Az RMDSZ nem akarja a 2025-ös évet is ellenzékben tölteni

Pénteken ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) pénteki ülésén vezetőséget választottak, a régi-új elnök Biró Rozália. Mint mondta, az SZKT valójában az RMDSZ parlamentje, és tagjai egy közösséget képviselnek, a közösség hangját kell megtestesíteniük. 

Az ügyvezető elnök továbbra is Balázs Attila maradt, a társadalomszervezési alelnök Székely István, a területi alelnök Jakab Adorján, az önkormányzati alelnök Horváth Anna, az ifjúsági alelnök Szilágyi Dóra Emese, az oktatási alelnök Mihályfalvi Katalin, a kulturális alelnök Karácsonyi Zsolt lett.

Ideje lenne…

Kelemen Hunor szövetségi elnök az SZKT-ülésen félig viccesen, félig komolyan azt mondta, 2024-ben sem az RMDSZ fogja adni Románia államelnökét, pedig ideje lenne. Ezzel megadta az alaphangot a jövő évi választásokra való felkészülésre.

Júniusban az RMDSZ önhibáján kívül ellenzékbe került, jelentette be politikai tájékoztatójában: „A román liberálisok és szociáldemokraták közölték velünk, hogy »jobb nélkületek«. Három hónap elteltével én is azt mondom: jobb nélkülük” – tette hozzá. Szerinte, amióta a szövetség már nincs kormányon, rosszra fordultak a dolgok, leálltak a fejlesztések, beruházások, több a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság az országban, úgy látja, kapkodás jellemzi a valamennyi polgár életére kiható döntéseket. Ám egyetlen dolog nem változott: „Nem változott meg az elkötelezettségünk a magyar közösség, a magyar ügy iránt”. Az RMDSZ legfontosabb priorítása továbbra is a romániai magyarok érdekképviselete marad.

A továbbiakban arról is szólt, hogy az RMDSZ nem állt a bizalmatlansági indítvánnyal riogató román ellenzéki pártok mellé, amikor a Ciolacu-kormány felelősséget vállalt a deficitcsökkentő törvénycsomagért a parlamentben, inkább a problémamegoldásra fókuszált, és azt választotta, hogy megakadályozza az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálását. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ és a balliberális koalíció vezetői közötti egyeztetés nyomán kikerült a jogszabályból az az előírás, miszerint az önkormányzatok nem költhetnek saját bevételük 2,5 százalékánál többet kulturális, egyházi vagy szabadidős célokra, illetve már az sem kötelező számukra, hogy összevonják az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézményeiket, vagy felszámolják a betöltetlen posztokat. 

Bírálta a kisvállalkozások esetében eszközölt adóemelést, és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy közben nem róttak többletterhet a szerencsejáték-tevékenységre, a nem banki hitelintézetekre; ráadásul a kormány illetékesei nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, mennyit hoz az államkasszába a törvénycsomag. 

Óriási kihívás a 2024-es „szuperválasztások” éve

Felhívta a figyelmet, hogy a szövetség gyakorlatilag egy évig választási kampányban lesz, és már most el kell kezdeni a felkészülést, neki kell látni a választási stratégia kidolgozásának. 

A júniusi európai parlamenti választásokra már áprilisban jelölteket kell állítani, ezután várhatóan szeptemberben kerülhet sor a helyhatósági megmérettetésre, majd az év végén a parlamenti, illetve az államfőválasztásra. 

A 2024-es szuperválasztási év nem két EP-képviselőről, 200 polgármesterről, kétezer önkormányzati képviselőről szól, hanem tíz esztendőről és arról a több mint egymillió emberről, aki itthon maradt” – jelentette ki az elnök. Ugyanakkor hozzátette: bízik benne, hogy a négy választáson elért jó eredmények birtokában az RMDSZ 2024 végén sikeres tárgyalásokat tud majd folytatni a majdani kormánykoalíciós egyeztetéseken. A szövetség nem akarja a 2025-ös évet is ellenzékben tölteni. 

Az ülésen Vass Levente volt egészségügyi államtitkár külön üdvözölte az SZKT-n Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert az RMDSZ tagjaként, és reményét fejezte ki, hogy közösen tudnak majd részt venni a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülésein. 

Hegedüs Csilla volt ügyvezető alelnök bejelentette, hogy ideiglenesen kiszáll a politikából, mivel még a nyáron megpályázott és elnyert egy helyettes vezérigazgatói posztot az Észak-erdélyi Régiófejlesztési Ügynökségnél (ADR). RMDSZ-tagságát megőrizhette, de le kellett mondania valamennyi vezető politikai tisztségéről.