Az eszme ma is időszerű

Az aradi vértanúk kivégzésének emléke mély nyomokat hagyott népünk emlékezetében, 163 év után is fájó történelmi hagyományként　 kezeljük.

Az aradi vértanúk kivégzésének emléke mély nyomokat hagyott népünk emlékezetében, 163 év után is fájó történelmi hagyományként　 kezeljük. Az akkori hősök　 megtették, amit a haza és a nemzet jövője　 megkívánt. Most rajtunk a sor, nem mártírokként, hanem élő, felelősen gondolkodó és cselekvő emberekként. Nem könnyű feladat, vállalás kérdése. Ám egy nemzeti kisebbség másként nem tehet, számára ez az egyetlen járható út – hangzott el szombaton a Székely vértanúk emlékművénél, ahol az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete emlékezett az aradi vértanúkra.

A Kovács Andás vezette vártemplomi Psalmus kórus, Pap Tímea és Hamar Mátyás bolyais diákok szavalatai színesítették a postaréti eseményt, amely a magyar és a székely himnusszal, illetve koszorúzással ért véget

Nem fogunk lemondani sem a szabadságról, sem az egyenlőségről, sem a testvériségről!

Frunda György szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ akár a gyásznapokon is visszaemlékezik azokra a célkitűzésekre, amelyeket 1848 óta senki nem tudott jobban megnevezni: szabadság, egyenlőség, testvériség. Más értelmezésben ugyan, de ma is aktuális az egyelőség, a testvériség, de főleg a szabadság eszméje. Beszédében a közelgő parlamenti választásokra utalva felkérte a magyarokat, szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire.

Üzenetként fogalmazta meg: – Fejet hajtunk, emlékezünk hőseinkre, emlékezünk azokra, akik az életüket áldozták azért, hogy a következő generációknak szebb, jobb jövőjük legyen. És ma mi politikai eszközökkel azt próbáljuk elérni, hogy az erdélyi magyarság szabad legyen, saját maga dönthessen az őt érintő kérdésekben, egyenlő legyen a román többséggel, és ha lehet, testvéri viszonyban éljünk egymással. Nem normális, hogy ma is három helyen emlékeztünk meg ugyanarról az eseményről. Nem normális az, hogy nemzeti ünnepünket külön helyszíneken ünnepeljük, és az, hogy egymás ellen versenyezünk a parlamenti választásokon azért, hogy több legyen a román a törvényhozásban és kevesebb a magyar – mutatott rá Frunda György.

Elvesztett forradalmakból nyerünk erőt az újrakezdéshez

Kerekes Károly képviselő kiemelte: – Az eszme, amiért az aradi vértanúk harcoltak, ma is időszerű. Akkor kivégezték emiatt őket, ma az országból tanácsolják el azt, aki hangosan kimondja, hogy magyarként akar szülőföldjén megmaradni, a megígért önrendelkezést óhajtja. – Más népek a győzelmeiket ünnepelik büszkén, mi elvesztett forradalmakból nyerünk erőt a túléléshez, az újrakezdéshez s újabb harchoz az áhított szabadságért. Méltón küzdöttünk, s a legnagyobb veszteséget is méltósággal viseltük el. Minket a küzdelem emel fel, és a küzdelem maga az élet. Mindennap tennünk kell azért, hogy magyarként és közösségként megmaradhassunk. Tudatunkba kell vésnünk kitörölhetetlenül, hogy csak az a miénk, amit sikerül magunknak kiharcolni, senki másra, csak magunkra számíthatunk. Nem engedhetünk meg magunknak semmilyen felelőtlen kalandot, amely a romániai magyarságot politikai képviselet nélkül hagyná.

Népünk történelme bizonyítja, hogy túlélő nemzet vagyunk, rengeteg veszteség ért minket, megpróbáltak elnemzetietleníteni, megfojtani hagyományainkat, kultúránkat, de túléltük, voltunk, vagyunk és leszünk, mégpedig itt, a szülőföldünkön – mondta egyebek között Kerekes.