Az élőhelyek helyreállítását sürgetik

A közeljövőben szavazásra bocsátják a törvénytervezetet

Tavaly tette közzé az Európai Bizottság az EU természet-helyreállítási törvénytervezetét (Restore Nature), amely megállíthatja kontinensünkön a biodiverzitás csökkenését. Ha ez törvényerőre emelkedik, az európai zöldmegállapodás megvalósítását szolgálja majd.

A törvénytervezet mellett számos európai szakmai szervezet indított közös petíciós kampányt, amihez civil szervezetek is csatlakoztak. Azt szeretnék elérni, hogy az európai politikusok felelős döntést hozzanak, mert félő, hogy az ellenlobbi számos ponton „megszelídítheti” a törvénytervezetet, amely jelenleg a szakmai bizottságoknál van, megszavazására pedig akár a jövő hónapban sor kerülhet. Ha az eredeti tervezetet megszavaznák, az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb természetvédelmi törvénye lehetne  – mutatott rá Parragh Katalin, a marosvásárhelyi Milvus Csoport természet- és madárvédelmi egyesület munkatársa, a romániai kampány projektvezetője.

Vesztesek leszünk?

Eddig az Európai Unióban a tagállamok természetvédelmi területek létrehozására és a meglévők védelmére próbáltak figyelni, de mára egyértelművé vált, hogy a természetvédelmi területek megóvásával már nem lehet biztosítani azokat a javakat (ökoszisztéma-szolgáltatások), amelyeket a természet nyújt az emberiség vagy az európai ember számára. Kettős válságot élünk meg, az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség elvesztését, ezek pedig egymást gerjesztő folyamatok, tehát ha nem tudjuk megállítani vagy legalábbis megfelelően lelassítani a biodiverzitás elvesztésének ütemét, egyértelműen vesztesei leszünk a klímaváltozásnak. Csak a tavaly Románia 365 millió eurót veszített a klímaváltozás hatására, és ezt már érzi a lakosság, hiszen mindnyájan küzdünk a szárazsággal, a hőséghullámokkal, az új kórokozókkal. 

Ezen a helyzeten próbál segíteni a természet-helyreállítási törvény, amely azt írja elő, hogy 2030-ig az európai kontinens élőhelyeinek egyötödét, 2050-ig pedig teljesen helyre kell állítani. Ugyanis világszerte egymillió fajt veszélyeztet a kihalás veszélye, az ökoszisztémák állapota gyorsan romlik, míg az EU-ban a védett élőhelyek 81%-a és a fajok 63%-ának helyzete rossz vagy nem megfelelő. Az új törvény megjelenése egy fokozottabb természetbarát politikát tenne kötelezővé a tagállamokban, és az élőhelyek visszaállításához erőforrásokat is rendelne, ami gazdasági haszonnal is járna, minden erre a célra befektetett euró akár harmincszorosan is megtérülhet.

A gondolkodást kell megváltoztatni

A törvény nem a területek jelenlegi rendeltetését szeretné megváltoztatni, hanem az emberek gondolkodását, hiszen az intenzív mezőgazdaság olyannyira tönkretette a talajokat a vízmegtartás és a termékenység szempontjából egyaránt, hogy az már fenntarthatatlan. Ez látható Romániában is, hiszen a Bărăgan lassan elsivatagosodik, valójában már csak a támogatásoknak köszönhetően művelik, ebben a helyzetben a törvénytervezet a területek zöldebb, fokozottabban környezetbarát módon való megművelését szeretné elérni. Maros megyében még jó a helyzet, mert nincsenek több száz hektáros nagy mezőgazdasági területek, és várhatóan lesz támogatás a kisparcellás gazdálkodás megtartására, a talajok leromlásának visszafordítására. A mezőgazdasági területek mellett lesz pénz a települések zöldebbé, élhetőbbé tételére is. A lényeg, hogy az emberek megértésék: változtatni kell a gazdálkodási formákon, mind a termények, mind az agrotechnika szempontjából alkalmazkodni kell az új éghajlati viszonyokhoz, s ez a törvény megfelelő tudást és pénzt rendelhetne hozzá. Románia lakosságának 70%-a tart a klímaváltozástól, az élőhelyek elvesztésétől, a megkérdezettek 78%-a próbált is már valamit tenni a jelenség ellen – mutatja a statisztika.

Felelős döntést várnak

A törvénytervezetet már a következő hónapban szavazásra bocsáthatják, addig is a természetvédelmi szervezetek Európa-szerte felvilágosító kampányt folytatnak, és arra is buzdítják az embereket, hogy hallassák hangjukat, egy petíciókampánnyal hívják fel a politikum figyelmét, hogy a természet helyreállításának kérdése lassan lakossági igény is, továbbá felszólítják a politikusokat, hogy döntsenek felelősen a kérdésben. Az utóbbi években az EU-ban számos megállapodás született, de a vállalások semmit sem érnek, hiszen tavaly is rekordot döntött például a szén-dioxid-kibocsátás. Nem vállalásokra, hanem cselekvésre van szükség – hangsúlyozzák a szakmai szervezetek. Romániában még elfogadható a helyzet, az ország európai viszonylatban nem áll rosszul a biodiverzitás szempontjából, de „egy kalapban” vagyunk a többi európai állammal, hiszen egy a csapadék- és éghajlatrendszerünk, és nekünk is jobb lesz, ha európai szinten helyreállítják az élőhelyeket – mondta el a marosvásárhelyi szakember.