Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-04-24 14:19:01
Osztatlan vagyonközösségnek (románul proprietate comună în devălmăşie) nevezzük azt a tulajdonjogi helyzetet, mely azzal jellemezhető, hogy miközben több személy gyakorol tulajdonjogot több dolog (ingó vagy ingatlan) fölött, hányadrészük még matematikailag sem volt meghatározva, úgy, mint a hányadrészes közös tulajdon esetében.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy – a hányadrészes tulajdonközösséggel ellentétben – az osztatlan vagyon közös tulajdonosai nem rendelkeznek egy előre meghatározott hányadrésszel. Így ezek kizárólagos tulajdonjogának mértéke, illetve annak tárgya csak a közösség megosztása után állapítható meg.
Az új Polgári törvénykönyv 667. cikkelyének előírásai értelmében vagyonközösség két módon jöhet létre: a törvényi előírások, valamint megegyezés alapján (például szerződés). Mivel erre a típusú tulajdonközösségre tipikus példa a házastársak törvényes vagyonközössége, ezért a következőkben elsősorban ezt mutatjuk be.
Mivel a törvény nem tiltja, semmi akadálya nincs annak sem, hogy két vagy több személy közös megegyezése alapján javakat osztatlan vagyonközösség formájában szerezzenek meg, például vásárlás útján.
Az új Ptk. szerint amely magába foglalja a családjogi törvénykezést, a házastársak törvényes vagyonközössége (románul comunitatea legală) képezi a szabályt, a kivételt pedig a házassági egyezség (románul convenţia matrimonială). Ezt az egyezséget részletesebben más alkalommal fogjuk elemezni.
Az új Ptk. 339. cikkely előírásainak értelmében a házasság idején megszerzett javak a házastársak közös tulajdonát (osztatlan vagyonközösségét) képezik, kivéve azokat a helyzeteket, amikor házassági egyezség született.
Erre a vagyonközösségre az jellemző, hogy a házasság megkötésének pillanatától annak a megszűnéséig vagy felbontásáig a házastársak által együtt, vagy külön megszerzett javak e közösség tárgyát képezik, azok megszerzésének pillanatától számítva.
Az új Ptk. 340. cikkelyén belül pedig megtaláljuk azoknak a javaknak a kategóriáit is, melyek nem képezik az osztatlan vagyonközösség tárgyát. Ilyenek azok a javak, melyek már a házasság megkötése előtt személyes tulajdonban voltak, a személyes használati javak, a házastárs szakmájának végzéséhez szükséges javak stb.
A törvény szerint a házastársak javaikat együtt kezelik és használják.
Ellenben egyik házastárs sem rendelkezhet, vagy terhelhet meg egyedül egy olyan ingóságot vagy ingatlant, amely az osztatlan vagyonközösség tárgyát képezi, a másik beleegyezése nélkül.
Az osztatlan vagyonközösség a leggyakrabban a válás következtében, vagy azt követően bomlik fel.
A megosztás gyakorlati megvalósulásával kapcsolatosan megemlítjük, hogy ez általában a volt házastársak közös megegyezése alapján történik, kivételes módon – amikor nem tudnak megegyezésre jutni – a bíróság szabja meg az osztozás módját. Ugyanakkor találkozunk olyan esetekkel is, amikor a felek megegyeznek bizonyos javak elosztása fölött, a többiek megosztását a törvényszékre bízva.
A közös tulajdon felszámolásának érdekében indított per (osztályper) sajátossága, hogy elévülhetetlen, azaz bármikor indítható, és nem kötelező ezt a válási perrel együtt kérni.
Az osztatlan vagyonközösség felszámolásakor a felek konkrét hozzájárulását kell figyelembe venni, pontosabban ezeknek a hozzájárulásoknak az arányát.
A felek hozzájárulásukat bármilyen módon bizonyíthatják. Amennyiben egyik sem tudná bebizonyítani, hogy annak nagyobb lenne a hozzájárulása, a bíróság egyenlő módon fogja a vagyonközösség tárgyát képező javakat megosztani.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címre: mhistvan@gmail.com