek érdekében hozott költségek, illetve bármilyen más kár megtérítése érdekében.
Ugyanilyen módon felel az a jegyes is, amelyik a másikat késztette az eljegyzés felbontására.
Az ilyen jellegű kártérítési kéréseknek az eljegyzés felbontásától számítva egyéves elévülési határidejük van. Ez azt jelenti, hogy ilyen jellegű kérést csakis egy éven belül lehet indítványozni, a jegyesség felbontásától számítva.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
