A 30. Európai Filmek Fesztiválja 14 városban valósul meg, s ennek egyik állomása Marosvásárhely. Az esemény május 15–17. között, három napon keresztül kínál válogatást a kortárs európai filmművészet alkotásaiból.
A fesztivál szervezője az EUNIC Románia, koordinátora a Román Kulturális Intézet, a bukaresti Liszt Intézet pedig a teljes fesztivál partnere. A marosvásárhelyi vetítések partnere a K’ARTE Egyesület és a 3g HUB. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, a vetítéseken való részvétel ingyenes.
A fesztivál idén is változatos programkínálattal érkezik Marosvásárhelyre, ahol a közönség kortárs európai alkotásokat láthat. Az esemény kapcsán a bukaresti Liszt Intézet igazgatójával, Kósa András Lászlóval beszélgettem arról, milyen szempontok alapján áll össze a fesztivál programja, valamint miért tartják fontosnak, hogy az erdélyi közönség is részese legyen ennek a nemzetközi filmes eseménynek. Az interjúban szó esik a dokumentumfilmek jelentőségéről, a fiatal közönség megszólításáról és a jövőbeli kulturális együttműködési tervekről is.
– Mi alapján választották ki az idei fesztivál filmjeit?
– Az Európai Filmek Fesztiváljára a Bukarestben akkreditált kulturális intézetek és nagykövetségek javasolnak filmeket, amelyek közül a fesztivál művészeti igazgatója, Cătălin Olaru állítja össze a végleges programot. A bukaresti Liszt Intézet kezdettől partnere az immár 30. alkalommal megszervezett fesztiválnak, és rendszeresen két-három magyar filmet ajánlunk a válogatásba.
Idén Bukarestben május 7-én, a fesztivál első vetítési napján került sor Nagy Dénes Kurtág-töredékek című filmjének romániai premierjére, az Apollo 111 moziban, a rendező jelenlétében.
Az idén 100 éves Kurtág György a kortárs zenei világ kiemelkedő alkotója, aki magyar zsidóként Lugosról származik, így életműve tulajdonképpen Erdélynek is kulturális öröksége. Emellett a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikusról készült dokumentumfilmet Besztercén és Marosvásárhelyen mutatjuk be.
A filmválasztás során több szempontot is figyelembe veszünk. Fontos számunkra, hogy olyan alkotásokat hozzunk el, amelyeket korábban még nem vetítettek Romániában. Emellett lényeges, hogy a filmek európai kontextusban is „értelmezhetők” legyenek — akár nemzetközi fesztiválszereplésük, akár európai koprodukciós hátterük révén. Idén különösen figyeltünk arra is, hogy olyan személyiségekre fókuszáló alkotásokat válasszunk, akik az európai kulturális és tudományos térben is ismert és meghatározó szereplők. A dokumentumfilmek esetében különösen fontos ez a platform, hiszen ezek az alkotások ritkán jutnak el moziforgalmazásba, az Európai Filmek Fesztiválja pedig kiemelt láthatóságot biztosít számukra.
– Mi volt az intézet fő célja a fesztivál helyi megvalósításának támogatásakor?
– A bukaresti Liszt Intézet tagja az európai kulturális intézeteket tömörítő EUNIC Románia hálózatnak, ezért természetes számunkra, hogy részt veszünk a közös európai kulturális projektekben. Az Európai Filmek Fesztiválja az EUNIC és a Román Kulturális Intézet egyik legfontosabb együttműködése, amelynek kezdettől partnerei vagyunk.
Számunkra ez a fesztivál egyszerre jelent lehetőséget a magyar kultúra bemutatására és az európai kulturális párbeszéd erősítésére. Fontosnak tartjuk, hogy a kortárs magyar film európai összefüggésben jelenjen meg, és hogy a romániai közönség olyan alkotásokkal találkozhasson, amelyek érzékenyen reflektálnak közös európai kérdésekre, kulturális értékekre vagy éppen tudományos és művészeti teljesítményekre.
A helyi megvalósítás pedig azért fontos, mert egy ilyen kulturális intézetek közötti együttműködésnek, összefogásnak köszönhetően sokszor tudunk eljutni olyan helyszínekre, ahova egyébként nem feltétlenül, vagy csak jelentősebb ráfordítással, erőfeszítéssel sikerülne.
– Hogyan illeszkedik ez az esemény az intézet hosszú távú kulturális stratégiájába Erdélyben?
– A Liszt Intézet egyik legfontosabb küldetése, hogy a magyar kultúrát a többségi társadalom felé is láthatóvá és hozzáférhetővé tegye. Ugyanakkor számunkra kiemelten fontos az egyetemes magyar kultúra bemutatása, valamint a nemzetpolitikai szempontok figyelembevétele is. Ezért vagyunk jelen számos erdélyi városban és kulturális kezdeményezésben, illetve ezért működik sepsiszentgyörgyi fiókintézetünk is.
Mivel az Európai Filmek Fesztiválja ma már nemcsak Bukarestben, hanem további 13 romániai településen is zajlik, fontosnak tartottuk, hogy a számunkra felajánlott vidéki helyszínek közül kettő erdélyi város legyen. Emellett olyan dokumentumfilmet szerettünk volna eljuttatni ezekre a helyszínekre, amely várhatóan nem kerül széles moziforgalmazásba, ugyanakkor jelentős kulturális és tudományos értéket képvisel.
– Milyen szempontok alapján tartják fontosnak az európai filmek bemutatását a marosvásárhelyi közönség számára?
– Marosvásárhelynek régóta meghatározó helye van a romániai filmes életben, hiszen itt működik az ország legrégebb óta, megszakítás nélkül megszervezett nemzetközi filmfesztiválja, az ALTER-NATIVE nemzetközi rövidfilmfesztivál. Ez a több mint három évtizedes hagyomány egy nyitott, filmes kultúrára érzékeny közönséget alakított ki a városban, egyik kiemelt értéke Marosvásárhely kulturális életének.
A most vetítésre kerülő alkotások nemcsak kulturális élményt nyújtanak, hanem párbeszédet is kezdeményeznek művészetről, tudományról, identitásról és közös európai értékekről, ráépülve éppen a város filmes életére.
– Milyen közönséget szeretnének elsősorban megszólítani az eseménnyel?
– Az Európai Filmek Fesztiválja hagyományosan egy nyitott és sokszínű közönséget szólít meg: a filmkedvelő fiatalokat, az egyetemi és kulturális közeg szereplőit, ugyanakkor azokat is, akik érdeklődnek az európai kultúra és a kortárs társadalmi kérdések iránt.
A magyar filmek esetében természetesen fontos számunkra a romániai magyar közösség megszólítása is, ugyanakkor legalább ennyire lényeges, hogy román közönséghez is eljussanak ezek az alkotások. Bízunk benne, hogy a marosvásárhelyi román közönség is érdeklődni fog.
A dokumentumfilmek révén ráadásul olyan nézőket is meg tudunk szólítani, akik nem feltétlenül a klasszikus művészfilmek iránt érdeklődnek, hanem nyitottak a tudományos vagy életrajzi témákra is.
Nem utolsósorban Krausz Ferenc élete egy magyar sikertörténet, amire mi, magyarok kifejezetten büszkék lehetünk. Talán érdemes ezt abból a szempontból is megosztani a közönséggel, szomszédainkkal, munkatársainkkal – ő is közülünk való.
– Miért fontos ma az európai filmkultúra népszerűsítése a fiatalok körében?
– A mai fiatal generáció rendkívül gyors és globális médiakörnyezetben él, ahol az audiovizuális tartalmak meghatározó szerepet játszanak a világkép formálásában. Éppen ezért különösen fontos, hogy a fiatalok ne kizárólag a nemzetközi streamingplatformok uniformizált kínálatával találkozzanak, hanem olyan európai filmekkel is, amelyek saját kulturális valóságunkra, történelmi tapasztalatainkra és társadalmi kérdéseinkre reflektálnak.
Az európai filmkultúra egyik legnagyobb értéke a sokszínűség: különböző nyelvek, történetek és nézőpontok jelennek meg benne, miközben közös európai tapasztalatokat is megfogalmaz. A film így nemcsak művészeti élmény, hanem kulturális párbeszéd és identitásformáló eszköz is lehet.
Úgy gondoljuk, hogy a fiatalok számára különösen fontos az ilyen találkozások lehetősége, mert ezek segítenek árnyaltabban gondolkodni egymás kultúrájáról és a közös értékekről. Egy fesztivál ráadásul közösségi élményt is ad: a filmnézés itt nem elszigetelt fogyasztás, hanem közös gondolkodás és találkozás lehetősége.
– Terveznek-e a jövőben is hasonló filmes, kulturális együttműködéseket a városban?
– Igen, ahogy eddig is, továbbra is szeretnénk jelen lenni Marosvásárhely kulturális életében. Hamarosan egy jelentős irodalmi projekt marosvásárhelyi megvalósításában leszünk partnerek, ami ugyancsak a magyar kulturális teljesítmény világszerte elismert eredményét hozza el a városba. A Vásárhelyi Forgatagon az elmúlt évekhez hasonlóan egy fergeteges jazzkoncerttel leszünk jelen. A már említett ALTER-NATIVE nemzetközi rövidfilmfesztiválnak idén ősszel is partnerei leszünk.
