Az esőzések miatt akadozik a búza aratása

Huszonöt százalékkal kevesebb árpa termett Maros megyében

Maros megyében a napokban kezdődött meg a búza aratása, azonban a gyakori esőzések miatt ez akadályba ütközik. A gépek a nedves talajon nem tudnak bemenni búzatáblákba. Az árpát, ami korábban érik, 90 százalékban learatták. A nyári mezőgazdasági munka menetéről Ileana Guşatut, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ügyvezetőigazgató-helyettesét kérdeztük. 

– A megyében összesen 3118 hektáron termesztettek árpát. Számadatokat nem mondhatok, amíg le nem jár a kampány, azonban az már látszik, hogy sokkal kevesebb a termés, mint tavaly. A kiesés közel 25 százalékos. Ennek oka, hogy a tél csapadékszegény volt, aszályos volt a tavasz is. Utána következtek az árvizek, amelyek nagyon megviselték a kultúrákat. Például Ádámoson a gabonatáblák sokáig álltak víz alatt, a növények elrothadtak, eldőltek, s a termés tönkrement. 

Mindent egybevetve, ezek a tényezők járultak hozzá, hogy a várható termés egynegyede megsemmisült. 

– Milyen a megtermett árpa minősége?

– Nem mondhatjuk, hogy a tavalyihoz képest rendkívül jó a minősége, de még mindig jobb és bőségesebb a termés, mint a déli megyékben. 

A kistermelőknél 50 százalékos is lehet a terméskiesés 

– Mi a helyzet a búzaföldeken? 

– A búzával, rozssal és tritikáléval bevetett földterületek Maros megyében 30.076 hektárt tesznek ki. Eddig 2585 hektár búzát és 640 hektár tritikálét arattak le. Az eddig levágott búza minősége elég jó. A nagytermelők kezdték el az aratást, azok a farmerek, akik betartják a technológiai előírásokat, s emiatt sokkal magasabb hozamokat érnek el, a termés minősége is jobb. Amikor a kisebb termelők által elért mennyiségekről beszélünk, akik nem alkalmazzák a legújabb technológiákat, a tavalyihoz képest 50 százalékos terméskiesés is előfordulhat. Az utóbbi napok heves esőzései nagyon megviselték a búzaszemeket, ugyanis a kombájnok csak késéssel tudtak behajtani a földekre.

– Milyen gabonaárakra számíthatnak a gazdák? 

– Az árpa ára 0,8 lej körüli kilogrammonként, azaz 800 lej tonnánként. Előreláthatóan a búza ára is hasonlóan alakul, 800-900 lej körül lesz tonnánként, de pontos árat még senki sem mondhat, hiszen az aratás elején tartunk. Eddig a megyében 12.000 tonnát szállítottak be a tárolókba, tehát még nem tevődik fel ennek a mennyiségnek az eladása. A termelők remélik, hogy az árak nőnek, ugyanis az ország déli megyéiben, sőt Moldvában is nagyon kevés gabona termett. Például Konstanca és Tulcea megyében a gabonaföldek 80 százalékán megsemmisült a termés a súlyos aszály miatt. Több

tízezer hektáron kellett kiszántani a kiszáradt gabonát, hogy más kultúrával vessék be a földeket. Azonban az öntözetlen területeken szinte semmi sem kelt ki, úgyhogy hiábavaló volt a munka.

Drágulni fog a kenyér

– Tehát a gabonatermés tekintetében gyenge az idei év.

– Maros megye, és általában Erdély az időjárás szempontjából előnyös helyzetben van, hiszen nem olyan súlyos az aszály, mint délen vagy Moldvában. A termés kevesebb, de mégis van belőle, más vidékekhez képest, ahol idén semmi sincs. 

– Milyen következményei lesznek a gyenge termésnek? 

– Országosan érezhető lesz a hatása. A lakosság is megérzi, hiszen a pékáru és a kenyér ára emelkedni fog. 

– A hazai fogyasztás fedezésére elegendő lesz-e a termés?

– Romániának általában gabonafölöslege volt, mégis keveset exportált. A magáncégek így is, úgy is külföldről vásárolnak gabonát. Sokan a környező országokból, főként Magyarországról importálnak kenyérgabonát. Sajnos, nem csak gabonát és lisztet importálnak, hanem fagyasztott kenyeret és pékárut is, melyek minőségét megkérdőjelezem.

– Idén mikor kerülhet új kenyér a fogyasztó asztalára? 

– Reméljük, hogy – bár kissé késésben vagyunk – július végéig, augusztus elejéig befejezzük az aratást. Ez nagyban függ az időjárástól. Az elmúlt vasárnap is nagy eső volt, hétfőn és kedden nem lehetett aratni, aztán csütörtökön is esett. Mezőbándon például, ahol nagy területeken kellene aratni, nem lehetett a földeken dolgozni. Ha ez így tart jövő héten is, júliusban valószínűleg nem lehet befejezni az aratást. 

– Milyen nyári munkálatok folynak még a megyében? 

– A megyében közel 6000 hektáron termesztenek repcét, ennek aratása 40 százalékánál tart. A napraforgó aratására később kerül sor. Délen megsemmisültek a napraforgótáblák, katasztrofális a helyzet. Ahhoz képest nálunk nagyon szép a napraforgó – fogalmazott Ileana Guşatu.