Visszatérve a Kis-Nyárád völgyébe, Mikházától délre találjuk Márkodot, ahol a helyi székely népviseletet alkalmi ruhaként ma is használják, falutalálkozókon s a koszorúsleányok lakodalmakon az ősi helyi viseletben, a szőttes hímes rokolyában, a férfiak harisnyában jelennek meg.
Márkodi női lájbi (Fotó: Lokodi Alpár-Imre)
Visszatérve a Kis-Nyárád völgyébe, Mikházától délre találjuk Márkodot, ahol a helyi székely népviseletet alkalmi ruhaként ma is használják, falutalálkozókon s a koszorúsleányok lakodalmakon az ősi helyi viseletben, a szőttes hímes rokolyában, a férfiak harisnyában jelennek meg. A viseletből csak a jellegzetesen márkodi elemeket szeretném kiemelni adatközlőim segítségével.
A fiúk bokrétájukat a szeretőjüktől sorozáskor kapták ajándékba. Az ing a többi nyárádmentihez teljesen hasonló. A háziszőttes férfilájbi itt csak fekete színű volt, zsinór nélkül, gombokkal.
A fehér posztóharisnyát Mikházán dürückölték a vízimalomban, fekete zsinór díszítette a zsebek alatt, tulipános, nyolcas alakú, de nem dús mintával. 1940 után sem jött divatba a színes lájbi, sem a színes zsinórozás.
A priccsesnadrág is háziszőttes anyagból készült. Minden posztóholmit Kocsis János szabómester varrt meg és zsinórozott. Az ujjas itt is háziszőttes, fenyőágas mintával, amit a dürückölés elsimított. Szűcs itt nem volt, Kibéden, Nyárádszeredában csináltattak bundalájbit, s télen a férfiak az ujjas alá vették fel.
Szokmányt a fuvarosok viseltek szürke posztóból, ez szinte bokáig ért. Bocskort 1947-48-ban Selyéből vettek, ott készítették gumiból. Viselőnek bakancs jött használatba utána, csizmát ünneplőnek vettek Marosvásárhelyről vagy Nyárádszeredából, szép fekete bokszcsizmát.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
