Régi-új tanügyminiszter nevét kellene megtanulnunk, de a rendszerváltás óta már annyian vezették – jobbára félre – az oktatásügyi tárcát, hogy aki nem közvetlenül érdekelt, talán nem is érdemes megjegyeznie.
Régi-új tanügyminiszter nevét kellene megtanulnunk, de a rendszerváltás óta már annyian vezették – jobbára félre – az oktatásügyi tárcát, hogy aki nem közvetlenül érdekelt, talán nem is érdemes megjegyeznie. Minek is erőlködnénk, amikor maga Liviu Pop sem tudta észben tartani, hogy az első Ponta-kormányban, ha átmeneti jelleggel is, de betöltötte már a miniszteri funkciót.
Beiktatásakor jó nagyot bakizott, amikor kijelentette: mennyire fontos, hogy a történelem folyamán először gimnáziumi tanár vezeti a tanügyet, mire az ellenzékiek közbeszóltak, hogy semmi újdonság, hiszen már volt az ő kezében az oktatásügy gyeplője. Név ide vagy oda, a pedagógusoknak valóban lehetnének elvárásai Liviu Poptól, aki Kolozsváron végezte a matematika-informatika szakot, és számos újkori egyetemen szerzett mesteri és egyéb képesítéseket. A felsővisói elméleti líceumot aligazgatta, mielőtt szakszervezeti vonalon a Tanügyi Szabad Szakszervezet elnöki székébe, majd még fennebb máramarosi képviselőként a szenátusba került volna.
Korábbi miniszterségét nem jegyzik aranybetűkkel az oktatásügy történetében, ugyanis azt tartják róla, hogy „kasztrálta” a 2011-es oktatási törvényt, és miniszterelnöke, Victor Ponta védelmében, akit szellemi tolvajlással vádoltak, két intézmény szerkezetét változtatta meg.
Bár az idei érettségi eredményeket kommentálva, ő sem merészkedett el a valóság talajára, kimondván, hogy nem a „kendőzetlen” valóságot tükrözi az a szám, amelynek alapján az idei érettségi eredményeknek (71,4 százalékos átmenési arány az óvások előtti helyzetnek megfelelően) örvendeznek. Hiszen, amióta véget vetettek az érettségi csalásoknak, továbbra is elfelejtkeznek róla, hogy a tételek könnyítése mellett oly módon sikerül tupírozni a statisztikákat, hogy azokat a XII. osztályt végzett tanulókat, akiknél nem látnak semmi esélyt, nem is engedik érettségi vizsgára állni. Így a 12 osztályt kijárt végzősöknek alig több mint fele (55-56 százalék) teszi le az érettségit. Erre van megoldása Liviu Popnak, aki elődjéhez hasonlóan a szakérettségi bevezetését ígéri, de nem csak. Kijelentette ugyanis, hogy azokat az iskolákat, ahol egy diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája, bezárják, vagy leminősítik általános iskolává.
Van azonban egy ennél meredekebb terve is, kijelentette ugyanis, hogy a képesítés nélkül oktató személyeket könyörtelenül kisepri a rendszerből. Őket tartja ugyanis az oktatásügy rákfenéjének, és tőlük megszabadulva reméli a sikertelenségek felszámolását. Ezt a nagy problémát, hogy csak az oktatásügyben alkalmaznak képzetlen szakembereket, hiszen az egészségügyben például nem műthet, akinek nincs megfelelő szakképesítése, szeptemberre megoldja, sőt ennek érdekében a tanügyi törvény módosítását is szeretné elérni – nyilatkozta.
Kíváncsian várjuk, honnan talál az isten háta mögötti, „ingázási lehetőségtől mentes” települések iskoláiba képzett szakembereket, akik a rendelkezésükre álló anyagból, az érvényben levő tantervekkel és tananyaggal csupa minőséget fognak „termelni”.
