Az enyhe időjárás miatt nincs ok aggodalomra

„A telet nem eszi meg a farkas”

Az utóbbi években szokatlanul enyhe az időjárás. Január elsején lepkék, méhek röpködtek a zöldellő mezőkön, legelőkön. Dr. Nyárádi Imre-István docenst, a Sapientia EMTE dékánhelyettesét, az agrármérnöki szak tanulmányi programfelelősét arról kérdeztük, hogy miként érinti az időjárás a növény- és gyümölcstermesztést. 

Az egyetem oktatója elmondta, hogy nincs ok az aggodalomra. „A  telet nem eszi meg a farkas”, előbb-utóbb a megszokott téli időjárás is beköszönt. A január eleji magasabb hőmérsékleti értékeknek van negatív és pozitív hatása is a növényi állományokra. Az őszi vetésű állománynak, mint a lucerna, a szalmásgabonák, a repce, viszonylag kedvező lehet, mert a növények ilyenkor még vegetálnak. A talaj menti fagy  ugyanis jelentős állománygyérülést okozhat. A korábbi években volt eset, hogy ki kellett forgatni a súlyos fagykárt szenvedett vetéseket. Növényvédelmi szempontból az enyhe tél előnytelen lehet, hiszen a kártevők és kórokozók könnyen túlélik ezt az időszakot, és később nagyobb lesz a fertőzésveszély, ugyanis a kemény telek csökkentik a fertőző képletek számát. Amennyiben tovább tart az enyhe időjárás, a gyümölcsfák nem a naptár szerinti időjárást érzékelik, hanem azt, hogy a nyugalmi állapotban a hőérzetük mennyi energiát halmoz fel, így esély van arra, hogy ha továbbra is ilyen meleg lesz, februárban rügyet bontanak. Amennyiben márciusban  vagy április elején fagypont alá csökken a hőmérséklet, ez katasztrofális lehet, kompromittálódhat az idei termés. 

Jelenleg a gazdáknak nincs amit tenniük a szokatlanul magas hőmérséklet, illetve a klímaváltozás következményeinek megelőzésére. A szántóföldeken nincs mit dolgozni. Fel kell készülni a szokásos feladatokra. Ha ilyen enyhe tél lesz, akkor március, április környékén aktiválódhatnak a növények, de mivel a korábban említett ok miatt több lesz a kórokozó és kártevő, nagyobb figyelmet kell fordítani a növényvédelemre. A gazdák kövessék, hogy milyen károsítók jelennek meg a 

gyümölcsösökben, kérjék ki a szakértők véleményét, hogy megtalálják a megfelelő kezelési módot. Nagyobb, több száz hektár körüli gyümölcsösökben vagy szőlősökben el lehet kezdeni a fametszést, hogy márciusig be lehessen fejezni ezt a munkálatot. Az első komoly fagyok (november, december) nyugalmi állapotot idéznek elő az évelő növényekben, ezt követően elkezdődhet a metszés. A háztáji metszés a kisebb munkavolumen miatt ráér, hiszen február végén, március elején is elvégezhető a művelet, nem károsítja a gyümölcsfákat, szőlőtőkéket. 

Dr. Nyárádi Imre-István szerint nem kell megijedni. A gazdák szerezzék be a szükséges inputokat, annál is inkább, mivel a gazdasági helyzet miatt további áremelkedésre lehet számítani. Készüljenek fel a tavaszi munkára úgy, hogy amikor szükséges, ne „tűzoltómunkát”, hanem betervezett, szakszerű beavatkozást végezzenek, ezzel is növelve az esélyt a jó termésre. S ez most már – a gazdasági és az időjárási körülményekre való tekintettel – egyre nagyobb odafigyelést igényel, és nagyobb felelősséggel is jár.