Az új uniós kormányközi szerződést március 1-jén írhatják alá
Március 1-jén írhatják alá az Európai Unióban a költségvetési politika szorosabb összehangolását előirányzó új kormányközi szerződést.
Március 1-jén írhatják alá az Európai Unióban a költségvetési politika szorosabb összehangolását előirányzó új kormányközi szerződést – jelentette be Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök hétfőn Berlinben.
Merkel és Sarkozy hétfőn találkozott az idén először, a német kancellár munkaebéden fogadta a francia államfőt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták: jól haladnak az előkészületek a fiskális politika harmonizálásáról szóló tervezett szerződésről. Egyeztetések egyebek között az úgynevezett alkotmányos adósságfékről – az államadósság felső határának alkotmányos szintű jogszabályba foglalásáról – zajlanak. Az előkészítő munka akár már januárban befejeződhet, és március 1-jén következhet az aláírás.
A kormányközi szerződés megalkotásáról a december elején tartott brüsszeli csúcson határoztak az uniós tagállamok, egyedül Nagy-Britannia jelezte, hogy biztosan nem kíván csatlakozni.
Angela Merkel kiemelte: a válságkezelésben eddig az államháztartásra koncentráltak, a hiány és az államadósság csökkentése volt a legfőbb törekvés, mostantól azonban a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre is nagyobb figyelmet kell fordítani. Németország és Franciaország ezért hamarosan gazdaságösztönző, versenyképességet növelő és munkahelyteremtő intézkedésekre tesz javaslatot.
A foglalkoztatottság növelésével kapcsolatban jelenleg az uniós tagállamokban alkalmazott megoldásokat tanulmányozzák, keresik a legjobb módszereket, amelyek alapján aztán javaslatokat készítenek elő a január végi uniós csúcsra – mondta Merkel. Kiemelte: stabil államháztartás mellett gazdasági növekedésre és új munkahelyekre is szükség van, ez a „második tartóoszlop”, amelyre a válságból kivezető politikát építeni kell.
Az új kormányközi szerződés megalkotásának ütemezésére és a reálgazdaság ösztönzésére vonatkozó – egyelőre körvonalazatlan – terveken kívül nagy újdonságot nem jelentett be a német-francia – újabban gyakran Merkozy néven emlegetett – páros. Mindketten hangsúlyozták, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) nevű állandó euróövezeti válságkezelési rendszert a decemberi csúcs határozatai alapján már az év közepén, az eredetileg tervezettnél egy évvel korábban be kell indítani. Ugyancsak hitet tettek amellett, hogy növelni kell az ideiglenes válságkezelő rendszer, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hatékonyságát.
A párizsi vezetés a napokban bejelentette, hogy szükség esetén akár egyoldalúan is hajlandó bevezetni e pénzügyi tranzakciókat terhelő különadót. Ezzel összefüggésben Sarkozy elmondta: korábban azért kapott bírálatokat, mert túl lassúnak ítélték a tranzakciós adó bevezetésének folyamatát, most pedig sokan azért kritizálják, mert túl gyorsnak tartják a tempót.
Merkel megjegyezte: személyesen egyetért a francia elnökkel abban, hogy az évek óta húzódó ügyet le kell zárni, ugyanakkor a német kormánykoalíció pártjainak még nem sikerült egyetértésre jutniuk az ügyben. Hozzátette: az unióban még zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottság tavalyi javaslatáról a tranzakciós adó bevezetésére, a huszonhetek pénzügyminiszterei várhatóan márciusra állapodnak meg a kérdésben.
A súlyosan eladósodott Görögország reformjairól szólva Merkel kiemelte: nem biztos, hogy Athén megkaphatja a nemzetközi hitel következő részletét, a folyósításhoz eredményeket kell felmutatnia. Mindenekelőtt a görög állampapírokkal rendelkező magánbefektetők és a görög vezetés közti egyeztetési folyamatban kell előrehaladást elérni.
„Különben nem lehetséges a következő hitelrészlet kifizetése” mondta Angela Merkel.
A német kancellárhoz a francia elnök után az olasz államfő és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője is ellátogat a héten. Mario Monti bemutatkozó látogatásra érkezik Berlinbe szerdán, a német fővárosban katonai tiszteletadással fogadják.
