Az erdélyi Gombászok Baráti Köre munkája

Fungárium a Sapientiának

Százötven gombát és a hozzájuk való fotókat tartalmazó gombapreparátum-tárt adtak át csütörtökön a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kertészmérnöki kara tanárainak a készítők, Téglás Zoltán okleveles gombaszakértő, Bélfenyéri Gábor természet- és gombafotós, valamint Tirnován Péter támogató, gyűjtő. A gombatár didaktikai eszközként gyakorlati útbaigazítást adhat egyes gombák felismeréséhez, tanulmányozásához.

Téglás Zoltán évtizedek óta gyűjti a gombákat. Korábban a Málnássy László Gombászegyesület titkára volt, majd alapító tagja a Gombászok Baráti Körének. 2007-ben jelentkezett gombaszakértői vizsgára. Akkor egyebek mellett 30 gombából álló preparátumkollekciót kellett készítenie a vizsgára. Egyik tanára – a jászvásári egyetem professzora – megdicsérte, és ez ösztönözte arra, hogy preparátumkészítéssel foglalkozzon.

– A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van egy gombapreparátum-gyűjtemény, amelyet csak úgy lehet megnézni, ha kiveszik a szekrényből és kicsomagolják, majd visszahelyezik a légmentes dobozba. Elég körülményes a hozzáférhetősége, hiszen fontos, hogy olyan körülmények között tárolják a gyűjteményt, ami megvédi minden külső hatástól. Én egy papírra helyezve légmentesen lezártam az alig három milliméteres gombametszetet, majd jegyzékkel láttam el, amin feltüntettem a gyűjtés helyét, időpontját, a gyűjtő nevét, azonosítóját, preparátorát, a szakkönyvekben is használt színjeleket használtam. Mint ismeretes, a zöld az ehető és a feltételesen ehető, a sárga a nem ehető, a vörös pedig a mérgező gombákat jelöli – mondta lapunknak Téglás Zoltán.

Ezzel a módszerrel azóta több száz preparátumot készített. Elsősorban segítette ezzel azokat a gombászokat, akik szakértői vizsgára jelentkeztek. Az első nagyobb gyűjteményt a sepsiszentgyörgyi László Kálmán gombászegyesület megalakulása 20. évfordulójára állította össze, és a társaságnak ajándékozta. Egy 150 darabból álló gyűjteményt a Marosvásárhelyi Természetrajzi Múzeumnak ajándékozott, amit a Múzeumok éjszakáján rendszeresen kiállítanak.

– A preparálás hétköznapi munka lett – mondja Téglás Zoltán, majd hozzáteszi: folyamatosan tele van a prés. Jelenleg hőfóliázó géppel zárja le hermetikusan a készítményeket. Korábban megjárta, a gombából kikelt kukacok tönkretették a munkáját. Ez ma már nem fordulhat elő.

Téglás Zoltánt rendszeresen hívják tudományos értekezletekre előadást tartani. Kuriózumként árulta el, hogy 28-féle gomba él a városban. Az évtizedek óta szervezett gombásztalálkozókon, táborokon is kiállítja, bemutatja preparátumait, ami nemcsak a szakértőket, hanem az érdeklődőket, természetjárókat is segíti a gombák azonosításában.

Gombásztúrákon ismerkedett meg Bélfenyéri Gáborral, a Gombászok Baráti Körének alapító tagjával, aki Erdély kiemelkedő gombafotósa, több mint tízezer felvételt készített róluk. Összeállította a Marosvásárhely környékén található gombák fotótárát több mint 200 fajtával. Feltérképezte a Nagy-Mező-havas gombavilágát is. Ez a tár több mint 500 fajt tartalmaz. Jelentős munka, mivel Erdélyben mintegy 600 fajt térképeztek fel. Több CD-gyűjteménye jelent meg a fotókkal és a hozzárendelt eligazító szöveggel. Rendszeresen közöl gombaismertetőt az Erdélyi Kárpát Egyesület Gyopár című lapjában és gyerekmellékletében, a Gyopárkában, fotóival magyarországi tankönyvet illusztrálnak, és természetesen mindegyre kiállítja őket, hogy minél látványosabb eligazítást nyújtson e különleges világról.

Bélfenyéri Gábor ajánlotta Téglás Zoltánnak, hogy készítsenek egy fotókkal is illusztrált preparátumgyűjteményt, amelyet didaktikai eszközként adjanak a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán működő kertészmérnöki tanszéknek. Ehhez az első gombát Gábor gyűjtötte 2019. július 16-án Koltón, az utolsót pedig alig pár napja. Bélfenyéri Gábor mellett Téglás Zoltán családja és sokan mások is hozzájárultak a gyűjteményhez, amelyet három dobozba tettek. 77 preparátum ehető, 53 nem fogyasztható, 19 mérgező és egy halálosan mérgező gombát mutat be összesen 247 A4-es formátumú oldalon, a leírás mellett  természetesen fotót is tartalmaz. Azt tervezték, hogy a Sapientia előcsarnokában kiállítják a gyűjteményt Bélfenyéri Gábor fotóival együtt, azonban a világjárvány miatt ezt a rendezvényt elnapolták.

Meg kell említeni még Tirnován Péter nevét, aki segíti a preparátort abban, hogy beszerezze a készítményekhez szükséges fogyóanyagokat, és alapító tagja a Gombászok Baráti Körének.

Téglás Zoltán elmondta, hogy előkészület alatt van a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetem biológiai karának szánt gyűjtemény, amelyben jelenleg 78 gomba van, kiegészítik 150-re. A preparátor nemcsak fungáriumokat készít, hanem összeállította a magyar–román gombanévhatározót, szakkönyvet fordított és rendszeresen gombaismertető előadásokat tart.

Bélfenyéri Gábor természetjáróként gombászott, majd fotósként  meg is örökítette a „természet ajándékait”.

– Zolival nagyon jó barátok lettünk. Preparátumait a gombásztáborokban láttam, aztán a közös hobbiból együttműködés lett. Ő kért fel, hogy gyűjtsek anyagot a fungáriumba. Ha látok valami érdekes, szép, fotogénikus példányt, lefotózom, leszedem, majd megfelelően becsomagolva leszállítom Zoltánnak. Attól hiteles a gyűjtemény, hogy a fotón ugyanaz a gomba jelenik meg, mint amit preparált. Nyolc éve tart a szoros együttműködés, ezért is jött az ötlet, hogy didaktikai céllal készítsünk egy gyűjteményt – mondta el lapunknak Bélfenyéri Gábor.

Ma már tudományos igényességgel és alapossággal végzik a munkát, amelynek célja a széles körű ismeretterjesztés, hiszen annak ellenére, hogy vannak hivatalos gombaszakértők, még mindig gyakori a gombamérgezés. Jó lenne, ha nemcsak az erdészeti szaklíceumban vagy az egyetemen tartanának ilyen tanfolyamot a gombákról, hanem a növénytani vagy a biológiai tanszéken is – akár választható tantárgyként – bevezetnék a gombászati ismereteket, s talán ehhez lesz majd nagy segítség a gyűjtemény – mondják a gombászok, majd tovább folytatva a gondolatot, hangsúlyozzák, hogy milyen felelősségteljes feladata van a gombaszakértőnek, hiszen a mulasztása emberéletekbe kerülhet.

– Magyarországon a gombászegyesületek hivatalos engedélyt kapnak gombaszakértői tanfolyam tartására. Romániában az erdészeti törvény vonatkozik ugyan a gombászásra, de nincs alkalmazási szabálya, így nem lehet tudni, hogy mulasztás esetén kit vonhatnak felelősségre. (Sz. m.: Romániában a gombagyűjtésre a 30/2006-os törvény vonatkozik, amelyet kiegészít a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztérium 246/2006-os és 768/2019-es minisztériumi rendelete – az utóbbi a gyűjthető fajták listáját tartalmazza. A jogszabály szerint csak azokat a példányokat kell szakértővel ellenőriztetni, amelyeket hivatalos engedéllyel rendelkező gyűjtők szednek le és szolgáltatnak be begyűjtőközpontba. A piacokon csupán ellenőrzött gombát szabad árulni. Ezeknek a vizsgálatáról a piacigazgatóságok kell gondoskodjanak. A más módon begyűjtött gombák ellenőrzésére nem vonatkozik a jogszabály.) Vannak ugyan a Téglás Zoltánéhoz hasonló igazolvánnyal rendelkező szakvizsgálók, de nincs rendszere annak, hogy miként lehet hivatalosan hozzájuk fordulni. Nemcsak a piacon árult gombát kellene megvizsgálni, hanem mindenekelőtt azokat, amelyeket begyűjtenek az erdőből. Ezért lenne jó, ha kibővítenék az oktatási, szakértői hálózatot akár szakegyetemet végzettek irányába is – mondják a fungáriumot készítők, hozzátéve, aki nem ért a gombákhoz, az csupán az üzletből vásároltból készítsen ételt.

Téglás Zoltán iskolákban középiskolásoknak tartott előadást, rendszeres meghívottja volt a borzonti Zöld Béka természetismereti tábornak, ahol kisiskolásokat, óvodáskorúakat tanítottak játékos módon a kulturált természetjárásra. 

A gombászegyesületekbe, -körökbe érdemes járni azoknak, akik rendszeresen űzik ezt a hobbit, hogy alaposabban megismerjék a gombákat, és ezáltal biztonságosabban gyűjtsék be. Emellett jó tudni azt is, hogy miként kell elkészíteni, hogy az érzékenyebb gyomrúaknak se okozzon gondot. És sok más ismeret is szükséges ahhoz, hogy a természetjárásnak ez a válfaja ne váljon kellemetlen élménnyé.

A lelkes gombásznak és fotósnak köszönhetően a Marosvásárhelyi Természetrajzi Múzeum mellett immár a Sapientia EMTE-nek is tudományos igényességgel elkészített fungáriuma van. Előző munkáikat, a Marosvásárhely és környékének gombavilága, valamint A Nagy-Mező-havas gombavilága című, közel 500 fajt tartalmazó CD-ket bárki megtalálhatja a Teleki Tékában, a Maros Megyei Könyvtárban és a Sapientia EMTE-n. 

A „civilek” megtették a lépést. Jó lenne, ha a rendszer is megfelelően kiépülne és működne ezen a téren, hogy ne akkor kapjuk fel a fejünket, amikor ilyenkor, szezonban a televízióban gombamérgezésről tudósítanak. Itt csak egyszer lehet tévedni, de alaposan – mondják a gombászok.