2024. november 28., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett panasz

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (Curtea Europeană a Drepturilor Omului) tájékoztatója szerint ez a bíróság olyan nemzetközi szervezet, amely bizonyos feltételek mellett kérelmeket fogad el olyan személyektől, akik az Emberi Jogok Európai Egyezménye által szabályozott valamely jog megsértését panaszolják fel.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (Curtea Europeană a Drepturilor Omului) tájékoztatója szerint ez a bíróság olyan nemzetközi szervezet, amely bizonyos feltételek mellett kérelmeket fogad el olyan személyektől, akik az Emberi Jogok Európai Egyezménye által szabályozott valamely jog megsértését panaszolják fel.

Az említett egyezmény egy nemzetközi szerződés, amelyben számos európai ország arra vállalt kötelezettséget, hogy bizonyos alapvető jogokat tiszteletben tartanak és megvédenek.

Az egyezmény különösképpen a következő jogcsoportokat védi: az élethez való jogot; a tisztességes eljáráshoz való jogot polgári és büntetőügyekben; a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot; a véleménynyilvánítás szabadságát; a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát; a hatékony jogorvoslathoz való jogot; a javak háborítatlan élvezetéhez való jogot, a választójogot, a választhatósághoz való jogot stb.

Amennyiben valaki úgy véli, hogy a szerződő államok valamelyike közvetlen és személyes hátrányára megsértette ezen alapvető jogok valamelyikét, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat ilyen jellegű kérelemmel.

Fontos tudni, hogy a bíróság nem fellebbviteli bíróság a nemzeti bíróságok határozataira nézve, ugyanakkor nem változtathatja meg és nem helyezheti hatályon kívül azokat. Másrészt nem avatkozhat be közvetlenül egy bizonyos hatóságnál vagy intézménynél.

Az említett egyezmény 35. cikkelyének első bekezdése szerint az ügyet csak akkor lehet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati (fellebbezési, felfolyamodási) lehetőséget kimerítették.

Panasszal attól az időponttól számított hat hónapon belül lehet élni, amikor a hazai végleges határozatot meghozták. Amennyiben a felsorolt feltételek nem teljesülnek, a bíróság nem foglalkozik az üggyel és azt elfogadhatatlanként visszautasítja.

Ugyanakkor a kérelemnek az egyezményben foglalt valamelyik jogra kell vonatkoznia. A panaszolt jogsértés tárgya lehet pl. fogva tartottak kínzása és bántalmazása; a jogellenes fogva tartás; polgári vagy büntetőeljárások fogyatékosságai; megkülönböztetés valamely jog gyakorlása során; az intézményekben elhelyezett gyermekek szüleinek jogai csorbulása; magánlakás és levelezés tiszteletben tartásának megszegése; a véleménynyilvánítás vagy a tájékoztatás, illetve tájékozódás korlátozása; gyűlésen vagy tüntetésen való szabad részvétel korlátozása; kiutasítás vagy kiadatás; tulajdon elkobzása; kisajátítás stb.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye által megszabott eljárási szabályok több általános jellegű rendelkezést tartalmaznak az Emberi Jogok Európai Bíróságának kérvénnyel való megkeresésével kapcsolatosan és azok elbírálására nézve is.

Bármely egyén, aki arra hivatkozik, hogy az egyezményben foglalt jogok megsértésének az áldozata, közvetlenül a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordulhat kérelmével, azt állítva, hogy a szerződő államok egyike megsértette az egyezményben foglalt valamely jogot. A kérelmezőknek szóló útmutató és a kérelmezői űrlap a bíróság hivatalától igényelhető és ugyanakkor megtalálhatóak annak internetes oldalán.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárása érveléses és ellenérveléses jellegű és nyilvános (hacsak a kamara/nagykamara valamilyen különleges körülményre való tekintettel másként nem határoz). A felek által a bíróság hivatalához benyújtott beadványok és egyéb iratok a nyilvánosság számára elvben hozzáférhetők.

Az egyéni kérelmezők kérelmüket saját maguk is benyújthatják. A jogi képviselet ezzel együtt ajánlott. Ellenben abban az esetben, ha a kérelemről a bíróság értesíti a szerződő állam kormányát is, a jogi képviselet főszabályként kötelező. Az Európa Tanács a megfelelő anyagiakkal nem rendelkező kérelmezők részére bevezette a jogsegélyrendszert.

Annak ellenére, hogy a bíróság hivatalos nyelve az angol és a francia, a kérelmek bármely olyan nyelven benyújthatók, amely a szerződő államok valamelyikében hivatalos nyelv (tehát akár magyarul vagy románul is). Ha a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítják, a továbbiakban a bíróság hivatalos nyelveinek valamelyikét kell használni, hacsak a kamara/nagykamara elnöke nem engedélyezi a kérelem eredeti nyelvének további használatát.

Minden egyéni kérelem felkerül valamelyik szekció ügylistájára, majd a szekcióelnök előadó bírát nevez ki az ügyben.

Az előadó bíró az ügy előzetes vizsgálatát követően dönt arról, hogy azt a háromtagú bizottság vagy valamelyik kamara elé utalja-e.

A bizottságok egyhangú határozattal elfogadhatatlannak nyilváníthatják, vagy törölhetik az ügylistáról azokat a kérelmeket, amelyek esetében ez további vizsgálat nélkül megtehető.

A kamarák vizsgálják meg az államközi kérelmeket, az előadó bíró által közvetlenül eléjük utalt ügyeket, valamint azokat a kérelmeket, amelyeket a háromtagú bizottság nem nyilvánított elfogadhatatlannak. A kamarák az ügy elfogadhatóságáról és érdeméről is határoznak, általában külön határozatban, vagy – ha ez indokolt lenne – egyidejűleg.

Az eljárás első szakasza általában írásban zajlik. A kamara azonban tárgyalás tartásáról is határozhat. Ilyen esetekben a tárgyaláson rendszerint az ügy érdemét érintő kérdéseket is vizsgálják.

A kamara az elfogadhatóság kérdésében szótöbbséggel határoz. A határozatot indokolással kell ellátni és nyilvánosságra kell hozni.

Elfogadhatónak nyilvánított kérelmek esetében a kamara felhívhatja a feleket, hogy csatolják esetleges további bizonyítékaikat, illetve írásos észrevételeiket. Ha az elfogadhatóság körében nem került sor tárgyalásra, a kamara úgy is határozhat, hogy az ügyben érdemi tárgyalást tart.

A kamara elnöke indítványozhatja, ill. engedélyezheti az eljárásban félként részt nem vevő bármely szerződő államnak, továbbá a kérelmezőtől különböző bármely érintett személynek, hogy tegyen írásos észrevételeket, valamint – kivételes körülmények esetén – képviseltesse magát a szóbeli tárgyaláson.

Az eljárás időtartama alatt a felek a bíróság hivatala vezetőjének közreműködésével tárgyalásba bocsátkozhatnak, hogy az ügy békés megegyezéssel lezárható legyen. Ezen tárgyalások bizalmas jellegűek.

A kamarák szótöbbséggel hozzák meg ítéletüket. Az ügy megvitatásában részt vevő bírák bármelyike jogosult egyetértő vagy eltérő értelmű különvéleményt fűzni az ítélethez, illetve csatolni arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy azzal nem ért egyet.

Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com

 

 

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató