Az SZNT sajátos jogállást akar az őshonos kisebbségeknek
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajátos jogállást akar Európa nemzeti, nyelvi, vallási és kulturális sajátosságokat őrző régiói számára, ezért a szervezet szombati sepsiszentgyörgyi ülésén megbízta az állandó bizottságot, hogy dokumentumot és jogszabálytervezetet dolgozzon ki ebben a témában.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajátos jogállást akar Európa nemzeti, nyelvi, vallási és kulturális sajátosságokat őrző régiói számára, ezért a szervezet szombati sepsiszentgyörgyi ülésén megbízta az állandó bizottságot, hogy dokumentumot és jogszabálytervezetet dolgozzon ki ebben a témában.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az ülés helyszínén ismételten leszögezte: a szervezet élni kíván az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát uniós szintű jogi aktus ismerje el, és sajátos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak. Emlékeztetett: az SZNT június elején marosvásárhelyi küldöttgyűlésén jóváhagyta az állandó bizottság erről szóló, korábban elfogadott javaslatát.
A polgári kezdeményezéshez legalább egymillió aláírás szükséges, ezt az Európai Unió több tagállamából kell összegyűjteni. Az SZNT ennek érdekében az Európában élő más őshonos nemzeti közösségekkel szeretne együttműködni, és szorgalmazza a különböző európai régiók – például Skócia, Wales, Észak-Írország, Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika – közös érdekérvényesítését.
Az aláírásgyűjtés beindítására még várni kell: előbb az Európai Bizottságnak kell pontosan szabályoznia a folyamatot, majd a tagállamoknak is be kell azt építeniük országos törvénykezésükbe. Ezzel párhuzamosan azonban az SZNT képviselői felveszik a kapcsolatot az érintett régiók vezetőivel – több térség esetében már megtörtént ez –, igyekeznek kidolgozni az együttműködés módozatait, hiszen az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogáról szóló dokumentumot együtt kell kidolgozniuk, az aláírásgyűjtés is több országban zajlana. Izsák Balázs az MTI-nek elmondta: az SZNT-nek ezt a munkát „potenciális szövetségeseivel” összhangban kell végeznie.
Az MTI arról is kérdezte Izsák Balázst: mi a véleménye arról a székelyek egy része által vallott álláspontról, miszerint a székelyeknek a romániai népszámlálás során nem a „magyar”, hanem a „székely” megjelölést kellett volna vállalniuk. Az e szemléletet követők Izsák Balázst is támadták, aki egyetértett a többi romániai magyar szervezet álláspontjával, amely szerint fontos volt, hogy minél többen vállalják magyar identitásukat, hiszen attól függően lehet bővíteni a romániai magyarság jogait.
Az SZNT elnöke hangsúlyozta: a székely nemzeti önazonosságnak mindig is az volt a lényege, hogy „a székely a legmagyarabb magyar”. „Nagy hiba ezt kétségbe vonni, nemcsak a magyar nemzet, de külön a székelység ellen is vét az, aki a székely önazonosságnak ezt a markáns jellegzetességét megkérdőjelezi” – mondta az MTI-nek Izsák Balázs.
