Az első szög Schengen koporsójába?
Az EU-tagállamok belügyminiszterei egyetértésre jutottak arról, hogy rendkívüli körülmények – például a külső határok védelmének súlyos hiányosságai – esetén akár hosszabb időre is vissza lehessen állítani az ellenőrzést a schengeni övezet belső határain.
Az EU-tagállamok belügyminiszterei egyetértésre jutottak arról, hogy rendkívüli körülmények – például a külső határok védelmének súlyos hiányosságai – esetén akár hosszabb időre is vissza lehessen állítani az ellenőrzést a schengeni övezet belső határain.
A döntés heves reakciókat váltott ki Brüsszelben, ahol egyesek „populista tendenciákat” és „a múltba történő visszalépést” emlegetnek. A miniszteri határozat kivívta az Európai Bizottság haragját is. Semmiképpen sem felel meg „Schengen szellemének”, ha az egyes államok pusztán egy menekültáradatra hivatkozva önhatalmúlag lezárhatják határaikat – füstölgött felháborodottan Cecilia Malmström belügyi EU-biztos. A schengeni reform körül kirobbant vita egyre élesebbé válik. Nemcsak az Európai Parlament, de az Európai Bizottság is azzal fenyegetőzik, hogy az Európai Bírósághoz fordul, mert úgy látja, hogy sérültek a jogai.
Egy évvel ezelőtt még egészen más volt a helyzet. A tagállamok és az EU egyetértett abban, hogy korszerűsíteni kell a schengeni rendszerre vonatkozó szabályokat. Az okot erre a Párizs és Róma között kirobbant vita szolgáltatta, miután az olasz hatóságok minden további nélkül engedélyezték több ezer tunéziai menekült kiutazását Franciaországba. A másik vitát a dán kormány bejelentése váltotta ki arról, hogy ismét bevezeti az állandó vámellenőrzést a szárazföldi határon. Berlin megütközve reagált a lépésre, majd Hans-Peter Friedrich belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Koppenhága döntése olyan „spirálnak lehet a kezdőpontja”, amelynek a végén egyik uniós tagállam a másik után ereszti le a sorompókat a határain. Pontosan ez a nemzeti különút az, amelyet rég meghaladottnak véltek a schengeni rendszerhez tartozó országok. „Meg kell védenünk Schengent a populista motivációtól, a választási hadjáratok befolyásától és a belpolitikai nyomástól” – figyelmeztetett Malmström. A svéd EU-biztosnak azonban nem sikerült elfogadtatnia azt a javaslatát, hogy EU-n belüli többségi döntéssel állítsák helyre a bizalmat Schengen iránt. Ezzel az akarta elkerülni, hogy „egy tagállam a sajtóból értesüljön arról, hogy a szomszédja felújítja a határellenőrzést”.
