Az EP napirendjén a Tavares-jelentés
Az Európai Parlament (EP) ma folytatja le a plenáris vitát, szerdán pedig szavaz Strasbourgban az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentésről, amelyet Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő készített. A keddi vitában részt vesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Az Európai Parlament (EP) ma folytatja le a plenáris vitát, szerdán pedig szavaz Strasbourgban az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentésről, amelyet Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő készített. A keddi vitában részt vesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) június 19-én fogadta el a jelentéstervezetet, 31 szavazattal 19 ellenében, 8 tartózkodás mellett.
A tervezet szerint a magyarországi változások iránya távolodást jelent az uniós értékektől, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben, megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének kockázatához vezet. A dokumentum számos ajánlást fogalmaz meg Magyarországnak – így például azt, hogy a törvényhozásnak vissza kellene állítania az Alkotmánybíróság döntési jogkörét költségvetési kérdésekben, és a testület megválasztásakor konszenzusra kellene törekedni az ellenzéki pártokkal. A magyar hatóságoknak – indítványozza a jelentés – fel kellene kérniük az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületét, a Velencei Bizottságot, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) demokratikus intézményekkel és emberi jogokkal foglalkozó hivatalát (ODIHR) az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.
A Tavares-jelentéstervezet utal az uniós alapszerződés 7. cikkének első pontjában leírt eljárásra, miszerint az uniós intézmények a tagállamok nyolcvan százalékának támogatásával és az EP beleegyezésével vizsgálatot indíthatnak, hogy megállapítsák, fennáll-e az adott tagállamban az uniós szerződésben lefektetett alapvető értékek sérelmének kockázata. A tervezet azt kéri az EP házbizottságától, hogy vegye fontolóra Magyarországgal szemben ilyen eljárás megindítását, ha a javaslatokra megszülető magyar válaszok nem állnak összhangban az európai alapértékekkel.
Az állásfoglalás-tervezet – a magyar kérdéskörön túllépve – indítványozza egy új, úgynevezett „koppenhágai mechanizmus” kialakítását, amelynek révén minden uniós tagállamban folyamatosan felügyelnék az EU alapértékeinek érvényesülését. A „koppenhágai kritériumokként” emlegetett alapjogi követelményrendszer érvényesülését ugyanis mindmáig csupán az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban figyelik, a taggá válás után már nem.
A fideszes EP-képviselőcsoport szerint a LIBE bizottságban elfogadott Tavares-jelentéstervezet nem más, mint „az európai baloldal pártdiktátuma”, annak tartalma elfogult, elfogadhatatlan. Közleményükben a fideszesek felhívták a figyelmet arra: a jelentésnek akkor sincs semmilyen jogi, költségvetési, illetve gazdasági következménye Magyarországra nézve, ha azt az EP plénuma is elfogadja.
Az MSZP EP-képviselői ugyanakkor nyilatkozatban üdvözölték, hogy a LIBE által elfogadott Tavares-jelentés nem tartalmaz olyan kitételeket, amelyek a magyar állampolgárokat érintő szankciókat javasolnának. Szerintük a jelentésben található bírálatok „nem a magyar emberekre, hanem Orbán Viktorra és kormányára vonatkoznak”.
