Az EP kulturális bizottságában elítélték a Minority SafePack elutasítását

„A Minority SafePack elutasítása kapcsán felmerül a gyanú, hogy az Európai Bizottság egyszerűen a könnyebb utat választotta, ahelyett hogy intézkedéseket javasolt volna az Európai Unió kulturális és nyelvi sokféleségének védelmében, és elindított volna egy valódi párbeszédet a kisebbségi jogokról mint alapvető emberi jogokról, valamint vitába szállt volna a kisebbségi kérdésben vonakodó tagállamokkal” – mondta Vincze Loránt az Európai Parlament (EP) kulturális bizottságának csütörtöki ülésén. A CULT bizottság az MSPI elutasítását követően kezdeményezett eszmecserét az EB képviselői és a képviselők között.

Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője, a művelődési bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés aláássa a részvételi demokrácia eszközét: „Az Európai Parlament nagy igyekezettel készül az Európa jövőjéről szóló vitára. Ennek a vitának a középpontjában az európai polgárok kell legyenek, állampolgári agorákat akarunk létrehozni. De mi is igazán a Minority Safepack, ha nem egy állampolgári agora? Ráadásul egy olyan agora, amelynek 1,2 millió résztvevője van! Ha az Európai Bizottság valóban komolyan veszi a polgárok akaratát, akkor felül kell vizsgálja a Minority SafePack polgári kezdeményezésre adott válaszát. Új és konkrét elemeket tartalmazó választ kell kidolgozzon.”

A bizottság tagjai, illetve a többi érintett szakbizottság képviselői egyaránt elítélték az EB döntését. Megalapozatlannak nevezték az MSPI kilenc pontjára adott válaszát, valamint figyelmeztettek, hogy a döntés szembemegy 1,2 millió uniós polgár igényeivel, több tagállam és regionális kormánytámogató határozatával, a parlamenti bizottságok álláspontjával, illetve az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott határozatával.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a petíciós és az alkotmányos ügyi bizottságok képviseletében szólalt fel, rámutatva: az EB 22 oldalas válasza az MSPI-ben megfogalmazottakra a jelenlegi intézkedések felületes felsorolása, amelyek közül számos egyáltalán nem kapcsolódik a kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. Példának azt hozta fel, hogy az MSPI kéri egy nyelvi sokféleségi központ létrehozását, amely a legkisebb és legveszélyeztetettebb nyelvekre fókuszálna. Az EB válasza szerint ezzel az Európai Modern Nyelvek Központja foglalkozhatna. Az Európa Tanács által működtetett központnak azonban nincs illetékessége a kisebbségi és regionális nyelvek terén, és 26 éves története során soha nem is foglalkozott velük. „Az ilyen típusú hibák és felületes megközelítések megbocsáthatatlanok, amikor az unió alapértékeiről van szó” – figyelmeztetett Vincze Loránt. (közlemény)