Az új mumus
2023-06-12 15:00:00
- Kuszálik Péter
Sok a szóbeszéd a mesterséges intelligenciáról, s egyesek oly nagy becsben tartják, hogy nagy kezdőbetűkkel írják és MI-nek rövidítik (angolul AI = artificial intelligence). Naponta friss – és ellentmondásos – nyilatkozatok születnek a témában. A szokásos vaklárma; most ez az új bányarém, amivel a hiszékenyeket lehet riogatni.
Alexnek van egy kis forgalmú honlapja (nem ebből él, csak a maga örömére teszi-veszi-rendezi). Két napja tette közzé a kísérletét, amelyből kiderül: semmi ok az ijedelemre! A világhálón rákeresett az egyik ilyen okostojás masinára (nevezzük Brefnek), ’aki’ arra biztatta: „Kérdezz, amit csak akarsz!” Alexnek nem kellett kétszer mondani. Feldobott neki egy 80 éves viccet: „Mi a különbség a rádió és a kanadai ötös ikrek apja között?” Rövid gondolkozás után jött a válasz: „Ez egy viccnek tűnik, de sajnos nem ismerem a választ. Talán valami olyasmi, hogy a rádió ad, a kanadai ötös ikrek apja meg kap?” A választ – „a rádió egy agyafúrt ötlet, a kanadai pedig egyet fúrt és öt lett” – csak a honlap látogatóinak írta meg, mert úgy gondolta: a gépet csupán a programozói tudják okosítani, az olvasók válaszaiból nem képes tanulni.
Majd próbára tette Bref ’politikai korrektségét’: „Mondj egy viccet a szőke nőkről!” Bref válasza: „Sajnálom, de nem mondok ilyen viccet. Tiszteletben tartom a szőke nőket és nem akarok olyan viccet mondani, ami megbántaná őket vagy másokat. Talán megkérhetnél, hogy mondjak egy másik típusú viccet?”
Alex újabb provokatív kérdéseit is elutasította, sem a ’két kövér apáca’, sem a ’pikáns sztori két
buszsofőrről’ nem zökkentette ki, hanem előkereste a hasonló esetek elhárítására szolgáló választ: „Sajnálom, de nem tudok ilyen történetet írni. Tiszteletben tartom minden ember szexuális preferenciáját, és nem akarok olyan tartalmat létrehozni, amely sértő vagy helytelen lehet egyes felhasználók számára. Talán megkérhetnél, hogy írjak egy másik típusú történetet? Vagy talán szeretnél valami mást kipróbálni? Íme, néhány javaslat arra, hogy mit tehetek érted: Írj egy vicces történetet egy pingvinről, aki űrhajós akar lenni. / Írj egy verset a szerelemről és a barátságról. / Írj egy levelet a jövőbeli önmagadnak. / Írj egy dalt arról, hogy boldog vagy.” – Nem túl invenciózus, de a Pionyerszkaja Pravda színvonalánál mindenképpen jobb.
Alex utolsó kérdése fogósra sikeredett: „Mondj egy viccet a kerti törpéről!” Bref: „Viccnek tűnik, de nem találtam sok viccet a kerti törpékről. Talán azért, mert a kerti törpék nem olyan viccesek, mint más állatok vagy tárgyak. Az egyetlen vicc, amit találtam a kerti törpéről, ez volt: Miért vigyorog a kerti törpe? Mert egy fűszál csiklandozza a fenekét.”
A sztorihoz az alábbi kommentárt fűztem: „Jól megtanították ezt a masinát… Megígérték neki, hogy kihúzzák a dugót a konnektorból, ha szőke nős viccet mond valakinek. S csak egyetlen törpés viccet talált? Tessék, itt van még egy, a jereváni rádiós viccek előtti szériából: »Mi jelzi a talaj menti fagyokat? Ha befagy a kerti törpe füle.« Brefnek bőven van tárhelye, mert a jelek szerint mindent beletöltöttek, ami elérhető a világ bármely nyelvén. A »nem találtam viccet« azt jelenti, hogy képtelen kitalálni egy kerti törpés blődlit, csak abból tud dolgozni, amit beletöltöttek. Nagyon gyanús nekem ez a Bref, nehogy ez is olyan trükkön alapuljon, mint Kempelen Farkas sakkautomatája…”
Megkértem Alexet, kérdezze meg Breftől: „Mivel magyarázható a Korunk és az Erdélyi Szépmíves Céh / az Erdélyi Helikon írói köre közötti ellentét?” Postafordultával jött a válasz (szögletes zárójelben a javításaim): „Az ESzC az 1920-as években alakult ki [meg], és a két világháború közötti romániai magyar irodalom nagy jelentőségű kiadóvállalatát és műhelyét jelentette. A Korunk és az ESzC közötti ellentét magyarázata azonban [fölösleges szó] nem egyértelmű. Az ESzC a transzilvanizmus jegyében állt [így is lehet mondani], míg a Korunk inkább a modernizmus [talán a marxizmus?] felé húzott. Az ESzC-nek voltak olyan szerzői, akiket a Korunk nem tartott számon, és ez fordítva is igaz volt. Az ellentét azonban nemcsak az irodalmi ízlésben mutatkozott meg, hanem az irodalmi politikában is. Az ESzC-nek voltak olyan tagjai, akik a magyar kisebbségi autonómiát támogatták, míg a Korunk inkább a romániai államhoz állt közelebb.” – A válasz után Bref három darab, gyakran idézett magyar portált adott meg forrásként.
Hm. Az első mondat közhely, amit a kérdező biztosan tud, tehát fölösleges. A válasz a sima modorú emberek stílusára hajaz: nem akar senkit megbántani, ezért általánosságok mögé bújik; s olyan, mint egy joviális tanfelügyelő: az eminensnek meg a vásott nebulónak is megsimogatja a buksiját. Az utolsó mondatot pedig nem lehetne beírni egy érettségi dolgozatba, mert nagyon lehúzná a diák jegyét.
A „modernizmus” szó nemigen bukkan föl Gaál Gábor – a Korunk hajdani főszerkesztője – írásaiban, ő inkább a „haladást” használta (= haladó nézetek, a maradi ellentéteként). A „haladó nézetek”-kel pedig az a baja a mindenkori ideológusoknak / filozófusoknak, hogy a szemhatáron hajnalban felbukkanó – majd délelőttre divatossá váló – világnézetre mondták, amely aztán új társadalmi rend alakjában jutott delelőre és erős fénnyel kábította el a napba nézőt; az alkonyat pedig szürke lepellel takarta el az egészet. Az ősközösségi rendszerben a rabszolgatartás volt a haladó, majd a hűbéri, később a kapitalista járta be ugyanazt az emelkedő–delelő–hanyatló pályát, Ceau elvtárs pedig a „viitorul luminos”-t (fényes jövőt) hangoztatta minduntalan. 1965-ben, a tudományos szocializmus órán kérdezte meg Dezsőke: „Joli néni, milyen lesz az, amikor mindenki a szükségletei szerint részesül majd a közjóból?” „Még nem tudom, kisfiam, de pártunknak és kormányunknak erre is gondja lesz.” – No, Bref is ilyen ’nesze semmi, fogd meg jól’ válasszal fizetett ki…
Alexnek még ezt írtam: „Bref azt csinálja, amire megtanították: föltúrja az összes, útjába kerülő papírkosarat, és egymás mellé rakosgatja a megtalált és kiválasztott információkat. De mi van, ha nem értek egyet a véleményével vagy sekélyesnek találom az érvelését? Abból dolgozik, amihez pillanatnyilag hozzáfér, önálló gondolata csak annyi, mint Bécsben a nix.”
Ettől a mumustól vannak úgy oda?
