Az új városfejlesztési terv margójára…

Lapunk hasábjain a múlt héten számoltunk be az általános városfejlesztési terv időszerűsítésével kapcsolatos nyilvános vitáról. A kérdéskörrel kapcsolatban az alábbiakban olvasói hozzászólást teszünk közzé.

Fotó: Nagy Tibor

Lapunk hasábjain a múlt héten számoltunk be az általános városfejlesztési terv időszerűsítésével kapcsolatos nyilvános vitáról. A kérdéskörrel kapcsolatban az alábbiakban olvasói hozzászólást teszünk közzé. Hasonló, szakszerű érvekkel alátámasztott álláspontokat a továbbiakban is örömmel teszünk közzé. A hozzászólásokat a Népújság a nyilvános vita lejártával eljuttatja a városházára.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nagyon tartalmasnak ígérkező ismertetőt szervezett az általános városfejlesztési terv – a PUG – aktualizálásáról, amit a város műépítészei ismertettek, részletesen, nagy szakértelemmel.

Engem főleg a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos rész érdekelt, mert a közelmúltban nagyon megviselt, hogy a déli órákban, csúcsforgalomban közel másfél óra alatt jutottam el a BauMaxtól a Selgrosig (külön kín volt kijutni a főútra). Érdeklődve olvastam a bukaresti INCERTRANS Rt. által 2010-ben készült, a város fő közlekedési vonalain mért adatokat és jövőre vonatkozó javaslatait. Meglepődtem, hogy a tanulmány szerint a DN15 Régen – 1989. December 22. utca útvonalán 20%-kal több jármű halad át 8 óra alatt, mint a DN15 Kolozsvár – Dózsa György úton és közel 65%-kal több, mint a DN13 Segesvár – December 1. út útvonalán. Az átmenő tranzitforgalom (beleértve a nehézgépjárműveket) a DN15 Régen – 1989. December 22. utca – Köztársaság tér – Mărăşeşti tér – Kinizsi utca – Sinaia utca – ... szakaszon a legnagyobb, mivel a tranzitforgalom a Kolozsvár – Segesvár irányban, főleg a DJ 151D úton, a Nyárádtő – Ákosfalva szakaszon történik. Egyértelműen látszik, hogy a járműforgalom (főleg a nehézgépjárművek miatt), a zaj, légszennyezés, vibráció szempontjából hol van a „legbetegebb része” a városnak. Mit javasol az INCERTRANS Rt. Bukarest? Hol kezdjük a „krónikus beteg” gyógyítását? Természetesen azon a részen, ahol kevésbé beteg, vagyis 2015-ig hosszabbítsuk meg a Segesvári utat, szélesítsük ki 4 sávosra, hosszabbítsuk meg a Burebista utcát, építsünk föld alatti és föld feletti parkolóhelyeket, majd 2025-ig hosszabbítsuk meg a Segesvári utat a Dózsa György utcánál – a DJ 152A szakaszon egy híddal a Maroson keresztül, költöztessük el a vasutat részlegesen a kombinát – Călăraşilor utcai Maros-híd között, létesüljön egy új út a vasút helyén, létesüljön egy összekötő út a Tudor negyed és a klinikák között...

De mindezeket a javaslatokat nehéz szavakkal tömören és mindenki számára érthetően leírni, sokkal könnyebb a polgármesteri hivatal honlapján, a térképeken követni. Előzetesen is elnézést kérek, ha a városrendezési tervek több száz oldalas, komplex anyagából az idő rövidsége miatt valamit rosszul értelmeztem, vagy csak részben említek, de a célom az, hogy az érintett vásárhelyi és környékbeli lakosok szélesebb rétege kapcsolódjon be a városunk jövőjét érintő problémák megismerésébe és konstruktív vitájába, mivel a nyilvános megbeszélésen a hivatalos intézmények és szervezetek képviselőin kívül az egyszerű vásárhelyi polgárok száma nem haladta meg a tízet sem.

Ezelőtt 150 évvel III. Napóleon megbízta Eugéne Haussmant, hogy modernizálja Párizs infrastruktúráját. Habár kortársai átkozták, ezt olyan jól megcsinálta, hogy az akkor készült sugárutak nagy része minimális módosítással a mai igényeket is kielégíti. (Nálunk már a 40-50 évvel ezelőtt tervezettekkel is baj van.) Ha nagyon gyorsan nem találunk egy helyi „Haussmant”, nemsokára Marosvásárhely is oda jut, hogy az itteni levegőt csak a vegyi kombinát egyedi „parfümje” miatt fogjuk tudni megkülönböztetni a pekingi, sanghaji, mexikóvárosi szmogtól (melyeket volt szerencsém személyesen szagolni). Ha a problémák megoldásának nem fontossági sorrend szerint fogunk neki – nem a legsúlyosabb betegség kezelésével kezdjük – a tranzit-nehézgépjárművek számára a körforgalmi utak kialakításával, oda jutunk, hogy hamarosan elveszítjük a legfontosabb kincsünket, a gyerekeink és unokáink egészségét (egyre több gyerek és már a felnőttek egy része is allergiás, asztmás vagy rhinitisben szenved, mert ezt valami okozza). E tekintetben, nemzetiségre, politikai hovatartozásra, ökológiai nézeteinkre való tekintet nélkül mihamarabb közös nevezőre kellene jutnunk.

Nagyon le vagyunk maradva a terelőútjaink létrehozásával, más erdélyi városokhoz képest: Szebenben, Temesváron, Lugoson, Aradon, Nagyváradon elkészült, Brassó már 2003-ban nekifogott és 90%-ban elkészült, 2013-ban adják át, majdnem hasonló helyzetben van Kolozsvár, ahol sajnos minőségi problémák léptek fel, de itt csak 2007-ben fogtak neki, Déva, Dés,... és a havasalföldi és moldvai (kis) városok nagy része is mind jobban áll. Ezek költségeinek nagy része 69,75%-ban vissza nem térítendő EU-s alapokból a POS-T programon keresztül készült, de a helyi és központi költségvetés is nagymértékben hozzájárult, főleg Craiova, Piteşti, Iaşi, Suceava és Nagyvárad esetében. Mások bankkölcsönt vettek fel, vagy próbálkoznak a magántőke bevonásával megoldani a tőkehiányt. Úgy látszik, hogy nem mindig a tőkehiány a legfőbb akadály. Az Európai Unió nem határozza meg a befektetés nagyságát, de ezt bizonyos feltételek teljesítéséhez köti: a körgyűrű ne városi területen legyen, a befektetés összege ne haladjon meg bizonyos, az EU-ban általánosan megengedett határértéket millió euró/km-ben kifejezve (pl. Arad, Temesvár esetében 3,5 millió euró/km), bizonyítottan csökkenjen a légszennyeződés értéke az érintett városban a nehézjárművek átirányításával...

Hosszú távon kellene gondolkodnunk, mert sajnos a tervezőmérnökök nagy része sem tudja még, hogy az EU-nak van egy olyan direktívája, hogy 2050-ig a nagyobb városokból legyenek kitiltva a fosszilis energiahordozóval üzemelő járművek és a jövőben tervezendő infrastruktúránál vegyék figyelembe az elektromos, hidrogénmeghajtású stb. autók használatának a feltételeit.

Elvileg egyetértek minden tapasztalt szakértő által javasolt, ésszerű és hasznos befektetéssel, mely a vásárhelyi régió közösségének az érdekeit szolgálja.

Schnedarek László