Az uniós kötelezettségeket vállalni kell!

Előző lapszámunkban az Aquaserv Rt. projektmenedzsere, Törzsök Sándor beszámolt arról, hogy milyen nagyobb, az unió által támogatott ivóvíz- és csatornahálózati beruházások lesznek, illetve hol építenek vagy rehabilitálják a vízüzemet és a szennyvíztisztító állomást.

Fotó: archív

Előző lapszámunkban az Aquaserv Rt. projektmenedzsere, Törzsök Sándor beszámolt arról, hogy milyen nagyobb, az unió által támogatott ivóvíz- és csatornahálózati beruházások lesznek, illetve hol építenek vagy rehabilitálják a vízüzemet és a szennyvíztisztító állomást. Az interjú második részében többek között a szolgáltatás minőségéről és az árpolitikáról beszélgettünk.

– Nemrég az a hír röppent fel, hogy Nyárádszereda kilép az ADI Aquainvest társulásból, mert elégedetlen a terv kivitelezésének ütemével. Ez precedenst teremthet arra, hogy más települések is kiváljanak, ami adott szinten veszélyeztetné a szóban forgó terv megvalósítását.

– Az ADI Aquainvest Társulásnak az a szerepe, hogy az önkormányzatok összehangolják, felügyeljék a terv kivitelezését- és ellenőrzés alatt tartsák az üzemeltetőt, a szolgáltatást. Nyárád-szeredában még nem vettük át a város számára más forrásokból megépített rendszert, mert nem üzemel. A nyárádszeredaiak kilépése azonban nem befolyásolja a jelenlegi terv kivitelezését. Ez számukra jelent majd hátrányt, mert nem tudnak részt venni olyan ivóvíz- és csatornahálózat-fejlesztési tervek megpályázásában, kivitelezésében, amelyeket az unió támogat. 2014-ben beindul az ún. POS II. (részleges regionális operatív terv második része), amelyre a 2000-nél több lakossal rendelkező vidéki települések pályázhatnak. Ez kiválóan alkalmas arra, hogy a fővezetékre csatlakozás költségeit ebből fedezzék az önkormányza-tok. A regionális társulás létrejöttét az unió tette kötelezővé, mert a pénzt folyósítók elvárják, hogy a rendszer ellenőrzés alatt működjön. Ennek egyik feltétele, hogy legyen egy regionális üzemeltető, amely felett létezik egy ellenőrző testület, amely szem előtt tartja a szolgáltatás minőségét és árát. Ugyanakkor a beruházásokat és jövőbeni fejlesztéseket is követni kell, hogy az önkormányzatok ne összevissza tervezzenek és építkezzenek, hiszen a rendszer egységesen kell működjön, megfelelő műszaki paraméterekkel. A struktúra nem rossz, de hogy ez nálunk miként működik, az majd egy másik kérdés. Azt se felejtsük el, hogy Románia az unióhoz való csatlakozáskor aláírt egy szerződést, amelyben bizonyos kötelezettségeket vállalt fel a környezetvédelem terén is. Ezeknek a betartását pedig határidőkhöz kötötték. És ez nem játék. Tudomásom szerint az ivóvíz- és csatornázási szolgáltatás terén elkövetett mulasztásokért több uniós ország kemény büntetőkamatokat fizet. A bírságokat nem az ország fizeti meg, hanem az önkormányzatok s végül a lakosok. Ha valaki kiválik az ADI Aquainvestből, mi a garancia arra, hogy olyan céget talál, amelyik jobban és olcsóbban végzi majd a szolgáltatást?

– A szászrégeni önkormányzatban voltak olyanok, akik felvetették, hogy mivel a nyersvizet a Marosnál jóval tisztább Görgény-patakból nyerik, olcsóbban tudják előállítani az ivóvizet, mégis a marosvásárhelyiekhez hasonló díjat kell majd fizetniük, és ez „nem tisztességes”. Emiatt a helyi tanácsosok körében olyan vélemények hangzottak el, hogy ki kell lépjenek az ADI Aquainvestből.

– Tekintettel arra, hogy a szászrégeniek közvetlen haszonélvezői a jelenlegi programnak – a városban a szennyvíztelep rehabilitációja és hálózati munkálatok vannak előirányozva –, ezért Szászrégen kivonulása a társulásból valóban veszélyeztetné a projekt kivitelezését az egész megyében. De a szászrégenieknek arra is gondolniuk kell, hogy miattuk más olyan Maros megyei település, régió is szenvedne, ahol létfontosságú szükséglet a jó minőségű ivóvíz. Azonban visszatérve a csatlakozási kötelezettségekhez: az biztos, hogy jelentős anyagi támogatás nélkül központi vagy helyi költségvetésből nem tudjuk teljesíteni az elvárásokat. Az unió célja ugyanis az, hogy nagyobb régiónként legyen egy egységes üzemeltető, amelyik egységes díjakat alkalmaz. A szerződés alapján 2014-ig az Aquaserv az általa szolgáltatott régióban be kell vezesse az egységes ivóvíz- és csatornahasználati díjat, ami azt jelenti, hogy a szászrégeni, a marosvásárhelyi, a mezőbándi, vagy akár a nyárádkarácsoni fogyasztó ugyanazt a díjat fogja fizetni. Az ún. szolidaritáselvet kell alkalmazzuk, amit az unió elvár tőlünk. A lényege az, hogy egy régióban a gazdagabb kistérségek segítsék a szegényebbeket.

– Több helyi önkormányzati ülésen, Marosvásárhelyen is, egyes tanácsosok kifogásolták, hogy más városokhoz viszonyítva nagyon drága az Aquaserv Rt. szolgáltatása, jó lenne ezt csökkenteni. A szolgáltató pedig arra hivatkozik, hogy a beruházások miatt nem lehet ezt megvalósítani.

A programhoz való csatlakozás egyik feltétele az volt, hogy az önkormányzatok egy egységes díjpolitikát fogadjanak el az elkövetkező évekre. Ez megtörtént, hisz enélkül az uniós támogatást nem kaptuk volna meg. Az unió által megszabott és kötelezővé tett ivóvíz- és csatornahálózati díjak megállapítását megelőzte az elviselhetőségi tanulmány, aminek alapján kiszámították, hogy egy átlag romániai család jövedelme alapján mennyit lehet erre a szolgáltatásra költeni. Nyilvánvalóan figyelembe vették azt is, hogy beruházások megtérítésére milyen díjat kell hosszú távon alkalmazni. Ezen egységes díjpolitika életbeültetése is a feltétele annak, hogy az unió a pénzeket folyósítsa. Amint korábban elmondtam, a beruházások 90%-a, több mint 90 millió, európai uniós vagy romániai közpénzekből származik, a fennmaradó 11 millió a kölcsön, amit tulajdonképpen vissza kell téríteni, és valóban hatással van a díjakra. Ezeket a beruházásokat mindenképpen el kell végezni, ha teljesíteni akarjuk a felvállalt feltételeket. Vagy egy ilyen pénzügyi konstrukcióban más forrásokat kell keressenek az önkormányzatok. Azt is hozzáteszem, hogy az önkormányzatok a rendszerek tulajdonosaiként a felelősek a fejlesztések, rehabilitációk megvalósításáért és természetesen a szükséges pénzforrások biztosításáért. Az Aquaserv Rt. az a szolgáltatócég, amelyet ebben az esetben megbíztak a beruházások levezetésével.