Az ország élvonalában

A marosszentgyörgyi Semtest BVN szarvasmarha-tenyésztő és kísérleti állomás október 6-án, pénteken tudományos tanácskozást, szombaton pedig tenyészbikaszemlét tartott a Tófalvi úti székhelyén. 

Az országosan egyedülálló rendezvényt tizenhatodik alkalommal szervezték, melyre különböző régiókból érkeztek szakemberek, az állattenyésztő mérnöki kar hallgatói tanáraik kíséretében, illetve állattenyésztők.

A megnyitóbeszédet Valer Radu Sician igazgató tartotta, aki röviden ismertette a kísérleti állomás múltját és jelenét, valamint vázolta a jövőbeli kilátásokat, fejlődési lehetőségeket. Az eseményen jelen volt dr. Aumann Johannes igazgató és Miller Anna-Maria mérnök is Németországból. Amint a kísérleti állomás igazgatójának ismertetőjéből kiderült, egyetlen szerencséjüknek azt tartják, hogy ‘99-ben felvásárolta az egységet egy német beruházó, amely révén tetemes anyagi ráfordítással és munkával sikerült az élvonalba kerülniük. Az országban egykor hat szarvasmarha-tenyésztő kísérleti állomás működött, amelyek állami támogatás hiányában rendre csődbe mentek, mára roncshalmazok. Jelenleg csak a marosszentgyörgyi és a craiovai kísérleti állomás működik.

A cégbemutatót követte az együttműködő szakembereknek, valamint azoknak az állattenyésztőknek a díjazása, akik a kísérleti állomás szaporítóanyagából származó legszebb és legnagyobb számú tenyészállatokat tartják. Ezt követően a nyolcvanfős állomány legszebb huszonhét példányának a felvonulásával folytatódott a tenyészbikák bemutatója. Többek között hús-, tejtermelő és vegyes hasznú tenyészállatokat vonultattak fel a roskadásig megtelt lelátók előtt, köztük a pirostarka-siementhali, a Holstein-fríz, Limousine, Charolaise és Angus fajtát, melyek Németországból és Franciaországból származnak.

A marosszentgyörgyi egység igazgatója ismertette az 1976-ban alapított egység történetét, amelyet a csőd széléről a német befektető mentett meg, ezért ’99-ben új korszak kezdődött a központ életében, azóta a legjobb genetikai értékekkel rendelkező egyedeket próbálják meghonosítani az országban is. Néhány hónapja pedig olyan helyi gazdák is vásárolhattak az egység részvényeiből, akik a feltételeknek eleget tettek. Amint dr. Aumann Johannes igazgató hangsúlyozta, az állattenyésztők számára a vegyes hasznú fajtát (hús- és tejtermelést arányosan biztosító) tartja a német partner is a legmegfelelőbbnek, mert hosszú távon az ország földrajzi és éghajlati sajátosságai szempontjából ez jelentheti a gazdaságos állattenyésztést.

A mezőgazdasági államtitkár, Claudiu Sorin Roşu Mareş felszólalásában kiemelte a területalapú támogatás fontosságát, amelyet szerinte idén a vártnál korábban kaptak meg a gazdák. Ugyanakkor kifogásolta azt az új állattenyésztési törvénykezdeményezést, amely már a parlament asztalán van, azonban meggyőződése, hogy a hetvenes évek állattenyésztési törvénye a jelenlegi tervezetnél jobb volt. Az új törvénykezdeményezés csak a nemesítésről és a szaporításról szól, holott jóval nagyobb területet kellene lefedjen – mondta az államtitkár. Véleménye szerint ki kellene bővíteni az állattenyésztést felölelő összes ágazatra, a legeltetést és a károkat is belefoglalva az új, sürgősségi törvénytervezetbe, ellenkező esetben a jövő januárjától életbe lépő törvény nem az állattenyésztők érdekeit szolgálja majd. Egyúttal arra kérte a média képviselőit, hogy a lehetőségekhez mérten ismertessék a hiányosságokat és támogassák a jelenlegi törvénytervezet kibővítését.