Az iskolaelhagyás megfékezése a cél

Kihívás a roma közösség nevelése

Az Európai Unió tagországai között Romániában a legmagasabb az iskolaelhagyás aránya. Ádámosi látogatásunk során a frissen korszerűsített helyi általános iskola igazgatónőjével, Boar Maria Adinával a község pedagógusközösségének elhivatottságáról, a többségében roma diákok oktatásában elért eredményekről, az iskolaelhagyás jelenségéről és a sajátos nevelési módszereikről beszélgettünk.

Ádámos község önkormányzata közel azonos időszakban újított és szerelt fel iskolákat Küküllődombón és Ádámoson, ahol az 5–8. osztályosok iskolaépülete mellett a régi elemi iskolát is felújították, ugyanakkor különálló sportteremmel is bővült a tanintézmény, de tervbe vették a sövényfalvi és magyarkirályfalvi elemi iskola felújítását is.

Az ádámosi általános iskola diákjainak nagy többsége roma nemzetiségű, ezért eltérő módszerekkel igyekeznek megtartani a diákokat, mivel nagy részüket nem a jó eredmények, az év végi jeles általános ösztönzi. Ebben nagy segítségükre van az önkormányzat vezetősége is. Az iskolaközpont igazgatónője szerint azonban számtalan módja van annak, hogy a roma gyerekeket is a tanintézmény belső szabályzatainak tiszteletben tartására bírják. A román tannyelvű általános iskola 141 diákja mindennap kihívást jelenthet a pedagógusoknak, akik azonban nem panaszkodnak. Talán az is előny, hogy az oktatók nagy része a környező falvakban lakik, iskolai tevékenységeken kívül is érintkezhet a gyerekekkel, szülőkkel. Az ádámosi és küküllődombói iskolák pedagógusai pedig összetartó közösségekként vették ki részüket a felújított iskolák átadása előtti előkészületekből, ami a gyerekek számára ugyancsak példaértékű lehetett. Mint megtudtuk, tavaly szeptember első két hete a pedagógusok számára is a takarításról, berendezkedésről szólt, mivel mindannyiuk érdeke volt az átadott épületben az oktatási rend mihamarabbi visszaállítása. 

Motiváció és elégtétel

Arra a kérdésre, hogy miként kezelik a problémás gyerekeket, illetve jellemző-e az iskolai agresszivitás, az intézményvezető nemmel válaszolt. A konfliktusok kialakulását úgy próbálják megelőzni, hogy a szünetekben mindenik pedagógus kint tartózkodik a gyerekek között, ezáltal sikerül fenntartani a fegyelmet. Másik sajátos módszer, hogy pályázatok révén ingyenes kirándulásokat szerveznek, amelyeken a jó magaviseletű diákok vehetnek részt. Mivel a szerény körülmények között élő gyerekek hálásak azért, hogy olyan helyekre látogathatnak el, ahol sosem jártak, versengenek, hogy felkerüljenek a fegyelmezett diákok listájára. „Elég sok az olyan gyerek, aki Dicsőszentmárton határain túlra sem jutott el. Ezért nagy az öröm, ha kirándulást szervezünk. Ellátogattunk a szebeni karácsonyi vásárra, Kolozsvárra, Beszterce megyébe stb. Olyan diákunk is van, aki a tordai sóbányában letérdelt és megcsókolta a földet, annyira csodálatosnak találta. Arra is volt példa, hogy három testvér egyikét anyagiak hiányában nem engedték volna el a szülők, akkor a tanári kar összegyűjtötte a szükséges összeget, és végül ő is részese lehetett a kirándulás élményének. Látjuk, hogy a számunkra hétköznapi csekélységek is hatalmas öröm forrásai lehetnek számukra, ezért próbálunk olyan tevékenységeket, eseményeket szervezni, amelyekben ők is kiteljesedhetnek. Megszerveztük a roma napokat, mi, pedagógusok is rokolyát öltöttünk, és közösen roptuk a táncot, ami örömmel töltötte el a roma közösséget. Ösztönző számukra az iskolaelhagyás program (PNRAS)  által biztosított heti kétszeri étkezés a délutáni felkészítőkön. Kezdetben főleg ez jelentette a vonzerőt, mára felmérték, hogy az étel mellett a tudásanyag elmélyítése is hasznukra válik. A nincstelenségben élő gyerekek mindent kitörő örömmel fogadnak, a tej-kifli program is kifejezetten hasznos számukra. A tanulásban természetesen azok nem tudnak haladni, akiknek a szülei teljesen elhanyagolják vagy épp akadályozzák őket” – mondta az igazgatónő. 

A szülők nagy része már járt külföldön, többen ott dolgoznak, így a gyermekeik iskoláztatásához való hozzáállásuk is megváltozott. Ezt tükrözi az is, hogy a nyolcadik osztályt végzettek 70-80 százaléka a dicsőszentmártoni közép- vagy szakiskolákban folytatja tanulmányait, egyre kevesebb az általános iskolát elhagyó diák. Az ádámosi iskola azon kevés iskolák közé tartozik, ahol a tantervi keretek között roma nyelvet is tanulnak, ezt szakképzett pedagógus oktatja. Az iskolát képviselő diákok szorgalmának bizonyítéka, hogy roma nyelvből a tantárgyolimpia országos szakaszáig jutottak – tájékoztatott Boar Maria Adina intézményvezető.