Az EU-ban még mindig diszkriminálják az őshonos nemzeti kisebbségeket
2018-09-16 16:47:08
- Mózes Edith
Csáky Pál, Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők csütörtökön nyílt levélben fordultak Jean-Claude Junckerhez, az EB elnökéhez, mivel az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében meg sem említette az őshonos nemzeti kisebbségeket és nyelvi közösségeket, holott Európában ötvenmillióan tartoznak ezekhez.
Csáky Pál, Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők csütörtökön nyílt levélben fordultak Jean-Claude Junckerhez, az EB elnökéhez, mivel az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében meg sem említette az őshonos nemzeti kisebbségeket és nyelvi közösségeket, holott Európában ötvenmillióan tartoznak ezekhez.
Annak ellenére sem szólt az őshonos nemzeti kisebbségekről és nyelvi közösségekről, hogy július 4-én több EP-képviselő intézett közösen parlamenti kérdést Junckerhez, és kérte, hogy évértékelő beszédében szóljon az őshonos kisebbségekhez is. Hangsúlyozták: az unióban még mindig hátrányos megkülönböztetésben van részük az őshonos nemzeti kisebbségeknek, és az ötvenmilliós közösségnek arra van szüksége, hogy az évértékelőn egyértelmű, bátorító üzenetet kapjon.
A július 4-i parlamenti kérdést Csáky Pál (EPP), Sógor Csaba (EPP) és Winkler Gyula (EPP) mellett Gál Kinga (EPP), Bocskor Andrea (EPP), Schöpflin György (EPP), Ernest Urtasun (Verts/ALE), Andrejs Mamikins (S&D), Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), Yana Toom (ALDE), Andor Deli (EPP), Milan Zver (EPP), Herbert Dorfmann (EPP) írta alá.
Vissza kell nyerni az európaiak bizalmát!
Keddi felszólalásában Winkler Gyula csalódottságának adott hangot, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében ezúttal sem említette meg az őshonos nemzeti kisebbségeket és nyelvi közösségeket. Ezt követően fogalmazta meg nyílt levelét a három magyar EP-képviselő, amit csütörtökön küldtek el a Bizottság elnökének.
„Reményeink szerint a Bizottság jövőképének kialakításakor találnak alkalmat arra, hogy az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségeknek is üzenetet fogalmazzanak meg. Az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek közösségeihez ötvenmillió európai polgár tartozik, kifejezetten nekik szóló üzenetet vártunk, egy olyan üzenetet, amely az ezeknek az uniós tagállamokban élő közösségeknek a jövőjükkel kapcsolatos aggodalmát enyhíti” – fogalmaztak.
Hangsúlyozzák, Juncker elnök beszédével az utolsó remény is szertefoszlott, hogy a következő hónapokban a Bizottság elemzi és megoldja a kérdésben megfogalmazott problémákat. Az EP-képviselők aggodalmukról számolnak be, szerintük fennáll a veszélye, hogy az EU tovább bürokratizálódik, az uniós intézmények a polgároktól egyre távolabbi pályán mozognak, mind kevesebb eséllyel, hogy megnyerik az európaiak, különösen a fiatalok bizalmát.
„Az Európai Uniónak arra kell összpontosítania, hogy visszanyerje az európaiak bizalmát. Az EU zászlója új, pozitív érzelmeket kell hogy kialakítson, az EU-nak inspirálónak, reménykeltőnek kell lennie! Az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségekhez és nyelvi közösségekhez tartozó ötvenmillió európai polgár hű Európához, hiszen alapvető értékük a sokszínűség. Ugyanakkor ma, jobban, mint valaha, szükségük van arra, hogy az EU jutalmazza ezt a lojalitást, gondoskodva arról, hogy ezeknek a közösségeknek a jövője biztosított legyen tagállami és uniós szinten is” – áll a nyílt levélben.
Az EP-képviselők ugyanakkor elítélik, hogy az Európai Bizottság intézményrendszere sem erőforrást, sem szándékot nem mutat arra, hogy foglalkozzék azokkal a javaslatokkal, amelyeket a több mint egymillió aláírással támogatott Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésben fogalmaztak meg. „Ezek a javaslatok az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek kulturális identitásának megőrzésére, az anyanyelvhasználati problémákra, az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos gondokra vonatkoznak, a hátrányos megkülönböztetésre, amelyet az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek és nyelvi kisebbségek nap mint nap éreznek” – mutat rá az EB elnökének címzett nyílt levél.
A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európa stabilitása, a csatlakozásra váró balkáni országok stabilitása az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek és nyelvi kisebbségek problémáinak pozitív megoldásától függ. „A holnap Európai Uniója sokszínűségében egységes, a nemzetek, a nemzeti közösségek és a régiók Európai Uniójává kell válnia. Egy ilyen unióban a többség és az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek, nyelvi közösségek biztonságban érzik magukat, és egyforma esélyük van egy biztosabb és jobb jövőt építésére” – olvasható végül a nyílt levélben.
(forrás, RMDSZ)
